Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Varga István–Csoma Rózsa–Berecz Endre: Az árvízi kockázatról, tekintettel a Római-part árvízvédelmére
VARGA I. - CSOMA R. - BERECZ E.: Az árvízi kockázatról 47 A mobil-gát tönkremenetelét is figyelembe véve a hullámtér gazdasági jellegű árvízi kockázat eloszlását a 6. ábra „3" jelű görbéje szemlélteti. A koronaszintet meghaladó vízállások esetében a kockázat-valószínűség kapcsolat a 6. ábra „2" jelű görbéje szerint alakul. (A mobil-gát évenkénti maximális vízállások melletti tönkremeneteli valószínűsége alapján meghatározható kockázat-valószínüség kapcsolatot - a nagyságrendekkel kisebb valószínűségek miatt - külön nem ábrázoltuk.) Jellemző értékek: - Az évenkénti árvízi kockázat maximuma: M[(R(p 1))] m m = 1.1 MFt; - Valószínűsége: 0.011 %; - A 40 éves időszak alatti árvízi kockázat maximuma: [M(R(p 4 0))U x= 4 MFt; - Valószínűsége: 0.3-0.4 %. A 6. ábra a „2" görbe a hidrológiai, a „3" görbe a szerkezeti okokra visszavezethető, az N = 40 éves időszakra vonatkozó kockázat-valószínűség kapcsolatot mutatja. Látható, hogy a „2" görbe a teljes valószínűségi tartományban a „3" görbe felett helyezkedik el. A rögzített feltételek mellett a hidrológiai kockázat min. mintegy másfélszerese a szerkezeti kockázatnak. További jellemző, hogy a jelenlegi hullámtér 40 éves időszakra vonatkozó gazdasági jellegű árvízi kockázatának maximuma a „B" változat megvalósítása esetében mintegy 8 %oére, az éves árvízi kockázat maximuma pedig 3.3 %-ára csökken. (A mobil-gát esetében a kockázat középértéke egyértelműen nem definiált.) Az előzőek jelentős módosulását eredményezheti az a sajátosság, mely szerint a „B" változat megvalósítása - terv szerint - lehetővé tenné a jelenlegi Nánási út - Királyok útja menti védvonal megszüntetését. Ez azt is jelenti, hogy a „B" változat szerinti mobil-gát kritikus vízállás (// ~ 865 cm, p 4 0 ~ 0.4 %) feletti tönkremenetele esetén a veszélyeztetett terület - ennek következtében a kárérzékenység, ill. kockázat - ugrásszerűen megnő, mivel a jelenleg mentesített terület (Csillaghegy, Római-fürdő) is víz alá kerülhet. Az ebből adódó ugrásszerű kockázat növekedés felvetheti a jelenlegi védelmi szakasz lokalizációs védvonalként való megtartásának, korszerűsítésének, fejlesztésének a szükségességét is. 4. Nem számszerűsített bizonytalanságok Az előzőkben a lehetőségek szerint számszerűsített értékekkel kíséreltük meg jellemezni a Római-part árvízvédelmének fejlesztési változatait. Ugyanakkor nem vitatható, hogy - többek között - a hazai alkalmazásba még nem került fémszerkezetű mobil-gátakkal kapcsolatos néhány kérdés hazai és külföldi tapasztalatok hiányában még nem tisztázható, a kapcsolódó árvízi veszélyeztetés ill. kockázat nem számszerűsíthető. A bizonytalanságok kezelése, lehetőségek szerinti csökkentése, az esetleges kedvezőtlen következmények mérlegelése az alkalmazásukra vonatkozó döntésnél nem hagyható figyelmen kívül. Az árvízvédekezések során jelenleg nem számszerűsíthető veszélyeztetést eredményező bizonytalanságok a következők: - A fémszerkezetű mobil-gát és a szükséges alépítménye víznyomás hatására történő tönkremeneteli folyamatára, időbeliségére vonatkozóan sem külföldi, sem hazai tapasztalat, vagy adat nincs. Az ebből származó veszélyeztetésre vonatkozóan - a gyártótól függetlenül - a hazai alkalmazást szükségszerűen megelőző építőipari Műszaki Engedély" keretében várhatók és kérhetők számszerű adatok. Jelentősége a „B" változat esetében különösen nagy, tekintettel arra, hogy az esetleges hirtelen tönkremenetel esetén a jelenlegi hullámtéren tartózkodók kitelepítésére nincs idő, csak kimenekítésre van lehetőség. A meglévő védvonal által is védett árterület elöntés elleni lokalizációs megvédésére ill. kitelepítésére rendelkezésre álló időelőny is csekély, a kritikus vízállás mellett (865 cm) esetleg bekövetkező tönkremenetel esetén mintegy 8 óra. A „hirtelen tönkremenetel" okozta, jelenleg nem számszerűsíthető veszélyeztetés csökkenését eredményezhetik a mobil-gátra vonatkozó méretezési előírások, valamint a védekezés időszakában alkalmazandó fokozott, és szakmai szempontból felkészített figyelő szolgálat. - A fémszerkezetű mobil-gát víznyomás alatti véletlen rongálódása nem kizárható esemény, kedvezőtlen esetben tönkremenetelét, a mentesített terület árvízi elöntését is okozhatja. Ennek bekövetkezése nem számszerűsíthető. Valószínűsége az alkalmazásához szükségszerűen kapcsolódó árvízvédekezési tervben rögzítendő korlátozásokkal - pl. víznyomás alatti mobil-gát gépjárművel való megközelítésének korlátozása - jelentősen csökkenthető. - A mobil-gát szándékos rongálása, vagy egyes elemeinek eltulajdonítása a szerkezet védképességét csökkentheti, szélsőséges esetlegesen tönkremenetelét okozhatja. Az ebből származó veszélyeztetés nem számszerűsíthető. Valószínűsége (lehetősége) a védekezés időszakában egyrészt őrszolgálattal, másrészt konstrukciós kialakítással csökkenthető. - A mobil-gát változatok közvetlen környezetében csakúgy mint a jelenlegi védműnél - nyomás alatti közművek (gázvezeték, vízvezeték) helyezkednek el. A védekezés időszakában történő - esetleg az árvízzel is kapcsolatba hozható - meghibásodásuk csökkentheti a mobil-gát védképességét, szélső esetben tönkremenetelét okozhatja. Az ebből származó veszélyeztetés az árvízvédekezési tervben rögzítendő korlátozásokkal - pl. a közmű kritikus védekezési időszakban ideiglenes üzemen kívül helyezésével - minimalizálható. - A mobil-gát jégzajlással ill. jégnyomással szembeni ellenálló képességére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok, az ebből származó veszélyeztetés szintén nem számszerűsíthető. Ugyanakkor meggyőzőnek tűnik, hogy a Dunán az utóbbi 50 évben az I. árvízvédekezési fokozattal (600 cm-es vízállást meghaladóan) egyidejűleg jég nem fordult elő. Az ebből származó veszélyeztetés esetleg elhanyagolhatónak is tekintethető figyelembe véve, hogy még a nagyobb szerkezeti magasságú „B" változat küszöbszintje is a II. árvízvédekezési fokozathoz tartozó vízállás feletti. Jelenleg nem számszerűsíthető veszélyeztetésként jelentkezik a klímaváltozás következményeként esetleg jelentkező hidrológiai szélsőségek ill. előfordulási gyakoriságuk (pl. az árvízszintek) kedvezőtlenebbé válása. Ez elsősorban országosan és nem lokálisan kezelendő probléma, amely a tervezés alapjául szolgáló, jogi kategóriaként kezelendő „mértékadó árvízszintek" újragondolását is indokolttá teheti.
