Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Varga István–Csoma Rózsa–Berecz Endre: Az árvízi kockázatról, tekintettel a Római-part árvízvédelmére
48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. 5. Gazdasági jellemzők Az árvízvédelmi fejlesztések nem meghatározó, de figyelmen kívül nem hagyható jellemzője a gazdaságosság, ill. a gazdasági hatékonyság. Értékelésük a fejlesztés által elérhető (valószínűsíthető), a fejlesztés nélküli állapothoz viszonyított (közvetlen és közvetett) gazdasági jellegű árvízkárok ill. árvízi kockázatok csökkenésének, valamint a fejlesztés várható ráfordításainak ismeretét igényli. A gazdasági megvalósíthatóság jellemzésére bármelyik „dinamikus beruházási kritérium" (jelenérték, nettó hatékonysági mutató, megtérülési idő, vagy belső megtérülési ráta) alkalmazható, erre az előzőek részben már lehetőséget adnak. Tekintsük beruházási kritériumnak példaként a „jelenértéket", mely szerint egy beruházás gazdasági szempontból akkor tekinthető megvalósíthatónak, ha a teljes beruházási időszakára vonatkozó „nettó jelenértéke" pozitív szám, vagyis: JÉ = Y(E r-K i-B i)—— >0 tr 0-7)' ahol E„ Ki, Bj [MFt] - az i = 0 döntési évtől számított iedik évben az eredmények (E) értéke, ill. a működtetés (K) és a megvalósítás (B) költségei az i-edik év árszintjén (folyó áron); n[l] - a beruházási időszak (a megvalósítás időtartama+élettartam) években; j[l] - az inflációt és egy elvárható (normatív) hatékonyságot is tartalmazó diszkontráta. A Római-part esetére vonatkozó becsléshez a két változat további adatait a következő 3. táblázat tartalmazza {Thesis-Konstruktőr, 2005,; Pátria Consult, 2006): Az értékeléshez feltételezett további alapadatok a következők: - a döntési év: 2007. - az építés kezdési időpontja: 2008. - az átlagos infláció: 3 %/év; - elvárt hatékonyság: 3 %/év; - az átlagos diszkontráta 6 %. . n = 40+3 = 43 (év) - az eredmény és az egyszeri ill. folyamatos ráfordítások az inflációnak megfelelően változnak. - a „B" változat „A" változathoz viszonyított eredmény többlete - a jelenlegi hullámtéren elhárítható közvetlen árvízkárok éves középértéke (1. 4.2 pont) - 80.5 MFt/év, 2006. évi árszinten. A gazdasági értékelés egyik alapkérdése az „A" változathoz viszonyítva jelentős ráfordítás többletet igénylő „B" változat gazdasági indokoltsága. Az előző adatokat figyelembe véve a „B" változat „A" változathoz viszonyított többlet ráfordításainak és eredményeinek nettó jelenértéke: 1 687 2 104 = - 417 MFt, Ez azt jelenti, hogy a rögzített adatokat alapul véve az „A" változathoz viszonyított többlet ráfordítást a jelenlegi hullámtéren elhárítható közvetlen árvízkárok - gazdasági szempontból - nem indokolják. A „B" változat szerinti többlet-ráfordítások forrásaként, a gazdasági megvalósíthatósághoz pl. az „A" változat megvalósítása esetén elmaradó, a 2006. évi árszinten mintegy 41 2000 MFt értékű, túlnyomó részben magántulajdonú hullámtéri ingatlanok 8 100 MFt növekedésének elmaradásával azonosítható, - „ közvetett árvízkár" - ként is tekinthető szükséges része vehető figyelembe, mint a beruházás közpénzekből fedezendő összegét csökkentő lehetőség. Ez a „hiányzó" összeg 2007. évi árszinten mintegy 440-450 MFt-nak feleltethető meg. Ha a „B" változat eredményében a mind az éves középérték szerint eloszló közvetlen károk elmaradását, mind pedig a megvalósítást követően azonnal realizálható vagyonérték-növekedést figyelembe vesszük, a nettó jelenérték igen magas, mintegy + 6 810 MFt, vagyis a „B" változat gazdasági szempontból igen kedvező. {Más kérdés, hogy a két változat közötti jelentős ráfordítás különbséget kifizeti meg!) A közvetlen árvízkárok elmaradásával, ill. az ingatlantulajdonosok által realizálható közvetett eredményt is figyelembe vevő gazdasági jellemzők lehetőséget adnak a ráfordítások érdekeltség arányos megosztására. Szükséges megjegyezni, hogy bázisáron történő „statikus értékelés" csak a közvetlen árvízkárokat alapul véve 3 220 2 830 = (+) 390 MFt eredményre vezet a (-) 417 MFt helyett, ami a gazdasági megvalósíthatóságot támasztaná alá - félrevezetően. 6. Összefoglalás A tanulmány az árvízvédelmi beavatkozások indokoltságát alátámasztó árvízi kockázat egy lehetséges megközelítését, valamint alkalmazását mutatta be a Római-parti árvízvédelmi változatok veszélyeztetést és a (kár)érzékenységet figyelembe vevő kockázati elemzésével. A kockázati tényezők közül az árvízi veszélyeztetést csak a felszíni elöntés lehetőségével azonosítottuk, számszerűsítve a hidrológiai és - árvízvédelmi létesítmény esetében - a tervezhető élettartamra vonatkozó szerkezeti veszélyeztetést. Az utóbbi tervezéséhez ill. értékeléséhez javasoltuk, hogy az árvízvédelmi mű kritikus vízállásához tartozó, élettartamra vonatkoztatott maximális tönkremeneteli valószínűsége ne legyen nagyobb, mint a védelmi létesítmény hidrológiai veszélyeztetésként figyelembe veendő, élettartam alatti meghágásának valószínűsége. Ugyanakkor a döntéseknél számos nem számszerűsíthető veszélyeztetést is szükséges mérlegelni, melyekről a Római-part árvízvédelménél tervezett mobil-gátas megoldást elemezve csak felsorolásszerűen tettünk említést. Az árvízi kárérzékenység kockázati tényezői közül elsősorban a gazdasági jellegű közvetlen árvízkárral foglalkoztunk, nem felvállalva a humán jellegű kárérzékenységet, de említést téve a közvetett fairként is kezelhető, az árvízmentesítést követő szinte törvényszerű értéknövekedés elmaradásról - esetleges érték-csökkenésről. A kockázatelemzés eredményeit felhasználó gazdasági értékelés a Római-part esetében rámutatott arra, hogy a jelenlegi hullámtér bevédésének többlet ráfordításai gazdasági szempontból nem tekinthetők megvalósíthatónak a közvetlen árvízkárok elmaradásának, mint eredménynek a figyelembe vételével. A hullámtéri ingatlanok tulajdonosoknál jelentkező értéknövekedését, mint közvetett eredményt is számításba véve a többletráfordítások gazdasági hatékonysága már igen kedvező, objektív alapul szolgálhat az árvízvédelmi többletráfordítások érdekeltség arányos megosztására. 3. táblázat „A" változat „B" változat Megvalósítás [év] 2 3 Beruházás [MFt] (2005) 2 700 4 800 Működtetés [MFt] (2005) 16.3 34.6 Ingatlanok értéknövekedése [MFt] 8 100
