Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál

SÁNDOR A. - KISS T.: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés 23 ton az őszi avarrétegre kiülepedett anyagban egy finomabb, agyagosabb üledék réteget egy durvább, homokosabb követ, majd a tetején ismét finomszemcsés üledék volt megfigyelhető, amit a két egymást követő áradás okozott. 4.4. Az akkumuláció és az azt befolyásoló tényezők közötti kapcsolat A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat létezik a recens akkumuláció, a folyótól való távolság, a vízsebesség és az érdesség között. A mintákat a mintavétel helyének érdessége alapján csoportosítottuk, és kivettük azokat a mintákat, amelyek 300 m-nél távolabb voltak (2. táblázat). 2. táblázat: Az eltérő érdességű területek jellemző adatai a 2006-os mérések alapján Érdesség Mintaszám Vízsebesség (m/s) min. max. átl. Üledék vastagság (mm) n = 0,03 4 0,21 0,58 0,41 hártya-30 n = 0,06 5 0,06 0,48 0,2 10-37 n = 0,12 12 0,11 0,33 0,25 2-50 n = 0,20 10 0,11 0,23 0,18 1-30 Mivel a vizsgált tényezők közül a medertől való távolság a friss üledék-felhalmozódás legfontosabb befolyásoló tényezője, ezért először ennek hatását vizsgáltuk. A vízsebesség a távolság növekedésével nem mutat kapcsolatot ebben a 300 m-es sávban (14/A. ábra). A 0,12 érdességű területen a part közelében és attól távolabb hasonló vízsebességeket mértünk. A „nagyon sűrű erdő" kategóriában (n = 0,2) figyelhető meg a vízsebességben csökkenő tendencia a folyótól távolodva. A recens akkumuláció mértéke az érdességtől függetlenül csökken a távolság függvényében (14/B. ábra). Egy kivétel látható a 193 m-re a folyótól, ennek oka a mintavételi pont morfológiai helyzete, ugyanis a holtágat a Tiszával összekötő csatorna mellett található. mm 60,0 B 50,0 40,0 30,a 20,a io,o o,o 0 50 100 150 200 250 300 m m/s 0,70,60,50,40,30,20,10A • n=0,03 • n=0,06 a n=0,12 x n=0,2 0 50 100 150 200 250 300 m 14 ábra: A: A távolság függvényében a vízsebesség változása a különböző érdességű területeken 2006-ban, B: A távolság függvényében az akkumuláció mértéke a különböző érdességű területeken 2006-ban Ezt követően a friss üledék-felhalmozódást ábrázoltuk a vízsebesség függvényében (15. ábra). A „gyep, vagy szántott terület" kategória (n = 0,03) esetében változatos sebesség értékek (0,21-0,58 m/s) mellett igen változatos üledék vastagságot (hártya- 30 mm) mértünk, nem mindig ott mértük a legnagyobb vízsebességet, ahol a legvastagabb üledéket. A „sarj, fiatal erdő" kategóriába tartozó tisztított sorközű telepített nyárasokban (n = 0,06) közel azonos üledék-felhalmozódás történt (10-15 mm), míg ebben az érdességi kategóriában a legvastagabb üledéket (37 mm) egy viszonylag alacsony vízsebességű (0,09 m/s) területen tapasztaltuk. A „kevés aljnövényzettel rendelkező erdő" kategóriába tartozó minták két csoportba tömörülnek. Vannak olyan területek (1), ahol viszonylag sok üledék (33-50 mm) akkumulálódik viszonylag nagy vízsebességek (> 0,3 m/s) mellett, és vannak olyanok (2), ahol még a 10 mm-t is alig éri el (8-12 mm) és alacsonyabb vízsebességeket (< 0,3 m/s) mértünk. A „nagyon sűrű erdő" kategóriába tartozó területeken (n = 0,2) 10 mm-nél kevesebb üledék akkumulálódik függetlenül a folyótól mért távolságtól, kivéve két esetet (36 m-re 30 mm, és 83 m-re 18 mm). A kiugró értékek a folyótól való távolsággal és a híd árnyékoló hatásával magyarázhatók

. 40,0 mm 60,050,0 30,0 20,0 10,0 0,0 • n=0,03 • n=0,06 a n=0,12 x n=0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 m/s 15. ábra: A folyóhoz legközelebb eső 300 m-es sávban mért üledék vastagság a vízsebesség függvényében az eltérő érdességű területen 5. Összegzés A két egymást követő évben történt friss üledékmérések hasonló mintázatot mutatnak. Az üledék-felhalmozódás esetében elsődlegesen meghatározó szempont a folyótól mért távolság. A legtöbb üledék a folyóháton, az övzátonyon és a partmenti 20-30 méteres sávban akkumulálódik, függetlenül a növényzet sűrűségétől. A folyótól távolodva exponenciálisan csökken a friss üledék vastagsága és a hullámtéri öblözetben a folyótól 300 mre már csak hártyavékony akkumuláció tapasztalható. A hullámtéri recens üledék akkumuláció mintázata függ a meder futásától, ugyanis az enyhe kanyar övzátonyán egyenletes vastagságú üledék-felhalmozódást mértünk (> 50 mm). Majd a két kanyar közötti inflexiós sávban a part közelében is lecsökkent 35 mm alá az üledék vastagsága, ezt követően a kanyarulat csúcsán, a folyóhát területén pedig ismét több üledék akkumulálódott (> 50 mm). A folyótól mért távolság mellett az üledék-felhalmozódást lényegesen befolyásolja a terület morfológiája, ugyanis a mélyedésekben, kubikgödrökben és a holtág partján több üledék akkumulálódott a környező területekhez képest, függetlenül a Tiszától mért távolságtól. E mellett meghatározóak a hullámtéri létesítmények is, például a híd árnyékoló hatása, amely miatt alig mozog a víz a hullámtéren, így kisebb a recens akkumuláció mértéke.