Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. A víz áramlás szempontjából meghatározó a terület érdessége, ugyanis minél nagyobb ennek értéke, azaz minél sűrűbb a növényzet, annál kisebb a víz sebessége. A legnagyobb vízsebességeket a hullámtéren a töltés mellett, a fiatal telepített nyárasban és a part közelében mértük. Ezen kívül a hullámtér szélessége is fontos, ugyanis ebben az öblözetben vízsebességet a folyótól maximum 300 m-es sávban mértünk. A mintaterületen a nagyvízi áramlásokra hatással vannak a hullámtéri létesítmények (pl: híd) is. A mintaterület közel 60 %-án sűrű cserjeszinttel jellemezhető telepített nyáras található. A ritkább aljnövényzetű erdőben nagyobb volt az üledékfelhalmozódás, mint a sűrű cserjeszinttel rendelkező nyárasokban, ennek egyik oka lehet, hogy a parti erdősáv megszűri a vizet, így kevesebb üledék jut a sűrűbb cserjeszintű erdőbe, ugyanakkor az is, hogy a sűrű cserjeszintű (n = 0,2) területen alacsonyabb vízmozgást mértünk. A folyótól távolodva az üledék szemcseösszetétele finomodik. A kanyarulat csúcsán a part mentén a legdurvább szemcse-összetételű és legvastagabb üledék halmozódott fel. A vízsebesség hatással van az üledék szemcseösszetételére, ugyanis ott, ahol nagyobb a víz sebessége (nyiladék), durvább szemcse-összetételű minták a jellemzőek. A friss üledék-felhalmozódásra csak olyan esetekben lehet exponenciális trendvonalat illeszteni, ahol a folyótól való távolság a meghatározó, ugyanis az akkumulációt befolyásoló egyéb tényezők (pl. morfológia) növelik a minták szórását. Irodalom Asselman, N.E.M. - Middelkoop, H. (1995): Floodplain sedimentation: quantities, patterns and processes. Earth Surf. Proc. and Landforms Vol. 20. pp. 481-499. Chow, V. T. (1959): Open Channel Hydraulics. McGraw-Hill, New Hughes, D.A. - Lewin, J. (1982): A small-scale flood plain. Sedimentology Vol. 29. pp. 891-895. Kiss T. - Sipos Gy. - Fiala K. (2002): Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények Vol. 84. No. 3. pp. 456-472. Kovács S. (2003): Hullámtér árvizlevezető képességének javítása. Az árvízkezelés kihívásai a XXI. században CD kiadvány Marriott, S. (1992): Textural analysis and modelling of a flood deposit: River Severn, U. K. Earth Surface Processes and Landforms Vol. 17, pp. 687-697. McKee, E.D. - Crosby, E.J. - Berrryhill H.L. Jr. (1967): Flood deposites, Bijou Creek, Colorado, June 1965. Journal of Sedimentary Petrology Vol. 37. No. 3. pp. 829-851. Németh E. (1959): Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 161-210. Oroszi V. Gy. - Kiss T. - Botlik A. (2006): A 2005. évi tavaszi áradás üledékfelhalmozó hatása a Maros hullámterén. III. Magyar Földrajzi Konferencia Budapest 2006. szeptember 6-7. CD kiadvány Rátky I. - Farkas P. (2003): A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére. Vízügyi Közlemények Vol. 85. No. 2. pp. 246-265. Sándor A. - Kiss T. 2006: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny Vol. 86. No. 2. pp. 58-62. Steiger, J. - Gumell, A.M. (2002): Spatial hydrogeomorphological influences on sediment and nutrient deposition in riparian zones: observations from the Garonne River, France. Geomorphology Vol. 49. pp. 1-23. Török I. Gy. (2000): Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Békéscsaba pp. 125-132. Werner, M.G.F. - Hunter, N.M. - Bares, P.D. (2005): Identifiability of distributed floodplain roughness values in flood extent estimation. Journal of Hydrology V ol. 314. pp. 139-157. Wyzga, B. (1999): Estimating mean flow velocity in channel and floodplain areas and its use for explaining the pattern of overbank deposition and floodplain retention. Geomorphology Vol. 28. pp. 281297. Zhao, Y. - Marriott, S. - Rogers, J. - Iwugo, K. (1999): A preliminary study of heavy metal distribution on the floodplain of the River Severn, U.K. by a single flood event. Science of the Total Environment Vol. 243/244 pp. 219-231. A kutatást az OTKA 62200. sz. pályázata támogatta. A kézirat beérkezett: 2007, április 2-án York pp. 89-127. Floodplain aggradation caused by the flood of 2006 in the Middle-Tisza Region, at Szolnok Sándor A. - Kiss T. Abstract: Keywords: SÁNDOR ANDREA KISS TÍMEA The aim of the study is to determine the sediment accumulation rate after a single flood event (2006) on the floodplain of Tisza River, East of Szolnok. Besides the thickness of the sediment, the density of the vegetation and flow velocity was also measured. The greatest amount of sediment was deposited within 20-30 m from the river bed, along the natural levees and point-bars. Here the rate of accumulation is highly influenced by the distance of the meander, and no effect of vegetation was detectable. The thickness of the recent sediment decreased exponentially with distance from the channel, as well as the grain-size of the sediment. Further than 300 m from the channel only 1 mm or less sediment was deposited on the floodplain. Waterflow was affected by roughness, as the highest velocity was measured near along sparsely vegetated zones, like along the levee and edge of the channel, and in young planted forest. Tisza River, floodplain, sedimentation, single flood event, roughness. Környezetkutató geográfus (2004), Földtudományi Doktori Iskola III. éves hallgatója. Dr., egyetemi docens az SZTE-TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. PhD fokozatát 2001-ben szerezte a Debreceni Egyetemen, ugyanitt 1994-ben végzett biológia-földrajz szakos tanárként.