Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Nagy László: A 2006. évi suvadások geotechnikai tapasztalatai
9 mozgások kialakulásának részletkérdései. Azonban számos részletre nem adnak magyarázatot, úgymint a mozgás sebességére, a (várható) végső elmozdulás nagyságára, illetve, hogy egyéb tényezők mint például a tömörség milyen befolyással van a fentiek kialakulására. Az azonban kétségtelen tény, hogy a kötött talajok nyírószilárdsága a konzisztencia index csökkenésével csökken. Valószínűsíthető, hogy kötött 2. táblázat Azt, hogy hol vannak a határok az egyes jellegzetes törési módok (2. ábra) között nem tudjuk pontosan megmondani, inkább csak feltételezhető, és valószínű, nem is lehet egy konkrét értékkel jellemezni. Ennek vizsgálata azért lenne fontos, mert a 2006 évi tiszai árvízkor, illetve annak helyreállításánál számtalan tapasztalatot, információt gyűjtöttünk össze a kötött talajok viselkedésével és suvadások kialakulásával kapcsolatban. Ezen adatok elemzése elvezethet ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk például a kevésbé tömör agyagok árvíz alatti viselkedéséről. Az a feltevés alakulhat ki, hogy talajban kódolva van a suvadáskori viselkedés, csak még nem fordítottunk időt, fáradságot és anyagi javakat a kód megfejtésére. 50 Iß. * iO 30 20 10 «I i 0 10 20 30 Í0 SO 60 70 B0 w,% 3. ábra A 2006 évi tiszai árvíznél mind a 12 suvadásnál kötött talaj alkotta a töltést és az altalajt (3. táblázat). Néhány sutalajoknál a nyírószilárdság-csökkenés első sorban a kohézió csökkenését jelenti, az amúgy is sokszor alacsony belső súrlódási szög helyett. Ezért célszerű a határegyensúlyi állapot meghatározásához az állékonysági vizsgálatoknál a számítást a (szükséges) kohézió értékének meghatározására irányítani a belső súrlódási szög állandó (sok esetben 0 = 0) értéken tartása mellett. vadás helyszínén az azonosított talajok elhelyezkedését a Casagrande-féle képlékenységi grafikonban a 3. ábra mutatja. Megállapítható, hogy a plasztikus index értéke helyenként meghaladta az I p = 60 %-os értéket, a folyási határ értéke elérte a w L = 95 %-ot. Már az árvízvédekezés idején is lehetett látni, hogy a csúszólap két kimetsződésénél a talaj konzisztenciája eltérő. A csúszólap mentén eltérő telítettségű és víztartalmú kötött talajok találhatók. A töltés lábánál kétfázisú telített talaj volt azonosítható relatíve alacsony konzisztencia indexszel, ez a talaj képlékenyen viselkedett. Ezzel szemben a korona közelében háromfázisú talaj volt, amelyik merev testként viselkedve mozgott. A suvadás a progresszív törés elmélete (Lo 1972) alapján játszódott le, amit kiegészített a csúszólap mentén az eltérően alakuló átnedvesedés, víztartalom. Ebben két tényező játszott szerepet. Egyrészt a szivárgási vonal minimális eséssel a korona közelében (0-30 cm sávján belül 7) volt, a korona közelében vagy kevéssel a korona felett tetőző árvízszint eredményeként. Másrészt fontos tényezőként kell említeni, hogy a mentett oldalon a töltés lábánál lefolyástalan vizenyős terület volt. Az ottani mélyedés (vagy szorító töltés) tározta a vizet, megemelve az altalajban a nyomásvonalat, így a felhajtó erőt. E víznyomás hatásaként a mentett oldali töltéslábnál, inkább a kötött talajnál az eláztató hatást (és ezzel nyírószilárdság csökkenését) kell ?A vízoldalon magasabb, a mentett oldalon mélyebb értékek a megfelelők. Hely: NagySzeleIstvánKútLakiCsépa TiszaKilenDóc rét vény háza rét telek kürt ces Folyó Hármas-Körös jp. Hármas-Körös jp. Hármas-Körös jp. Hármas-Körös jp. Tisza jp. Tisza bp Tisza bp Tisza jp. Tisza jp. Szelvény 0+500 0+700 10+440 10+285 13+100 13+400 42+400 42+100 6+650 10+680 24+600 72+270 46+340 Töltés-magasság 5,2 m 5,2 m 5,1 m 5,1 m 4,7 m 4,7 m 3,9 m 3,9 m 5,4 m 5,2 m 4,3 m ~ 6 m - 6 m Korona-szélesség 6 m 6 m 6 m 6 m 6 m 6 m 6 m 6 m 5 m 6 m 4,5 m 4,5 m 6,5 m Vízoldali rézsűhajlás 1:5 1:5 1:4 1:4 1:4 1:4 1:3 1:3 1:3 1:5 1:3 1:2 ~ 1:3 Mentett oldali rézsűhajlás 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:4 Padka korona-szélesség 2,8 m 2,8 m 3 m 4 m 3 és 4 m 3,5 m Padka magasság nincs nincs nincs nincs nincs nincs 2,1 m 2,1 m 3,8 m 1,7 m 3,lésl,9 - 4 m nincs Padka rézsűhajlás 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2 1:2,5 Magassági hiány 0,4 m 0,4 m 0,4 m 0,4 m 0,1 m 0,1 m nincs nincs 0,4 m 0,3 m nincs n. adat 0,1 m Holtág keresztezés igen nem igen igen nem nem Göncz ér Göncz ér nem nem nem nem nem Mentett old. tározódott víz igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen 3. táblázat Hely Szelvény Hossz Felgyűrődés helye a töltéslábtól Maximális mozgássebesség Első csúszólap felső kimetsződése A töltés anyaga Az altalaj anyaga a csúszólapig A csúszólap alakja Hely Szelvény kezdeti | végső Felgyűrődés helye a töltéslábtól Maximális mozgássebesség Első csúszólap felső kimetsződése A töltés anyaga Az altalaj anyaga a csúszólapig A csúszólap alakja Hely Szelvény (m) Felgyűrődés helye a töltéslábtól Maximális mozgássebesség Első csúszólap felső kimetsződése A töltés anyaga Az altalaj anyaga a csúszólapig A csúszólap alakja Nagyrét 0+500 35 154 max. 5 m 24 cm/óra m.o. koronáéi agyag agyag körhöz közelítő Nagyrét 0+700 33 55 max. 4 m 2 cm/óra m.o. koronáéi agyag agyag körhöz közelítő Szelevény 10+440 -30 102 max. 5 m 6 cm/óra m.o. koronáéi agyag agyag körhöz közelítő Szelevény 10+465 -45 102 max. 5 m 6 cm/óra töltés tengelye agyag agyag összetett Istvánháza 13+100 -39 81 3,0 m 3 cm/óra m.o. koronáéi agyag agyag összetett Istvánháza 13+400 - 16 16 2,0 m 1 cm/óra töltés rézsű agyag agyag körhöz közelítő Kútrét 42+400 26-28 28 3,0-3,5 m 2 cm/óra padka koronáéi agyag agyag körhöz közelítő Kútrét 42+100 18-22 25 2,5-3,0 m 1-1,5 cm/óra padka rézsű agyag agyag körhöz közelítő Lakitelek 6+650 30 35 7,0 m 4 cm/óra padka koronáéi kötött kötött körhöz közelítő Csépa 10+680 - 15 27 nincs nincs alsó padka vegyes agyag sík Tiszakürt 24+600 - 12 25 nincs nincs alsó padka agyag agyag sík Kilences 72+270 30 -40 nincs adat 2 cm/óra padka koronáéi iszap, agyag agyag összetett Dóc 46+340 50 75 nincs adat 1 cm/óra töltés rézsű iszap, agyag vékony agyag összetett
