Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

4. szám - Nagy László: A 2006. évi suvadások geotechnikai tapasztalatai

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. kiemelni, mint az ellennyomás biztosítását. Az ellennyomás biztosítása szemcsés altalajnál jelentkezne jó megoldásként. A kevésbé tömör kötött talajú földműnél ez nyírószilárdság csökkenéshez vezetett a kohézió csökkenése miatt. A nyírószilárdság szerepe A 2006 évi árvíz után mind a 12 suvadásnál részletes feltárás, laboratóriumi vizsgálat, állékonyság számítás készült A nyírószilárdság meghatározása manapság már rutin feladat. A meghatározott nyírószilárdsági paramétereken, 3>-c értékpáron kívül azonban a görbe menetéből, a nyírószilárdság mobilizálásához szükséges elmozdulásból is fontos információhoz jutunk a talaj viselkedésével kapcsolatban. Ehhez nyújtanak segítséget a nyírószilárdság meghatározásakor mért feszültség-elmozdulás görbék. Az 5. ábrán bemutatott görbéknél feltüntettük a víztartalom és a plasztikus index értékét is. Az 5.a ábrán egy magas víztartalmú kövér agyag feszültség-elmozdulás görbéje látható a = 100, 150 és 200 kP-a terhelés mellett elnyírva. Még 16 % összeés meghatározták a suvadással károsodott árvízvédelmi gátak ellenállását. A kialakult suvadások utólagos állékonyság ellenőrzése érdekében minden suvadásnál készült nagyátmérőjű fúrás folyamatos magminta vétellel. A magmintákból három laboratóriumban készítettek nyírószilárdsági, triaxiális nyomó- és közvetlen nyíró vizsgálatokat. A főfeszültségi irányok szögforgását mutatja a csúszólap mentén a 4. ábra. E miatt a nyírószilárdság meghatározására alkalmazott laboratóriumi vizsgálat is különböző kell legyen a csúszólap mentén. Egyszerűsítve a problémát, a vizsgálat típusát a koronaszint alatti mélység határozta meg. A felszín közeli talajmintáknál triaxiális vizsgálat készült, mert ez a vizsgálat jobban közelíti a helyszínen lévő feszültség-állapotot és törési képet (4. ábra). A suvadás mélyebb részén a talaj viselkedése inkább közvetlen nyíróvizsgálattal közelíthető. [%) 3 sepouioAuazssp nyomódás mellett is növekszik a talaj ellenállása, még nem alakult ki egy állandó érték (vö. a 2. ábrával), képlékeny törés alakult ki. Az 5.b ábrán magas plaszticitású és átlagos víztartalmú agyag feszültség-elmozdulás görbéje látható. A talaj legmagasabb ellenállása (-350 kPa) 6-8 % elmozdulás között alakult ki. Ez a nyírószilárdság csúcsértéke. Az elmozdulások további növekedésével a nyírószilárdság jelentősen csökken, 10-12 %-os összenyomódásnál a talaj ellenállása stabilizálódik, kialakul a nyírószilárdság végértéke. A helyszínen is, például egy suvadásnál, az elmozdulásoknak jelentős O t —1 T - ~r r 1— —f OOJ-ttOCOON-ítOCOOCM T- T- T- T- T- CM CM E%] 3 s^pptuoAuazsso 5. ábra