Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
4. szám - Nagy László: A 2006. évi suvadások geotechnikai tapasztalatai
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 4. SZ. lakúit másodlagos hatások szükségessé tették korábban nem ajánlott és nem használt árvízvédelmi módszerek alkalmazását is (Nagy 2007b). A 2006 évi árvíznél kialakult 12 suvadással kapcsolatban több közös megállapítás is kiemelhető: - A gátak túlterheltek voltak mind a 12 suvadásnál, vagyis a vízállás meghaladta a tervezési vízszintet, a mértékadó árvízszint számított értékét. - A gát szelvényhiányos volt mind a 12 esetben. A töltés nem rendelkezett az előírt minimális töltés-méretek minden paraméterével (rendszerint a mentett oldali rézsűhajlás nem érte el az előírt 1:3 értéket). - A gátak magassághiányosak 5 voltak 11 suvadásnál. - A környezetéhez képest a legmagasabb volt a töltés mind a 12 suvadásnál, tehát valamilyen terepmélyedés volt. Ezek közül 5 esetben holtág keresztezés volt a suvadás szelvényében. - A mentett oldalon a töltés lábánál a lefolyástalan vizenyős területen víz tározódott mind a 12 suvadásnál. - Mind a 12 töltéskárosodásnál agyagok alkották a töltés altalaját a suvadással figyelembe vehető mélységig. - Kötött talaj alkotta a töltést ugyancsak mind a 12 esetben (többnyire felszín közelből keresztszállítással épültek a töltések). - Nem építési hiba 6 okozta a károsodást 10 esetben. E fontosabb megállapítások, melyeket már az árvíz alatt is valószínűsíteni lehetett, azt mutatták, hogy a suvadások kialakulásánál nemcsak a vízterhelésnek, hanem az agyag-víz kölcsönhatásnak is jelentős szerepe volt. A víztartalom szerepe a suvadásoknál A kötött talajok nyírószilárdsága jelentősen függ a víztartalomtól. Jáky professzor 1944 évi mérései szerint (/. ábra) a víztartalom növekedésével az egyirányú nyomószilárdság exponenciálisan csökken (Kézdi 1969) Azt azonban már nem tudjuk, hogy az 1. ábrán az egymással közel párhuzamosan futó görbék közötti különbséget mi okozza, és azt sem, hogy a víztartalom növekedés, és ezáltal a konzisztencia index csökkenése milyen hatással van a nyírószilárdságra a fenti példán kívül más talajoknál. Különösen érvényes lehet ez a megállapítás a kevésbé tömör kötött talajokra, amilyen talajból az árvízvédelmi gátakban is sok van, melyek könnyebben áznak át szivárgó víz hatására. Árvízvédelmi gátaknál a nagy földmunkák a XIX. században nagyrészt lezajlottak. A több mint 100 éves földmüveknél, mint tudjuk a töltésépítés technológiája, az elérendő tömörség mai tudásunkkal kívánni valót hagy maga után. Ezeknél a földmüveknél 4200 km-en számos helyen jelentkeznek árvízi jelenségek. Ezek nagy része a talicskás-kordés építési módszer eredménye (Nagy 2000). Az árvízvédelmi gát tömörsége sok helyen nem éri el T r p = 80 %-os értéket, vagyis a gát laza. Minden vizsgálat nélkül feltételezhető, hogy laza töltéseknél gyorsabban játszódik le a nyírószilárdság vesztés és magasabb víztartalmak alakulhatnak ki, (akár még három fázisú állapotban is) mint egy tömör földműnél. 1000 q u, kPa 100 10 20 40 1. ábra 60 w, % Folyós Kemény Merev Képlékeny Folyós A töltés magasság nem érte el a Mértékadó Árvízszint + 1 méteres magasságot. ''Nem építési hiba alatt értem azt, hogy amikor a töltés épült, tudatában voltak-e annak, hogy az alkalmazott építőanyag, módszer vagy eljárás milyen későbbi állékonysági problémához vezet. Pl. nedves agyagnak a töltésbe építése milyen repedések kialakulásához vezet, amin keresztül elinduló szivárgások milyen árvízi jelenségeket okozhatnak? 2. ábra Kötött talaj nyírószilárdsága, a nyírási alakváltozás nagysága, a laboratóriumi vizsgálatnál a talajminta törési alakja, a víztartalomnak a konzisztencia határokhoz viszonyított helyzete látható a 2. ábrán. Ezek a tényezők összhangban vannak, általuk a legtöbb esetben magyarázhatók a felszínW > Wi Szilárd rész 1