Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

3. szám - Jáky József (1893–1950): A nyugalmi nyomás tényezője

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. tehát a k

a-ra még egyszerűbb összefüggés az alábbi: k

0 =0.9(1-sin A nyugalmi nyomás tényezőjének ismerete alapvető fontosságú számos földnyomási probléma megoldásában. Különös jelentősége van azonban a siló-nyomás kérdésében, éppen azért az 1. táblázatban összefoglaltuk különböző tározandó gabonanemüek és bányatermékek súrlódási szögét, térfogatsúlyát és nyugalmi nyomás tényezőjét. I 235Jsin f that is the expression for k

0, can be simplified as follows: <p) (26) The knowledge of the coefficient at rest is fundamental for several earth pressure problems. It is particularly important in the field of the silo problems, therefore, for various stock materials the internal friction angle, the density and, the coefficient at rest are summarized in Table 1. 1. táblázat. Különféle anyagok súrlódási szöge, térfogatsúlya és a nyugalmi nyomás tényezője Table 1. Internal friction angle, density and coefficient at rest for various materials 7. ábra A z=f(<p) függvény képe Figure 7 The graph of function z=f(<p) Anyag Súrlódási TérfogatNyugalmi nyoszog súly más tényezője Material Internal fricDensity Coefficient at tion angle rest Q[°] Y [t/m

3] ko Iszap - Silt 20 1.90 0.593 Finom homok - Fine sand 26 1.90 0.505 Durva homok - Coarse sand 32 1.80 0.416 Kavics - Gravel 35 1.80 0.378 Búza - Wheat 30 0.80 0.445 Rozs - Rye 29 0.75 0.459 Kukorica - Corn 36 0.70 0.361 Cement - Cement 40 1.40 0.310 Összefoglalás Megtámasztott kohéziónélküli szemes anyagok abban az esetben, ha a fal mozdulatlan, a természetes földnyomás fejtik ki. A függőleges falra gyakorolt természetes földnyomás képlettel fejezhető ki, ferde hátlapú támfalra ezt a nyomást a 8. képlet adja. A szerző kimutatja, hogy a természetes rézsűvel határolt földkúp csúcspontján átmenő függőlegesen is a nyugalmi nyomás uralkodik. A 18. feltevéssel a földkúp //. szakaszában a feszültségi állapotot a cp súrlódási szög segítségével kifejezve a nyugalmi nyomás tényezője ko = f (cp ) alakban a 25a - 25b. képletekkel felírható. A nyugalmi nyomás tényezőjének értékeit különböző szemes halmazokra az 1. táblázat tünteti fel. Irodalom [1] Terzaghi, K, v.: Erdbaumechanik auf bodenphysikalischer Grundlage. F. Deuticke, Wien, 1925. [2] Gersevanoff, N.: Improved Methods of Consolidation Test and of the Determination of Capillary Pressure in Soils. Proc. of the 1" 1CSMFE, Cambridge, Vol. 1. 193b. [3] Jáky, J.: A természetes földnyomás. Technika, 1943, 9. [4] Jáky, J.: Földművek esúszólapjai. Magyar Mérnök- és Epítészegylet Közlönye, 1944:17. JÁKY JÓZSEF Summary The granular materials with no cohesion exert the so called natural earth pressure against unmoved retaining walls. The magnitude of the natural earth pressure for a vertical wall is E

0 = k

0 ,y

2.y for inclined wall the formula is modified according to Eq. 8. It has been shown that natural earth pressure is prevalent along the symmetry axis of a conical shaped granural soil heap bounded with the natural slope. Using an assumption defined with Eq. I 8, the stress state of the inner part of the granular cone (part II) has been expressed as the function of internal friction angle tp and, the coefficient at rest has been written in the form of ko = f(<p) with Eqs. 25a, 25b. Value of the coefficient at rest k

0 for various granular materials is shown in Table /. References [ 1 ] Terzaghi, K, v.: Erdbaumechanik auf bodenphysikalischer Grundlage. F. Deuticke, Wien, 1925. [2] Gersevanoff, N.: Improved Methods of Consolidation Test and of the Determination of Capillary Pressure in Soils. Proc. of the I

s' 1CSMFE, Cambridge, Vol. 1. 193b. [3] Jáky, J.: Natural earth pressure. Technika, 1943, 9. (in Hungarian) [4] Jáky, J.: Slip surfaces of earthworks. A Magyar Mérnök- és Epítészegylet Közlönye, 1944:17. (in Hungarian) (1893-1950), mérnök, a talajmechanika tudósa, műszaki egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1942), Kossuth-díjas (1948). A Budapesti Műszaki Egyetemen nyert oklevelet (1915), majd doktorátust (1924). 1927-ben az USA-beli Cambridge-ben K. A. Terzaghi mellett folytatott kutatásokat. 1928-tól magántanár, 1933-tól meghívott előadó, 1939-től nyilvánoa rendes tanár a Budapesti Műszaki Egyetem Vasútépítés és Földművek tanszékén, 1933-ban itt szervezte meg a világ egyik első talajmechanikai laboratóriumát. Szakértőként működött közre több hazai nagylétesítmény tervezésénél (Ferihegyi repülőtér. Budapesti Metró, Dunai Vasmű). Most újraközölt tanulmánya a talajmechanikai tudomány egyik alapvető elméletét fogalmazta meg, s az árvízvédelmi földtöltések elméletében ma is lényeges fontosságú.