Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
3. szám - Tompa Orsolya: A Magyar Honvédség szerepe az árvízvédelemben
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 3. SZ. A főleg tagállami érdekeket megtestesítő Tanács elsődleges feladata a Bizottság által kezdeményezett jogszabályok meghozatala. A döntés előkészítő tárgyalások a Tanács vonatkozó munkacsoportjaiban és szakbizottságaiban folynak. A katasztrófavédelmet érintő közösségi tevékenységben az Európai Parlamentnek az esetleges jogalkotást kezdeményező tevékenységén felül szerepe van a jogszabály alkotásban, annyiban, hogy egyes környezetvédelmi és közegészségügyi kérdéseket az alapszerződések az ún. együttdöntési eljárás (végső döntés a Parlament egyetértésével hatáskörébe utalnak. A mai gyakorlat szerint - bár az alapszerződések nem kötelezik rá - a Tanács minden jogszabály-kezdeményezés kapcsán konzultál a Parlamenttel. A Parlamenti feladatokért a szervezet Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Fogyasztóvédelmi Bizottsága felelős. 8.3. A katasztrófák elleni védekezés közösségi eszközei A szubszidiaritás elvének alkalmazásával összhangban a katasztrófák elleni védekezés közösségi eszközei inkább a tagállamok saját védekezési képességének fejlesztését, illetve együttműködésüket hivatott segíteni az információ-, valamint tapasztalatcsere biztosítása által, és nem a tagállamok sajátosságait, illetve már kialakult szabályrendszerüket figyelmen kívül hagyó jogszabály-alkotással. Az Unió tagállamaiban a polgári védelem nemzeti rendszere nagyon sokszínű. Van olyan állam, amelynek rendszere nagyon hasonlít hazánkéra (pl. Belgium, Luxemburg, Olaszország), és van olyan, ahol ez a feladat a helyi hatóságokra és mentő szervezetekre hárul (pl. Egyesült Királyság, Hollandia). A Közösség, ezen belül is a Bizottság, illetve Környezetvédelmi Főigazgatósága főleg programjain keresztül nyújt segítséget a tagállamok saját védelmi rendszereinek lehető leghatékonyabb kialakítása céljából. Csak akkor kezdeményez jogalkotást, ha a közösségi szintű szabályozást indokoltnak tartja. A tagállamok együttműködését a Bizottság különböző operációs eszközök kialakításával, fenntartásával és működtetésével, valamint a katasztrófavédelemért felelős szakértők megfelelő felkészítése érdekében szervezett tevékenységekkel hivatott elősegíteni. A Bizottság 24 órás ügyeleti központot működtet, biztosítva a Nemzeti Kapcsolattartók Állandó Hálózatában (hazánk részéről a BM OKF Veszélyhelyzeti Központ), illetve az Unió NBC listáján szereplő hatóságok és szakértők azonnali elérhetőségét veszélyhelyzet esetén. A XI. Főigazgatóság Polgári Védelmi Főosztályán rendszeresen dolgoznak a tagállamok odavezényelt szakértői is azzal a céllal, hogy előmozdítsák a tapasztalatcserét. A beavatkozásért bármely szinten felelős nemzeti szakértők továbbképzése érdekében a Főigazgatóság rendszeresen szervez, illetve a tagállamokkal együtt finanszíroz munkaműhelyeket és tanfolyamokat, valamint támogat szimulációs gyakorlatokat és a szakértők tagállamok közötti cseréjét. A Pv. Főosztály a tagállamok nemzeti védekezési rendszereinek bemutatása és ismertetése céljából adja ki, és frissíti rendszeresen az EU Polgári Védelmi Zsebkönyvét. Mindezek mellet meg kell még említeni, hogy a Bizottság jelentős forrásokat biztosít a katasztrófavédelmet elősegítő kutatási és fejlesztési tevékenységre, melyért elsősorban a Bizottság Közös Kutatási Központja felel. 8.4. A katasztrófák elleni védekezés általános eszközei Ezek az eszközök minden katasztrófatípus bekövetkezése esetén alkalmazhatók, illetve lefedik a katasztrófavédelem mindhárom fázisát a védekezéstől a beavatkozáson át a helyreállításig. A Polgári Védelmi Akcióprogramok - a Közösség polgári védelmi tevékenységének bázisát adják. Elsődleges céljuk, hogy támogassák a tagállamok közötti együttműködés fejlesztését, illetve a tagállamok veszélyhelyzet-kezelési politikáinak hatékonyabbá tételét. Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus - Az Európai Tanács göteborgi csúcsértekezletének zárónyilatkozata alapján fogadta el az Unió Tanácsa azon határozatát, amelyben 2002. január 1-jei hatállyal, a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előremozdítása érdekében létrehozta a Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmust. Ez hivatott kialakítani a közösségi katasztrófa-reagálási rendszert, meghatározva a tagállamok, a Bizottság, valamint a segítséget kérő és nyújtó állam feladatait, illetve azon eszközöket, amelyek a katasztrófa-helyzetben történő együttműködést támogatják. A Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus főbb törekvései: - monitoring és információs központ létrehozása; - felmérő és koordináló, valamint katasztrófa esetén igénybe vehető szakemberek adatbázisának létrehozása; - szakértők képzése, gyakorlatok tartása; - szociális kapacitások koordinációja; - új technológiák bevezetése. A Mechanizmus alapján az a tagállam, amelynek területén katasztrófa-helyzet állt elő, haladéktalanul értesíteni köteles azon tagállamokat, amelyeket a katasztrófa következménye érinthet, illetve amennyiben segítségkérés várható, a Megfigyelő és Információs Központon (Monitoring and Information Centre - MIC) keresztül a Bizottságot, annak érdekében, hogy az tájékoztathassa a tagállamokat, és aktivizálja a Közösség illetékes szerveit és szolgálatait. Veszélyhelyzet estén bármely ország - hatósága által kibocsátott hivatalos értesítésen keresztül - segítséget kérhet akár közvetlenül az Uniótól, akár a MIC-en keresztül a tagállamoktól. A tagállamok katasztrófahelyzetben való együttműködését a Bizottság határozattal szabályozza. Ebben kiadásra kerül az ún. Közös Szabályok, melyek a segítségnyújtási együttműködés és a beavatkozás idejére vonatkozó jogi és szakmai feladatrendszert hivatottak részletesen szabályozni. A Szolidaritási Alap - elsősorban Európa katasztrófa sújtotta térségei lakosságának, államainak és régióinak azonnali, hatékony és rugalmas megsegítésére koncentrál. Az EU Bizottság a Com (2002) 514. sz. javaslatával kezdeményezte és a Tanács EC 2012/2002 sz. rendeletével lépett életbe. Célja, hogy biztosítsa az érintett területeken a sürgős szükségletek kielégítését és a normális életfeltételek visszaállítását. Egyfajta, a katasztrófa következményeivel arányos kiegészítést kíván nyújtani az azonnal szükséges intézkedések vonatkozásában, segítve ezáltal az érintett országok helyreállításra irányuló erőfeszítéseit. A vonatkozó rendelet alapján a tagállamok és a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelöltek (2007-ig Bulgária, Románia) területüket, lakosságukat és az anyagai javaikat érintő súlyos következményekkel járó katasztrófahelyzet esetén kérhetik az Uniót, hogy a fent említett alapból pénzügyi segítséget nyújtson számukra. A humanitárius segítségnyújtást - az alapszerződések közvetlenül nem szabályozzák. A 112-es egységes segélyhívószám - mára bevezetésre került, s működik a tagországok és a tagjelöltek területén is. 8.5. Egyes katasztrófatípusokra vonatkozó szabályozások Egyes katasztrófatípusokra az Unió szükségesnek látta az egységes jogi szabályozást. Ezek a következők:
