Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
3. szám - Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai
5 dási Távlati Tervezés itt előadott programját, meg tudja építeni a szükséges műveket, és így fel tudja készíteni hazánkat a klímaváltozás káros eseményeinek a fogadására. Ez a vízimérnöki gárda, a legutóbbi árvíz alkalmával máris bebizonyította tudását és áldozatkészségét. Örültem annak, hogy a sajtóban végre megjelentek olyan cikkek és nyilatkozatok, amelyek nem Vásárhelyi Pált, "a második magyar honfoglalás" hősét ócsárolták, hanem a vízimérnökök árvédelmi tevékenységét dicsérték. Remélem, hogy ez fordulópont lesz, lenne, és katasztrófák nem következnének be. így a tervező és egyes újságírók felhagynak a közvélemény butításával. Vannak kételkedők - éspedig nem is kevesen - akik a már tapasztalható káros jelenségek (kis mértékű felmelegedés, a gleccserek pusztulása, a sarki hó- és jégtakaró fogyása) alapján kénytelenek elismerni, hogy átmenetileg klímaváltozásba kerültünk, de ez rövidesen vissza fog fordulni, MOSONYI EMIL tehát semmiféle katasztrófától nem kell tartani. Megjegyzem, hogy az ilyen felfogású személyek között kiváló szakemberek is vannak, akik szerint nem kell olyan tervekkel foglalkozni, amelyek megvalósítása rendkívül nagy költségekkel, kizárólag kétes katasztrófák elhárítását szolgálja. Hazai viszonylatban nem fogadhatom el ezt az intést, mert az ebben a tanulmányban felsorolt költséges, nagy létesítmények zömét akkor is meg kell építeni, s a tervezésüket sürgősen meg kell kezódeni, ha a szkeptikusoknak igazuk lenne, és katasztrófák nem következnének be. így a tervező csoport munkájának csak egy jelentéktelen hányadát kell a klímaváltozás terhére írni. A kockázat nagyon kicsi, de a nagy valószínűséggel várható nyeremény hatalmas, mert hazánk életét és jövőjét biztosítja egy globális természeti átalakulás viharában. (A cikk folyóiratunkhoz érkezett: 2007. március 7-én). dr., oki. mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Karlsruhe-i Műszaki Egyetem ny. professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, több külföldi akadémia tagja, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Ajánlás Mosonyi Emil professzor írásához Holló Csaba, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke "Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága, Oe fizikailag is gyász, halál, s alig elképzelhető rettenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmivé lehet. S mégis, ha korunk irodalmát olvassa valaki, azt hiheti, hogy mindez egy csöppet se komoly. Az utókor, ha lesz még, bánni fogja, hogy írásainkban a közelgő veszély gondolata alig hagyott nyomot ... " irja Babits Mihály 1934-ben, pusztító világháború előszelét érezve. A katasztrófától való fenyegetettség sajnos ma is aktuális, nagyobb, mint egy háborúé, hiszen a Föld teljes felületére és minden életlehetőségre kihat. Ha az irodalom szó alatt szakirodalmat ís értünk, akkor az is helyénvaló, hogy írásainkban és fóleg tetteinkben is közelgő veszély gondolata alig hagy olyan nyomot, me ly cselekvésre késztetne. Pedig a klímaváltozásokkal foglalkozó egyik legtekintélyesebb világszervezet az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) interneten olvasható jelentése is megdöbbentő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Ha az emberiség önpusztítása felé haladó folyamatot nem sikerül megállítani, és az ökológiai következmények embert és kultúrát egyaránt pusztító hatását meg akarjuk előzni, akkor már el kell kezdenünk a védekezést. Talán már késésben is vagyunk a nyugodt ütemű felkészülés lehetőségéhez. A felkészülés első fázisa a tervezés. Tudjuk, hogy a politikai döntéshozók részére készül a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NES), azonban már konkrét lépésekre lenne szükség, hiszen az előkészítő folyamat is éveket vesz igénybe. A természet nincs tekintettel az emberi késlekedésre. Minden elmulasztott nap a helyzetet rontja, a megoldást nehezíti és drágítja. Mosonyi Emil professzor úr 97. életévében is fáradhatatlanul a világ égető problémáinak megoldásán gondolkodik és dolgozik. 2006 decemberében hívott telefonon kórházi ágyából, és jelezte, hogy küldene egy figyelemfelkeltő, felrázó és nem pánik-keltő szándékú tanulmányt a klímaváltozás és azzal kapcsolatos vízügyi teendők témájában. Mondta, hogy egyelőre csak rövidet, melyet jelenlegi gyönge fizikai állapota megenged, pedig több száz oldalt is lehetne írni erről. Nos, itt az írás mindnyájunk örömére és okulására, de tudom, hogy már készül a következő is. Nem kiérdemelt megtiszteltetésnek érzem, hogy a professzor úr felhatalmazásából dolgozatának első megjelenését ajánihatom a Mérnök Újság tisztelt olvasóinak, és tolmácsolhatom professzor úr ígéretét, mely szerint válaszolni kíván minden szakmai kérdésre. Őszintén kívánjuk, hogy még nagyon sokáig legyen ereje hozzá. Klossy Irén alkotása (Fametszet.iWa^yw tájak sorozat)