Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

2. szám - Szilágyi Endre: A Kebele-patakon megépíteni tervezett árvízvédelmi tározó hidrológiai alapja

SZILÁGYI E.: A Kebele-patak tározója 53 azon évek árhullámai jöhettek számításba, amelyekre a vízhozamgörbe 180-200 cm vízállásig reálisan extrapolálható. Olyan nagyobb árhullámokat választottunk, amelyeket kiváltó csapadékról a szentgyörgyvölgyi állomás iró-szalagjai rendelkezésre álltak. Az árhullámok apadó ágán megpróbáltuk kijelölni a felszíni és felszín alatti lefolyást elválasztó pontot. Az eső befejezésétől addig az időpontig eltelt idő az összegyülekezési idő (Dyck S: et al). Az 1987, és megelőző évekre négy árhullám alapján az összegyülekezési idő Nemesnépig 23-25 óra, 1989ben három árhullám alapján 20-22 óra. Az eltérés oka , hogy a Nemesnép feletti patakszakasz rendezése 1987ben még folyt, 1989-re azonban befejeződött. Figyelembe véve, hogy a vízhozam növekedésével az összegyülekezési idő csökken, a torkolatra az összegyülekezési időt 24 órára becsültük. Az ehhez az időtartamhoz tartozó 1 % valószínűségű csapadék a 201/2-78 Vízügyi Műszaki Segédlet szerint 130 mm. Realitását a már hivatkozott 1987. augusztusi zalai árhullámot kiváltó eső területi átlagértékével bizonyítjuk, ami a zalalövői szelvényig 133 mm volt, és az előkészítő kis csapadékot leszámítva kb. 24 óra alatt hullt. GL — — f 2. ábra. Az árhullámban lefolyó víztömeg értelmezése 1. alaplefolyás 2. az árhullámban lefolyó víztömeg ® mérés 11M I g^S 11.05 t tóra) (7) 11.06. 3. ábra. A Szentgyörgy völgyi patak mértékadó árhulláma a torkolatnál (1) és az 1998. évi rekonstruált nemesnépi árhullám (2) Kérdés, hogy ennek mekkora hányada folyik le az árhullámban. Az árhullámban lefolyt teljes tömegre, tehát a felszíni lefolyás és az interflow összegére vonatkoztatott lefolyási tényező megállapítására ugyancsak a zalai árhullám lehet segítségünkre, ahol a zalalövői mérce feletti területre az a = 0,4 lefolyási tényezőt állapítottuk meg. Ennek a vízgyűjtőnek a domborzata markánsabb dombvidék, mint patakunké, ezért a = 0,35-öt választottuk. Ezek alapján az árhullámban lefolyó tömegre 5,1 millió m

3 adódik. Eredményünk helyességét úgy ellenőriztük, hogy a nemesnépi árhullámok tanulmányozása alapján felrajzoltuk az egyenletes esőzésnél várható mértékadó árhullámot (3. ábra), melynek tetőző hozama 68 m

3/s, tömege 5,4 millió m\ valamivel több, mint amit először feltételeztünk. A lefolyási tényező, a = 0,37 még reális érték. 2. 2. A Kebele patak árhulláma A kiemelt valószínűségű tetőző hozamokat a szentgyörgyvölgyi pataknál is használt árvízi tényezők 10 %-kal csökkentett értékeivel becsültük. A csökkentést a Kebele vízgyűjtő alakjára tekintettel tettük. Az eredmények két patak találkozásánál NQ 1 % = 44 m'/s NQ 3 % = 37 m

3/s NQ 10 % = 28 m

3/s Az árhullám felrajzolásához szükség van az összegyülekezési időre. A vízgyűjtő és a vízfolyás jellegzetességeire tekintettel a Szentgyörgyvölgyi patakénál rövidebb időt, 20 órát feltételeztünk. Az általunk meghatározni kívánt árhullámot ugyanolyan időtartamú, 24 órás eső váltja ki, mint a Szentgyörgyvölgyi patak mértékadó árhullámát. Az ezekkel a kiinduló adatokkal felrajzolt árhullám tetőző hozama 28 m

3/s, tömege 1,9 millió m

3. Ez a tömeg 110 mm eső lefolyó része 0,25 lefolyási tényező esetén. Az 1987. évi Kerka árhullámnál Bajánysenye felett (vízgyűjtő terület 121 km

2)