Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: Az egyiptomi Nyugati-sivatag platókarsztos területei, depressziói, forrásai és nevezetes karsztformái

^CHEUEI^G^^A^g^igtom^J^uga^ 9 Jelentős források még a településen belül, illetve környezetében az Ain (forrás) Tarnousi, Abu Alef Bath és az Ain Fatnas. Ezeket mind kör alakú betonmedencével foglalták. A felsorolt források közül az Ain Fatnas a Szíva sóstóban lévő szigeten tör fel. Édesvizű és ténylegesen igazolja, hogy a sós tavak pozitív vízháztartását a fenékforrások biztosítják. A depresszió legnagyobb forrása az Ain Qurayshat nevü, a főtelepüléstől keletre, a Zaytun tó északi partján fakad, és az irodalom szerint egyike a Nyugati-sivatag legjelentősebb forrásainak. 3. ábra. A Szíva oázis Shali településének helyszínrajza nevezetes forrásainak feltüntetésével Vivian C. nyomán 1. Kleopátra fürdő, 2. Tamous forrás, 3. Abu Alef fürdő, 4. Fatnas szigeti forrás, 5. Szíva sóstó. Ma már az oázis növekvő vízszükségletének (ivó és öntözővíz) kielégítéséhez mélyfúrású kutak is jelentős mértékben hozzájárulnak, amelyek a núbiai homokkőből kapják vizüket. Az előzőekben felsorolt források 26-30° C-úak. A rendelkezésre álló vízvizsgálatokból arra lehet következtetni, miután alacsony a karbonát tartalmuk és a kalcium nagyrészt a szulfáthoz kapcsolódik, hogy a feláramló vízben nagyon alacsony a CO2 mennyisége, azaz a forrásvizek kémiai összetételének alakításában nem játszik szerepet. így a mészkövön keresztül feláramló víznél, miután annak határozott C0

2 hiánya tapasztalható, a vízvezető közvetítő karbonátos kőzetnek vízkémiai összetételt befolyásoló szerepe nincs, vagy csak minimális. Esetenként egyes forrásokhoz sós talajvíz is keveredhet, mert ezeknél magasabb oldott sótartalom mutatható ki (1.800 mg/dm

3), amelynek döntő része konyhasó. A Szíva oázistól délkeletre a Baharija oázis felé több kisebb depresszió, illetve oázis található. Ezek közé tartozik az Areg oázis, amely fehér színéről ismert, mert felszínén eocén laza mésziszapos kifejlődésü mészkő van a felszínen, továbbá a Bahrein, Nuwa misa, Sitra oázisok, amelyeknél tavak vannak. Vízellátásukat részben ma már fúrt kutak biztosítják. 3.4. A Baharija depresszió és oázis Már a központi fennsíkhoz kapcsolódik és ez az oázis valóban olyan depresszió, amelyet minden oldalról meredek szilafalak határolnak, illetve zárnak le. A depreszszió iránya északkelet-délnyugati, és hossza ebben az irányban 94 km, és legnagyobb szélessége pedig, 42 km, így nagysága kereken 2.000 km

2, talpszintje 113 m tengerszint feletti, míg a környező fennsíkszintek meghaladják a 300 mtszf.-i magasságot. Az oázis legnagyobb települése, így egyben központja Bawati (4. ábra.). 4. ábra. A Baharija oázis és depresszió áttekintő helyszínrajza 1. Depresszió pereme, 2. Tábla hegyek és egyéb kiemelkedések, 3. Jelentősebb források, 4. Vasércbányák központja, 5. Fekete sivatag (Szahara Szuda). A depresszió földtani felépítésében legelterjedtebbek az eocén képződmények, amelyekhez jelentős tengeri eredetű vasérc előfordulások kapcsolódnak és ezért itt van Egyiptom vasérc bányászatának központja, amely az oázis körzetében, de már a fennsíkon épült ki. Ezen kívül felső-oligocén bazaltot és dolerit teléreket mutattak ki a vizsgálatok. A depresszió felszíne tagolt, mert a 20-100 m magasságú, változó nagyságú táblahegyek mellett, kis magasságú halmok tömegei is képződtek, amelyek fekete színűek. Rendszerint ezeknek tetején sapkaként fekete vasas rétegek vannak és ezek a sivatagi kőzetaprózódás révén beborítják a felszínt. Miután a fekete kőzetdarabok-cserepek milliói vannak a felszínen, ezért kapta az ilyen területrész a Fekete sivatag elnevezést. A fekete vasásványos kőzetdarabok felszínét a mozgó homok rendszerint fényesre és különböző alakúra csiszolta. A Fekete sivatag az oázis természeti különlegessége és egyben a leglátványosabb turisztikai érdekessége is. Az oázis vízellátását egykor az itt feltörő langyos források biztosították, ma már alapvetően fúrt kutakból termelt víz elégíti ki az ivó-, és öntözővíz szükségletet. A források vízhőmérséklete 26-32 °C közötti. Legnevezetesebb források közé tartoznak az Ain el Bishmu (meleg) és Ain el Bi-