Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán
K.ONECSNY K.: A hóviszonyok jellemzői a Felső-Tiszán 47 1. táblázat, Jellemző' éghajlati paraméterek négy meteorológiai állomásnál Meteorológiai állomás Evi csapadék Napfénytartam Lép hőmérséklet Fagyos napok száma Csapadé-kos napok száma Ködös napok száma A havi maximális szélsebesség átlaga Meteorológiai állomás Evi csapadék Napfénytartam Köz Max | Min Fagyos napok száma Csapadé-kos napok száma Ködös napok száma A havi maximális szélsebesség átlaga neve m tsz f. mm óra °C db. (m/s) Beszterce 358 682 1938 8,0 34,9 -33,8 125 155 31 10,4 Kolozsvár 363 553 2033 8,4 35,5 -34,2 121 141 49 10,6 Vigyázó 1838 1181 1671 1,0 23,4 -30,0 191 209 253 32,2 Nyíregyháza 118 557 1880 9,7 40,2 -27,6 100 147 15,5 Az Észak-Alfőldön a leghidegebb hónap, január középhömérséklete -2,5°C. A tél tartósságára jellemző, hogy átlagban 35-40 téli nap bekövetkezésére számíthatunk. A napi középhőmérséklet csak április 20. körül emelkedik 10°C fölé. A kései tavasznak megfelelően az utolsó fagyos nap április 20-25. közt jelentkezik. Ősszel a hőmérséklet már október 10-15. közt 10°C alá süllyed, s az első őszi fagyra ebben az időszakban számíthatunk. A téli hónapokban alig-l-2°C-os a hőmérsékletváltozás egy-egy hónap alatt, tavasszal és ősszel 5-6°C-kal emelkedik, illetve süllyed a havi hőmérséklet (l. ábra). A téli félév (X-III) sokévi átlagos hőmérséklete pozitív (2°C), de a téli évszakká (XII-II) negatív előjelű (-1,2°C). Az eddig mért legalacsonyabb nyíregyházi léghőmérséklet -27,6°C volt, 1954 januárban. Az 1951-2005 közötti időszak hőmérsékleti adatait vizsgálva, nem találunk szignifikáns trendet. Az idényenkénti minimumok idősora viszont számottevő emelkedést jelez (2. ábra). Az utóbbi évtizedekben öt alkalommal volt -5°C alatti téli átlag, s hatszor volt -20°C alatti minimum. A leghidegebb tél, -9,8°C hőmérsékleti átlaggal az 1963-64-es idényben volt. Ugyancsak hideg időjárás volt az 1953-54, 1963-64, 1969-70, 1984-85, 1986-87 idényekben. Nyíregyházán fagyos napok, olyan napok, amikor fagypont alatti léghőmérsékletet észleltek, október-április hónapokban fordultak elő, de kivételesen szeptemberben és májusban is. Az utóbbi félévszázadban (1951-2004), a fagyos napok száma 46 és 128 között változott, a sokévi átlag 100 nap volt. A dombságokon, és különösen a hegyvidékeken ennél nagyobb értékek jellemzőek, a magasabb hegycsúcsokon a fagyos napok száma a 200-at is meghaladhatja. A Felső-Tisza vízgyűjtő legcsapadékosabb térsége az egész évet, és csak a telet tekintve is, a kárpátaljai Sopurka, Tarac és Talabor völgyek felső szakasza. Itt az évi csapadékösszeg sokévi átlaga meghaladja az 1500 mm-t. Észak-Erdélyben csapadékos a Gutin, Lápos és az Avas délnyugati lejtője (1000-1400 mm). Az észak-alföldi részvízgyüjtő mellett csapadékszegények (550-650 mm), a délnyugati nedves légáramlatok elől elzárt Körösmezői-medence, Máramarosi-medence (a Visó és Iza völgyek alsó szakasza), a Szamos Erdélyi-fennsíki része, és a Kraszna vízgyűjtője. napi átlagos léghömérséklet sokévi közepes értékeinek alakulása Nyíregyházán október-április időszakban Az Észak-Alföldön január és február hónapok csapadékszegények. A téli félévi (X-III) sokéves átlagos területi középérték 217 mm (39 %), Tiszabecs-Sonkád térségében 290-310 mm, a Kárpátokban 450-500 mm. Ha a téli hónapok (XII-II) csapadékviszonyait vizsgáljuk, megállapítható, hogy Nyíregyházán a sokévi (1931-2004) közepes érték 99 mm (18 %), a maximális 264 (1998/1999), a minimális 36(1938.1999). oift^SJ^mm^ffiai^mm^mffl^oiöi *" T"(n*" r"© r' r ,N T" T"oo T" T"cO T"*"C[J 2. ábra. Téli félévi közepes és minimális léghőmérsékletek lineáris trendje Nyíregyházán A hegyvidéki vízgyűjtőkön 200-250 mm az átlag. A nyíregyházi téli csapadék-idősor lineáris trendje csökkenő (y =-0,0294x + 99,888), de ez nem szignifikáns (3. ábra). Havonkénti bontásban vizsgálva a csapadék idősorokat megállapítható, hogy decemberben emelkedő, januárban és februárban csökkenő a lineáris trend. Akárcsak az évi csapadék esetében a téli összeg, ill. külön-külön a december, január, február hónapok esetében is a Kárpátokban nagyobbak a mennyiségek (4. ábra), de a téli csapadék évihez viszonyított részaránya hasonló mértékű, mint az Észak-Alföldön.
