Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán
48 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 1. SZ. 300 250 Soké vi átlag 99 mm y = -0,0294x + 99,888 Max. 1998.XII.-1999.II. 264 mm co 05 CT) lO CT) ÍS O) o> oo CT> CT> CT5 O o CM 3. ábra. Nyíregyházi téli (XII-II) csapadék-idősor nem szignifikánsan csökkenö lineáris trenddel "•Jezer (1785 m) • Vigyázó (1838 m) El Nyíregyháza (118 m) Jezer 493 mm (39. 0 %) Vigyázó 422 mm (35,7 %) Nyíregyháza 217 mm (38,9 %) 4. ábra. A sokévi átlagos téli félévi csapadék havi alakulása három jellemző állomásnál 3. Hó-monitoring A hóviszonyok vizsgálatához az észlelt paraméterek közül a legfontosabbak, a hóvastagság (cm), hó-víz-egyenérték (mm) és a hó térfogatsúlya (g/cm 3): Ez utóbbi méréssel vagy közvetve, az előbbi két tényező alapján határozható meg. Magyarországon 1960 előtt a hó-víz-egyenértéket kizárólag csapadékmérő edénnyel felfogott hó olvasztása útján mérték (Kovács 1979). Ennek a módszemek a hibaforrásai közül kettő számottevőbb: a szél kifúvó hatása, és az, hogy a túl nagy csapadékintenzitás miatt az olvasztó berendezés nem képes kellő ütemben elolvasztani a havat; illetve a csapadékhenger megtelik, s több havat nem tud felfogni. Ez a veszély különösen hegyvidéken komoly. A mérési hibák javítása érdekében több vizsgálatot is végeztek, amelyek nemcsak a szél, de a köd kondenzációjából származó csapadék mennyiségének becslésére is vállalkozott, évszakonként és a tengerszint feletti magasság figyelembe vételével (Konecsny 1999). Eszerint éves szinten 15-40 %-kal, a téli időszakban (XII-II.), 20-58 %-kal szükséges javítani a mért csapadék értékeket. Ennek a módszemek az erdélyi Vigyázó hegyre történt alkalmazását mutatjuk be a 5. ábrán. Operatív célra azonban, a csapadék adatok javítására empirikus képletek használata ajánlott. A magyarországi (vízügyi) hálózat állomásain akárcsak az ukrán és román vízgyüjtőrészen a VSZ-43 típusú mérleges műszerrel való kiszúrásos mintavételű észlelést rendszeresítették. Sajnos, a kiszúrásos hóminta vételezés is jelentős hibalehetőségeket rejt magában. Ha az észlelő a hórétegek közé fagyott jégréteget érzékeli talajfelszínnek, kevesebbet, ha talajrögöt, kavicsot is belemér a mintába, többet mér a ténylegesnél. Ötnaponként egyszeri észlelés esetén a hó-felhalmozódás és olvadás 24 órán belüli alakulásáról nem szolgáltat adatot, holott a felhalmozódás általában az éjszakai órákban a legjelentősebb. Ezeket, a hiányosságokat a mérés közbeni fokozott odafigyeléssel, illetve a mérés nélküli időszakban mért csapadék figyelembe vételével lehet csökkenteni. Az OMSZ keretében 1967 óta folyik rendszeres hó-vízegyenérték észlelés, szintén VSZ-43 műszerrel, egyenlő oldalú háromszög csúcsaiban. Az utóbbi évtizedben a meteorológiai állomások automatizálásának kiterjesztésével, és ezzel párhuzamosan az emberi észlelő tevékenység leépülésével, csökkent az OMSZ hálózatban végzett hómérések száma. Sajnos 2003-tól a Nyíregyháza-Napkor-i állomásnál is megszűnt a hóvastagság és hóvízegyenérték rendszeres mérése. A hóban tárolt vízkészletet annál pontosabban lehet meghatározni, minél sűrűbb az állomáshálózat. Az állomásokon
