Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Részletek a dr. Mosonyi Emil működését méltató legutóbbi hazai közleményekből

Mosonyi Emil, az MHT tiszteletbeli elnöke 95 éves 5 ki, ökológiai és szociális problémáinak megoldásához tanácsadót válasszanak, akkor a „szakértő" kiválasztásához elegendő a puszta doktori cím. (A fenti analógia szerint hasi panaszaival szemorvoshoz fordulna.) Vannak tehát a „környezetvédők" és a politikusok, akik személyes és családi ügyeikkel az illetékes szakorvost keresik fel, ha azonban országuknak van segítségre szüksége, akkor a gyógyításhoz „minden orvos" elfogadható. S mindig jelentkeznek ál-„kömyezetorvosok", sőt, még kuruzslók is, akik minden lelkiismeret-furdalás nélkül vállalnak minden feladatot és képviselnek minden előítéletet. Előfordult már (sajnos), hogy jó nevü környezetvédelmi szervezetek úgynevezett szakértőik téves és könnyelmű kiválasztásánál nem objektív módon jártak el, és a megvádolt előtt mentegetőzniük kellett. Az ilyen események nem örvendetesek, mivel megfosztják az érintett szervezetet korábbi tekintélyétől. így történt ez legutóbb a World Wide Fund-nak (WWF) a szlovákiai Duna vízerőmű projektjére vonatkozó katasztrófa-jóslatával. (A WWF és a szlovák szakemberek közötti vita részletes ismertetése nem fér be ezen cikk keretei közé.) Egy természetvédelmi egyesülés hírnevének ilyen elvesztése kárt jelent a környezet számára. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy a nemzeti és nemzetközi környezetvédő szervezetek létére és tevékenységére feltétlenül szükség van. Ebben a tekintetben különös tevékenységet lehetett az utóbbi években a szovjet meg-szállás alól felszabadult keleti blokk országaiban a tanácsadások terén megfigyelni. „Szakemberek", akik saját országukban semmilyen különös hírnévvel nem rendelkeznek, s egy szakterületnek csak igen szűk részét ismerik, mint mindentudó szakértők jelennek meg ezekben az országokban, mint ahogy az előző évszázadban a „Nagy Fehér Mágusok" Afrikában. Ezek néhány napos körülnézés után megkísérlik nagyképűen kioktatni azokat a hazai szakembereket, akik országukban a szakterületükön - mind a tudományban, mind a gyakorlatban - magasan fölényben vannak a „betolakodókkal" szemben. Egyesek hamis címeket is használnak. Ezek az országok és szakembereik egyébként igénylik nyugati kollégáik segítségét, és a velük való szoros együttműködést - erre szükségük van; de a nyugat csak neves szakembereket ajánljon segítőként, mert a képzetlenebb és tapasztalatlan „nyugati szakemberek" keleten nem oktatni, hanem csak tanulni tudnak. Rájuk a következő intés vonatkozik: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!" Összegezve: a természetvédelmi szövetségek akkor jutnak jó tanácsokhoz, ha a jövőben szakértőiket és tanácsadóikat a fent kifejtett „szakorvos-elv" alapján választják meg. S ha ez így lesz, akkor elérhetővé válik, hogy a jelenlegi felesleges, indulatokkal gerjesztett összeütközések helyett objektív vitákkal megvalósul a mérnökök, közgazdák és ökológusok kívánatos együttműködése. Végezetül bemutatkozom az olvasóknak: hivatásom építőmérnök, s beállítottságomnál fogva humanista és környezetvédő vagyok: Dr. Mosonyi Emil (Köszönet a Mérnök Újság szerkesztőségének e cikk Hidrológiai Közlönyben történt mostani utóközléséhez történt hozzájárulásáért). MOSONYI EMIL rubin-diplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ny. egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, 1950-1958 közt elnöke, számos külföldi elismerés és kitüntetés tulajdonosa . On the responsibility of environmentalists Mosonyi, E. Keynote sentence: Nature as created by the Almighty and entrusted to our care is too awesome to deliver its fate, together with the destiny and safety of society, to the mercy of a few know-all, self-proclaimed "professional environmentalists". Részletek a dr. Mosonyi Emil működését méltató legutóbbi hazai közleményekből Békés megyei Néplap, (Békéscsabaj, 2005. augusztus 16. Hiányzó vízerő-hasznosítás - Szőke Margit A 95. évében járó, Németországban élő nemzetközi hírű tudós, Mosonyi Emil látogatott nemrégiben Békés megyébe, a Körös vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra. A tudós megyénkben korábban 1992-ben, a békésszentandrási duzzasztó építésének 50 éves jubileumán járt. A Magyarországon rendszeresen megforduló Mosonyi Emil professzor tervezte a békésszentandrási duzzasztóművet. Lapunknak elmondta, a vízgazdálkodási szakemberek jó munkát végeztek, ám úgy látja, a különböző kérdésekről nagyon más a hazai vélemény a politikában és a médiában, mint ami általában a világban. Inkább azoknak van igazuk, akiket nyugaton megismert. Még nem ismert teljes mértékben a vízerő-hasznosítás jelentősége a világon. Ezt Magyarországon levették a napirendről, szinte károsnak nyilvánítják. Nemrégiben olvasta egy hazai újságban: nem lehet összehasonlítani Magyarországot például Ausztriával, Svédországgal, vagy Franciaországgal, mert ott a hegyekben termelik az energiát. Ezzel szemben Svédországban több mint száz olyan vízerőmű van, amely kis esésű, síkföldi. Ausztriában 12 vízerőmű a Dunának a síkföldi részén épült, nem a hegyek között. Németországban több száz síkföldi erőmű működik, s Franciaországban például a Rhone folyó alsó, síkföldi szakaszán is. Magyarországon a Tiszán, de főként a Dunán lennének lehetőségek, ám ez tabu. Elhíresztelték, hogy a Duna általam 1942-ben készített vízerő-hasznosítási terve sztálinista. Ha valaki Magyarországon egy tárgyra, személyre, műre azt mondja, hogy sztálinista, az halálra van ítélve. A sztálinizmus borzalmas időszak volt, de egy cikkemben megírtam, hogy a terv 1942-es, amikor a magyar királyi vízügyi hivatal vezetője voltam - mondta a professzor. S ha ma lenne itthon vízügyi vezető? Mosonyi Emil szerint egy demokráciában a közvélemény ellen nem lehet tenni. Minthogy Magyarországon a közvéleményt megfertőzték, ha ő lenne a vezető, nem tudna tenni semmit. Ezért nem is vállalná a miniszteri posztot.