Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86

. ÉVF. 1. SZ. (///és-Konecsny 2001). Összesítve a november-április kö- eső és hóolvadás együttes hatásaként jönnek létre - az évi zötti hideg időszakban - amikor az árhullámok kialakulása tetőző vízállások 70-80 %-a keletkezik. 23. ábra. A téli és tavaszi lefolyás részaránya (%) és a vízgyűjtők átlagmagassága közötti összefüggés Erdélyben (Konecsny 1997) iTivadar DCsenger| X 20 « •c 0 1 15 i | 10 1 > 24. ábra- Az évi tetőző vízállások gyakoriságának éven belüli eloszlása a Tiszán Tivadarnál és a Szamoson Csengernél 1100 1000 — 900 E o v> ás N 5 800 700 600 500 Max 1014 cm/2001.111. I. fok - 500 cm felett 43 eset m o> U3 O) r^o> O) oi o o CM 25. ábra. A jelentős hóvízkészletü időszak (I-IV) készültségi szint feletti vízállás maximumai a Tiszán Tivadarnál A rendszerint jelentős hóvízkészlettel rendelkező és hóolvadással is jellemezhető január-április időszak - több mint egy évszázad (1901-2005) hosszú tetőző vízállás adatsorát vizsgálva - megállapítható, hogy pl. a Tiszán Tivadarnál a téli idények 40 %-ban (43 eset) volt árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállástetőzés. Ebből 80 %-ban I. fok, 8 %ban II. fok, 12 %-ban III. fok feletti maximumot észleltek. Ebben az időszakban volt az itt eddig észlelt legmagasabb 1014 cm-es (2001.03.06.) vízállás is. Az olvadásból származó lefolyás vízjárás alakító hatását az 1998-99 és 2004-05. idények példáján keresztül ismertetjük. A hóolvadás és a lehullott csapadék hatására, 1999. március 8-án Fetikövízig működési területén, az elöntött mélyebb területek kiterjedése elérte a 97.400 hektárt, a túlnedvesedett talajok kiterjedése ennek a többszöröse volt. A rendelkezésre álló adatok szerint a XX. században, 1940 után, ez volt a második legnagyobb belvízzel elöntött terület. A belvizes területek nagysága csak április végén csökkent 10.000 hektár alá. Márciusban a hó olvadása a hegyvidékeken is felgyorsult, ezért a folyókon I.-III. fokú készültségi szinteket meghaladó vízállások alakultak ki. A Bodrogon az eddigi legmagasabb vízállásokat okozó árhullám vonult le és így a Tisza Tokajtól LNV feletti vízállásokkal tetőzött. A Fetikövízig védelmi szakaszai közül a legkritikusabb helyzet a Lónyay-focsatornán jött létre, ahol a Tisza visszaduzzasztása miatt, a vízállás 14-én Kótajnál elérte az LNV-t