Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán

K.ONECSNY K.: A hóviszonyok jellemzői a Felső-Tiszán 61 (860 cm). A Tiszán Vásárosnaménynál az évi tetőző vízállás március 9-én (egy nap eltéréssel egybeesik a legnagyobb belvízi elöntés dátumával) következett be 830 cm-rel, ami meghaladta a III. fokú árvízvédelmi készültségi szintet, de majdnem 1 méterrel elmarad az 1998. november 8-án észlelt eddigi legnagyobb vízállástól (LNV = 923 cm). 2001. márciusi katasztrofális árvíz kialakulásában volt ugyan szerepe a hegyekben meglévő - abban az évben átlagosnál jóval kisebb - hótakaró olvadásának, de ennek jelentősége sokkal kisebb volt, mint az eső formájában intenzíven lehullott csapadékká (Konecsny-Farcas-Fetea-Lucza 2001, Konecsny 2004b). 2002., 2003., 2004. és 2005. évek tavaszán, a vízgyűjtőn felhalmozódott hóvízkészlet elolvadása vízszintemelkedéseket ugyan kiváltott, de nem okozott jelentős árhullámokat. 2005-ben például, árvízvédelmi készültséget, belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A maximálisan belvízzel elöntött terület 8600 ha volt, ami 10 %-át sem érte el az 1999. márciusi 97500 ha-nak. A folyókon kialakult árhullámok táplálása döntően hóléből történt, mivel a hegyvidéki vízgyűjtőn januártól április első dekádjáig alig volt folyékony halmazállapotú csapadék. A Tisza Szamos-torkolat alatti szakaszán Vásárosnaménynál március 21-én 8 m vízszintemelkedés után következett be az árhullám tetőzés 734 cm-el (26. ábra). Egy hetes apadást követően újabb árhullám alakult ki, amely március 29-30-án tetőzött, de 0,5-1,5 m-el elmaradt az előbbihez viszonyítva. A hó olvadásából keletkezett árhullámok súlyosabb védekezési helyzetek nélküli levonulása, az igen nagymennyiségű hó lassú olvadása mellett annak is köszönhető, hogy a Felső-Tisza hazai szakaszán a februárban és március első felében még meglévő jégjelenségek, jégtorlódások jórészt megszűntek. A 2004. december 1-2005. április 11. időszakban a Tisza Vásárosnamény vízmérce szelvénynél összesen mintegy 7 milliárd m

3 vízmennyiség vonult le, ennek megközelítőleg fele a március közepétől kezdődött intenzívebb hóolvadás időszakában, ez lefolyási magasságban számítva kb. 200 mm. Ha 425 mm-re becsüljük a téli időszakban hó formájában a vízgyűjtőre lehullott csapadékot, akkor ez 0,47 lefolyási tényezőnek felel meg. 6. Előrejelzés, tájékoztatás A felső-tiszai folyók országhatárnál lévő szelvényekre tetőző vízállás előrejelzésére kötelezett Fetikövízig vízrajzi csoportja először három évtizeddel ezelőtt tett kísérletet arra, hogy a vízgyűjtőn felhalmozott hóvízkészlet és meteorológiai adatok alapján módszert dolgozzon ki 4-10 napos időelőnyű előrejelzésre (Bálint Z. 1976). Tizenkilenc téli, hóolvadásből és esőből keletkezett árhullám tanulmányozása alapján állítottak fel egy empirikus összefüggést, és ennek segítségével készítettek tetőző vízállás előrejelzést a Tisza Tiszabecs szelvényre. Ehhez felhasználták, a kárpátaljai hó-vízegyenérték adatokat, valamint az olvadás kezdeti időpontja és a tetőzés bekövetkeztének időpontja közötti időszakban lehullott területi átlag csapadékösszeg értékét. A jelenség bonyolultsága és a rendelkezésre állt kevés adat hiányosságai miatt ez a módszer nem biztosított az igényeknek megfelelő pontosságú előrejelzett értékeket, ezért a későbbiekben már nem használták. 800 700 600 „ 500 I. 400 ^ 300 Ü 200 > 100 0 -100 -200 Técső — —Csenger Vjiamény II ; 11 / \\L V J \ i fyV^ yp^g V \« // — o o uS o o 10 o o ih o co o ró o ro o iri o co o írj o s s 26. ábra. Vízállások alakulása a Felsó'-Tiszán és Szamoson 2005. január.-április között (Konecsny-Lucza 2005) A Tiszára vonatkozóan a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata (ÓVSZ) is kifejlesztett egy a hófelhalmozódásés olvadás adatok alapján működő előrejelzési modellt, amelynek segítségével a szegedi szelvényre havi lefolyásszámításokat (március, április, május hónapokra) végez, valamint havi maximális vízállásokat (cm) is előrejelez. Annak ellenére, hogy ma már több és pontosabb adat érkezik a vízgyűjtő ukrajnai és romániai részének hóviszonyaira, meteorológiai és vízrajzi állapotára vonatkozóan, nem áll rendelkezésre, megbízható, az árvízvédelemre való felkészülést segítő, hóolvadásból származó árhullámok középtávú előrejelzését lehetővé tevő módszer és segédlet. Jelenleg csak becsülni lehet a hóolvadásból kialakuló árhullám lefolyó víztömegét, tetőző vízhozamát és vízszintjét. Meg kell tehát várni, a folyók felső szakaszán kialakuló árhullámok tetőző vízszintjeit és csak ezután készülhet kisebb - legfeljebb 1-2 napos időelőnnyel - a meglévő regressziós összefüggéseket felhasználó programcsomaggal, tetőző vízállás előrejelzés a hazai folyószakaszokra. Ezért szükséges lenne mielőbb kidolgozni egy korszerű és az elvárásoknak megfelelő előrejelző segédletet a hóolvadásból származó árhullámok előrejelzése érdekében. Irodalom Babiakova, G.: Snow accumulation in a mountain catchment and calculation of hydrograph. Vodohosp. Cas., 33, 1, 23-45. 1985. Babicsenko BN. szerk.: Klimat Uzsgoroda. Hidrometeoizdat Kiadó Leningrád. 1991. Bálint G. -Mekis É.: A hóolvadás rövid távú struktúráit sztochasztikus előrejelző modelljének kidolgozása. VITUKI témajelentés (Kézirat). 1984. Bálint Z: Hóolvadásból származó árhullám középtávú előrejelzése Tiszabecsre. Fetivízig Nyíregyháza. 1976. Bázác Gh.C.: Influenfa reliefului asupra principalelor caracteristici ale climei Romániei. Edit. Academiei RSR. Bucurejti. 1983.