Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Balázsné Langó Zsuzsanna: A Planktomyces bekefii története

BALÁZSNÉ LANGÓ ZS.: A planctomyces bekefii története 37 máció birtokába jutunk. Szennyvíztisztítók aerob/anaerob határfelületeit vizsgálva kimutatták, hogy a Planctomycetales rendbe sorolható Candidatus Brocadia anammoxidans valamint rokonai képesek az ammónium iont nitrittel, mint elektronakceptorral nitrogén gázzá alakítani, miközben a széndioxidot szerves kötésbe építik. A szennyvíztisztítók működésének hatékonyságát jelentősen növelni lehet e szervezetek tevékenységének szabályozásával. 2003-ban Kuyperts és mtsai a Fekete tenger aerob és anaerob zónájának találkozásánál szintén kimutattak ún. anammox (anaerob ammónium oxidáló) baktériumot. Az ammónium oxidáció a sejtben található különleges „sejtorganellum", az ammenoszóma membránjában zajlik. Genetikai analízis alapján kiderült, hogy a folyamatért felelős szervezet, a Candidatus Scalindua sorokinii, mely a Planctomycetales rendbe sorolható, s a Candidatus Brocadia anammoxidans-szal is rokonságban áll. A szervezet képviselői a tengerek aerob/anaerob zónájának a határán felhalmozódó ammónium tartalom 40 %-át nitrogén gáz formájában a légkörbe forgatják vissza. Evolúciós szempontból a Planctomycetales rend képviselői igen érdekes pozíciót töltenek be. Az eubaktériumok (valódi baktériumok) ősi képviselőinek tekinthetők, de a Gemmata obscuriglobis faj sejtjeiben membránnal határolt kromoszómát találtak, ami az eukarióta sejt ősére enged követkp.rtp.tni Láthatjuk, hogy a Planctomycetales rend képviselői sok tudományterület részéről számíthatnak érdeklődére. A sejtbiológia, a genetika, a mikrobiális ökológia az evolúció-kutatás és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazott tudományterületek várhatóan egyre több felfedezéssel fogják bizonyítani e baktérium rend fontosságát. Irodalom Fuerst J.A.: The planctomycetes: emerging models for microbial ecology, evolution and cell biology. Microbiology 141,1493 p. (1995). Gimesi N.: Hydrobiológiai tanulmányok. Planclomyces békefii Gim. Hydrobiologische Studien. Beitrage zur Kenntnis der Phycomyceten i Ungarn. Ciszterci Rend Kiadv., Budapest (1924). Hortobágyi T.: The microflora in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest waterworks. Akad. Kiadó, Bp. (1973). Maróti M.: Megemlékezés Gimesi Nándor akadémikus, egyetemi tanárról születésének 100 éves évfordulója alkalmából. Botanikai Közlemények 80. 13-17. (1993). Kislexikon Aerob: az a szervezet, amely légkori oxigén jelenlétében növekszik Anaerob: szervezet, mely szabad oxigén hiányában is képes növekedni Fakultatív anaerob: az a szervezet, amely nem igényel oxigént a növekedéséhez, de oxigén jelenlétében jobban növekszik Kemoorginotrór heterotróf: az a szervezet, amely C és energia forrásként szerves vegyQleteket hasznosít Mikrokinematográfia: élö, mikroszkopikus nagyságrendű szervezetek mozgásainak és állapotváltozásainak rögzítésére szolgáló filmfelvevő eljárás A kézirat beérkezett: 2005. július II. 1. ábra. Hortobágyi Tibor professzor rajzai a Planctomyces bekefii-rffl (1973) The history of Planctomyces bekefii Balázsné Langó, Zs. Abstract: In 1924 Nándor Gimesi, teacher of Buda Saint Emeric Gymnasium of Cistercian Order presented a very funny, star-like organism from the Lake Lágymányosi near Danube. He was thinking of it as a planktonic freshwater fungus and he gave it the name Planctomyces bekejii at the meeting of Botany Section of Society of the Hungarian Natural Science. Today it is known that this species belongs to bacteria and its relatives have got to the top in the world of prokaryotes. On the basis of the morphological, biochemical, ecological features and analysis of molecular genetics of these organisms Schlesner and Stackebrandt classified them to a new category, to Planctomycetaceae family and Planctomycetales order in 1986.1n this paper I would like to refer Nándor Gimesi, the history of the original habitat of PI. bekefii and the importance of this species and the order. Key words: Planclomyces bekefii .hydrological history. LANGÓ ZSUZSANNA 1979-ben végzett az ELTE, TTK biológus szakán, majd tudományos segédmunkatárs volt az Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén. Több éven keresztül tagja a Balaton bakteriológiáját tanulmányozó kutatócsoportnak. A 90-es évektől a Duna vizének és üledékének mikrobiális ökológiájával foglalkozott, 1988-2005 között egyetemi adjunktusként.