Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

1. szám - Szlepák Emőke: Nehézfém szennyezés szállításának követése a Galga-patak üledékében az EU-VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozásával kapcsolatban

38 Nehézfém-szennyezés szállításának követése a Galga patak üledékében az EU VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozásával kapcsolatban Szlepák Emőke SZIE Kémia-és Biokémia Tanszék, 2103. Gödöllő, Páter K. u. 1. Email: szlepak.emoke@mkk.szie.hu

. szlepak@freemail.hu Kivonat: Diffúz és pontszerű szennyezések terhelik a kis vízfolyásokat, melyek ipari és egyéb más emberi tevékenységek által kerülhetnek a vizekbe. A szennyezések oldott és kiülepedett formában mozognak a víztestben, melyet a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok, hidromorfológiai és meteorológiai tényezők befolyásolnak. Az EU Víz Keret Irányelve célként tűzi ki a jó ökológiai és kémiai állapot elérését a felszíni víztesteken 2015-ig. E cél megvalósítása érdekében ismernünk kell a szennyezések terjedését a víztestekben. Jelenlegi munkákban kísérletet teszünk a Galga patak üledékében feldúsult nehézfém szennyezés mederbeni terjedésének modellezésére. A nehézfém szennyezés ipari, pontszerű szennyezés következménye. Nyomjelzőként kadmiumot és cinket mértünk. Az üledékmintákat szemcseméret szerint frakcionáltuk, és a 63 um alatti frakciókból mértük az elemek koncentrációit ICP-AES-sel. A mért koncentrációkat a hidrológiai és meteorológiai paraméterekkel vetettük össze. Kulcsszavak: Galga patak, kis vízfolyás, nehézfém-szennyezés, EU VKI, üledékmozgás, hidrológia, analitika Bevezetés működése mára már megszűnt, de korábban jelentős mértékben terhelte a patakot nehézfémekkel. Nagy Cd és Zn koncentrációkat mértünk a patak üledékében, és ezek az értékek hosszú időn keresztül kimutathatóak voltak. Korábban több alkalommal tapasztalták már a pontszerű szennyezés következtében történő ivóvízbázis elszennyezését. Jelenleg nincs még modell a nehézfém mederbeli terjedésének vizsgálatára a kis vízfolyásokon, a VKI azonban megfogalmazza, hogy a hatásvizsgálatok csak úgy végezhetők el, ha rendelkezésre áll megfelelő modell. Jelen tanulmányban egy, a nehézfém-szennyezés elmozdulásának követésére alkalmas modellre (módszer) kidolgozására tett kísérletünket ismertetjük. A Galga patak természetföldrajzi jellemzői A Galga patak a Cserhát egyedüli folyója, a hegység közepe táján ered. Vízgyűjtő területe a Cserhátra és a hegység déli részét szegélyező dombvidékre terjed ki, így a Gödöllői-dombvidék egy része is a Galgába folyik le (Láng, 1967.). A völgy a Cserhát központi részén, a Szandavár környékén kezdődik. Egész hosszában tektonikusán kijelölt ugyan, mégis több egymástól különböző alakú szakaszát lehet megkülönböztetni (Láng, 1967.). Völgyföje Délkút-major közelében, Becskétöl északra van. Galgaguta-Acsa közötti eróziós völgyszakasz aszimmetrikus, mert a bal parti lejtők meredekek, a völgy jobb oldala ezzel szemben jóval alacsonyabb és laposabb. Az Acsa és Püspökhatvan közötti szakaszán eddigi É-D irányához képest megtörik. Ácsánál befordul az Acsai-völgy Ny-K-i törésébe, majd újra D felé kanyarodik. A Püspökhatvan felett nyíló Sinkár-völgytől kezdve újra kiszélesedik. Püspökhatvan alatt mindinkább kiszélesedik a Galga völgye, és egyre erősebben a tektonikus árok jellemvonását ölti magára. A meredek lejtőszakaszok a völgyek torkolatánál mellékvölgyekből a Galga-völgybe is befordulnak, és azt is aszimmetrikus keresztmetszetűvé alakítják, ami nagyon szépen látszik Galgamácsa alatt, Ikladnál és Aszódon, Hévízgyörkkel, szemben. Ezzel ellentétben a Galga-völgy túlsó oldalán Galgamácsa és Domony között lankásabb lejtő húzódik. A patak hossza: 65 km, vízgyűjtőterülete: 568 km

2. A völgy 150-200 mm éghajlati víztöbblettel rendelkezik, ami a lefolyásban jelenthet gondot, árvízi elöntéseket okozhat, fajlagos lefolyása 1-2 l/s km"

2, 32-64 mm évente. A jellemző vízhozam értékek a Galga mentén: kisvízi 45-600 1/s-ra, az árvízi hozamok 30-40 1/s-ra tehetők. A mellékvízfolyások kisvízi hozamai 10-20 l/s körül alakulnak. A vízgyűjtőn nagyobb árhullámot hóolvadás után, valamint a júniusi esőzés szokott okozni, általában az utóbbi kisebb értékeket produkál. 1. ábra. A Galga-patak vízgyűjtő területe a vizsgált szakaszon Megállapítottuk, hogy a patak környékén folyó mezőgazdasági tevékenységek; és a közlekedés hatása kimutatható mind az üledékek nehézfém tartalmában, mind a szennyezettségében. Jelentős hidromorfológiai változások léptek fel a patak mederállapotában is, ami szintén hatással van a víztérre. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy Ikladon pontszerű szennyező-forrás volt, az Ikladi Gépgyár, aminek 2000-2001. között terjedő időszakban általános, feltáró vizsgálatot végeztünk a Galga patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakaszának környezeti állapotáról. A patak e szakaszának vízgyűjtő területén felmértük azokat az emberi tevékenységeket, melyeknek közvetlen, vagy közvetett hatása lehet a vízgyűjtőre, megállapítottuk a patakra irányuló hatásait; környezet-analitikai, hidrológiai és talajhigiéniai vizsgálatok alapján meghatároztuk az Iklad és Aszód között található víztest állapotát; és mindezek alapján kimutattuk a vízi környezetben fellépő változásokat a vízgyűjtőről származó terhelések következtében (VKI Útmutató, VITUKI CONSULT, 2003.). sriiÄrs

— I | Vttoyüj« terület hiti« Galpa-patak KMekedée A/Autópálya Autóút /\/Múút Talajút Javított talajút j Vaaút j Hü Belterület ; £22 Kfiagazaattal hatír