Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

21 Makrogerinctelenek biodiverzitás vizsgálata a magyar Duna-szakaszon III. A Szigetköz kagylófaunája Bódis Erika, Nősek János MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14. Kivonat: Kivonat: A Szigetköz területén 2003-ban végzett gyűjtések során 48 mintavételi helyről 17 Lamellibranchiata faj került elő, ami a magyarországi Duna-szakaszon előforduló kagylófajok 71 %-a. Az egész Szigetköz területén a Pisidium subtruncatum volt a leggyakrabban előforduló faj, az egyes vízterekben azonban eltérőek a legnagyobb előfordulási gyakorisággal jellemezhető kagylófajok. A fajgazdagság legnagyobb a hullámtéri és legkisebb a mentett oldali vizekben. A fajösszetétel és a fajok térbeli eloszlásának egyenletessége szempontjából a Mosoni-Duna elkülönül a többi víztértől és vízrendszertől. A kagylófajok térbeli elterjedési mintázata véletlenszerű, azaz a kagylófajok szétteijedésének nincs akadálya. Kulcsszavak: Duna, Szigetköz, biodiverzitás, Lamellibranchiata Bevezetés A hazai, amúgysem bőséges malakológiai irodalomban igen kevés adatot találunk a Szigetköz kagylófaunájáról. Az adatok zöme csak néhány helyről származik (Richnovszky 1975, Csányi 1994a, 1994b, 1996), vagy egy fajra vonatkozik (Csányi 1998-99, Varga & Juhász 2002, Varga et al. 2003), vagy a határozás nem minden családnál történt faji szintig (Nősek 1996). Több helyre kiterjedő, részletes vizsgálat alig volt (Bothár 1966, Varga et al. 1998-99) vagy kéziratban van meg (Bódis, 2002). A magyar Duna-szakasz makroszkopikus vízi gerinctelen faunája biodiverzitásának felmérése céljából kezdett vizsgálatsorozat keretében 2003-ban a Szigetköz víztereinek részletes vizsgálatára került sor. Jelen cikk a Szigetköz Lamellibranchiata faunájának különös tekintettel a kistestü Pisidiidae és Sphaeriidae családra - térbeli mintázatáról kapott általános képet mutatja be a 2003. évi gyűjtések alapján. Anyag és módszer A Szigetköz területén 2003-ban a litorális övben összesen 81 mintavételi helyen végeztünk gyűjtéseket késő tavasszal, kora nyáron és kora ősszel. A mintavételi helyeket vízterenként az alábbi felsorolás tartalmazza. A víztest vagy a legközelebbi helység neve után a folyam km érték - ÖregDuna, Mosoni-Duna - a mintavételi helyek száma és kódja szerepel. Duna főág (Öreg-Duna) 14 hely: Dunakiliti 1645 fkm 3 hely (DKI4, DKI5, DKI6), Dunakiliti 1643 fkm 4 hely (DKI0, DKI1, DKI2, DKI7), 1639 fkm 1 hely (DUF0), 1632 fkm 1 hely (DUF3), 1627,5 fkm 3 hely (DUF4, DUF6, DUF7), Dunaremete 1625,5 fkm 1 hely (DRE2). Hullámtér 29 hely: Rajka térsége: Mosoni-Duna bevezető zsilip 1 hely (RAJI), Dunakiliti térsége: vízpótló főág 1 hely (VPF1); Tejfalui-ágrendszer: Görgetegi-bukó 3 hely (GOR1, GOR2, GOR3), Szigeti-, vagy Kormos-Duna 3 hely (TEJ1, TEJ2, TEJ3); Cikolai ágrendszer: Nagy-Ciglés 1 hely (NAC1), Kisvesszősi-bukó 2 hely (CIK3, CIK4), ágrendszer alsó kifolyás 1 hely (CIK2); Schisler-holtág 3 hely (SCHI, SCH3, SCH4); Csákányi-Duna: 4 hely (CSA0, CSA1, CSA3, CSA4); Denk Páli bukó (hallépcső) 1 hely (HALO); Bodaki ágrendszer: 1 hely (BOD1), ágrendszer alsó kifolyás 1 hely (BOD2); Dunaremete térsége: szivárgó csatorna I hely (DRE3); Ásványi-ágrendszer: Ásványráró kikötő 1 hely (ASV2), Völgy-sziget 1 hely (ASV3), Halrekesztő 1 hely (ASV5), Árvai-folyás 1 hely (ASV6), Gombócosi-sziget 1 hely (GOS1); Bagaméri-ágrendszer: Pörössziget 1 hely (BAG1), alsó kifolyás 1 hely (BAG2). Mentett oldal 25 hely: Rajka térsége: szivárgó csatorna 1 hely (SZC1); Dunakiliti térsége: Szivárgó csatorna 2 hely (SZC2, SZC3); Zátonyi-Duna: Dunakilitinél 5 hely (ZAT1. ZAT2, ZAT3, ZAT8. ZAD2), Dunaszigetnél I hely (ZAD1), Cikolaszigetnél 1 hely (ZAT9), Bodaknál 4 hely (ZAT4, ZAT5, ZAT6, ZAT7); Nováki-csatorna 3 hely (NOC1, NOC2, NOC3); Lipóti morotva 4 hely (LIP2, LIP3, LIP4, LIP5); Zsejkei-csatorna Lipótnál 1 hely (ZSC1), Araki-láp 3 hely (ARAI, ARA2, ARA3). Mosoni-Duna 13 hely: Rajka térségében (régi híd, 120,9 fkm) 2 hely (RAJ2, RAJ3); Feketeerdő után 102,0 fkm 3 hely (FEK1, FEK2, FEK3); Halászi-híd 94,0 fkm 1 hely (HAM1); Mosonmagyaróvár 88 fkm 1 hely (MMOl); Kimle 71,2 fkm 2 hely (KML2, KML3), 70,5 fkm 1 hely (KML1); Mecsér 48,2 fkm 1 hely(MECl); Dunaszeg 33,0 fkm 1 hely (DSG1); Győr-Kisbácsa 12,0 fkm 1 hely (KIB1). A mintavételek során egyelő gyűjtést, „kicking and sweeping" vízihálót, kézihálót és kotróhálót alkalmaztunk. A mintákból kiválogatott állatokat 70%-os alkoholban tároltuk a feldolgozásig. Az eredményeket különböző idő- és térbeli léptékben vizsgáltuk. A cikkben az időbeli lépték éves összesítést jelent, az egyes mintavételi helyeken a teljes mintavételi időszakban talált összes fajból álló fajlisták alapján történt az értékelés. Az éves előfordulási gyakoriságok alapján az egyes fajokat a következő négy gyakorisági kategóriába soroltuk: nagyon gyakori = >50 %, gyakori = 25-50 %, ritka = 5-25 %, nagyon ritka = <5 %. A térbeli mintázat vizsgálatánál az alábbi négy különböző léptéket alkalmaztuk; teljes mintavételi terület; a klasszikus árvízvédelmi tagolásnak (főág, hullámtér, mentett oldal, Mosoni-Duna) megfelelő vízterek; az egyes víztereken belül a különböző, többé-kevésbé önálló vízrendszerek (pl. Zátonyi-Duna, Csákányi-Duna, Cikolai ágrendszer, Ásványi-ágrendszer, Lipóti morotva, Araki láp, stb) és mintavételi helyek. A sokváltozós elemzésekhez a SYNTAX-2000 programcsoagot használtuk. Eredmények Teljes mintavételi terület A 81 mintavételi hely 59 %-án (48 hely, a mintavételi heyek felsorolásában a kódjuk félkövéren szedve) fordultak eő kagylók, összesen 17 faj (1. táblázat). A fajok 23,5 %-a a nagyon ritka, 35,3 -a a ritka, 29,5 %-a a gyakori és 11,8 %-a a nagyon gyakori kategóriájába sorolható. A teljes mintavételi területen a leggyakoribb fajok sorrendben: Pisidium subtruncatum (64,6 %), Pisidium henslowanum (50 %), Sphaerium corneum (41,7 %). A legritkább fajok között az Anodonta cf. Cygnea (2,1 %), Pisidium moitessierianum (2,1 %), Sphaerium solidum (2,1 %), és Unió tumidus (4,2 %) szerepel (/. ábra).