Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

17 2005 augusztus 2. ábra. A Nitzschia acicularis ab und unt iájának napszakos változása az üledék felszínén a Siófoki-medencében 9 óra 12 óra 22 óra 2005 augusztus 3. ábra. A bentikus kovamoszatok ahundanciájának napszakos változása az üledék felszínén a Siófoki-medencében 1,6 I 4. ábra. A bentikus kovamoszatok vertikális migrációjának sebessége a Balatonban (a Siófoki-medence üledékével) Az üledék felszínén a legnagyobb egyedszámban egy a fitoplanktonban is jellegzetes alga a Nitzschia acicularis fordult elő. A bentoszban egyedszámának minimumát a déli órákban észleltük, ez a napszakos dinamika minden bizonynyal úgy jön létre, hogy napközben felemelkednek a vízoszlopban a jól megvilágított vízrétegbe, este pedig, amikor fotoszintézisük csökken, lesüllyednek a fenékre (2. ábra). A fitobentosz együttesek valódi bentikus algáinak abundanciája úgy a mély, mint a sekély vízben déli maximumot mutatott. A napi legnagyobb és legkisebb egyedsürűség értékek közel kétszeres különbséget mutattak, amiből arra következtetünk, hogy a fitobentosz vertikális migrációja nagyon jelentős mértékű a Balatonban (3. ábra). Az egyes fajok mennyiségének napszakos váltakozása az üledékfelszínen eltérő mértékű volt, de a bentosz legtömegesebb szervezeteinek (Amphora, Cocconeis, Diploneis, és Navicula fajok) mindegyike határozott déli maximumot mutatott úgy a sekély, mint a mély tóterületen. Az Aulacoseria granulata egyedszáma ezzel ellentétesen változott, ez a szervezet a N. acicularishoz hasonlóan viselkedett. A Balaton bentikus algáinak napszakos migrációja összefüggésben lehet az ásványi tápanyagok felvételével. A tó vizében nyáron az algák számára felvehető N és P formák koncentrációja nagyon alacsony, az üledék pórusvizében azonban töménységük egykét nagyságrenddel nagyobb lehet, mint a felette lévő vízoszlopban, a bentikus kovamoszatok vertikális migrációja ennek a gazdagabb tápanyagkészletnek kihasználását segítheti (Saburova és Polikarpov 2003). Kísérlettel igazoltuk, hogy a Balatonban a bentoszban előforduló legtömegesebb algák mindegyike képes az üledékben vertikálisan vándorolni. Ennek a mozgásnak a sebessége jelentős, és a fajok zöménél meghaladja az 1 millimétert óránként (4. ábra). További mérésekkel és kísérletekkel lehet és kell a Balaton bentikus algáinak viselkedését, a vertikális migráció jelentőségét meghatározni, de az ismertetett mérési eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a tó fitobentoszának jelentős, sajátos és eddig ismeretlen szerepe lehet az üledék ásványi tápanyagainak kihasználásában és transzportjában. Felmerül annak a lehetősége is, hogy a planktonikus életmódú, de az üledékben aktívan és gyorsan mozgó N. acicularis az éjszakai órákban az üledékből ásványi tápanyagokat vesz fel nappali fotoszintéziséhez. Köszönetnyilvánítás A kutatást a BALÖKO (NKFP 3B/022/2004) támogatta Irodalom Bányász D., Németh B. & Vörös L. (2005) A balatoni fitobentosz mélység szerinti változásai. Hidrológiai Közlöny 85: 18-20. Bennion, H. (1994): Nutrient dynamics and biological structure in shallow freshwater and brackish lakes. - Hydrobiologia 275-276: Eaton, J W and B. Moss (1966): The estimation of numbers and pigment content in epipelic algal populations. Limnol. Oceanogr. 11: 584-595. Fischer, H.; C. Groning and C. Köster (1977): Vertical migration rhytm in freshwater diatoms. - Hydrobiologia 56: 259-263. Mitbavkar, S. and AC. Anil (2004): Vertical migratory rhytms of benthic diatoms in a tropical intertidal sand flat: Influence of irradiance and tides. - Marine Biology 145: 9-20. Round, F.E and Palmer, J.D. (1966) Persistent, vertical-migration rhythms in benthic microflora. - J. Mar. Biol. Assoc. U.K. 46: 191-214. Saburova, M. A. and IG. Polikarpov (2003): Diatom activity within soft sediments: Behavioural and physiological processes. Marine ecology progress series 251: 115-126. Tamás, G. (1974): The biomass changes of microphytobenthos in Lake Balaton during the 1960s. -Annal. Biol. Tihany 41: 343-356. Uherkovich G. (1988): Weitere Beitrage zur Kenntnis der Algenvegetationen auf der Sedimentoberflache im Balaton (Plattensee, Hungary). - Limnologica (Berlin) 19: 35-59. Vörös L. (2004): A fotoautotróf pikoplankton mennyiségi és minőségi vizsgálata epifluoreszcens mikroszkóppal. In: Ács E. és Kiss K. T.: Algológiai praktikum. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. p:47-54. Vörös L., Kovács A. & V.-Balogh K. (2003) A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. In: Mahunka S. & Banczerowski J.né (Eds.) A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 9-17. Vörös, L., Kovács A., Pajer Gy. És Mózes A. (2004): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. In.: Mahunka s. és Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei. MTA Budapest 7-15. Wulff A., S. Vilbaste, and J. Truu (2005): Depth distribution of fotosynthetic pigments and diatoms in the sediments of a microtidal fjord. - Hydrobiologia 534: 117-130. Bányász, D. and L. Vörös: Living diatoms in the deep sediment layers of Lake Balaton Abstract: The aim of this study was the determination of the spatial and temporal changes of phytobenthos composition in the deep and shallow areas of Lake Balaton. We determined the deepest sediment layer where living algae exist. Sediment cores were collected with tube-sampler, and the living cells were recorded with epifluorescence microscopy in August 2005. The overwhelming majority of the phytobenthos consisted of diatom cells. The depth of penetration of viable cells in the sediment riches 9 cm. In the deep sediment layers seven diatom taxa were recorded. The abundance of diatoms on the sediment surface showed significant diumal changes. Some planktonic taxa suspended in the water column at noon and sank on the sediment surface at night. The true benthic diatom species showed positive phototactic movement in the sediment. Key words:sediment, phytobenthos, diatoms, vertical migration.