Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Kerék Gábor: A Lajta folyó árvíz-előrejelzési rendszere
49 lyó felső szakaszán kialakult árhullám okoz-e készültségi szintet elérő vízszintet a magyar szakaszon. Az adatbázis felépítéséhez használt árhullámok időazonosítói és időszakai a következők: 2. táblázat. Az adatbázis árhullámai Az árhullámképeket egységesen kézi módszerrel rajzolva határoztam meg, mivel a tetőző vízhozamok pontosabban határozhatók meg, ha nem számítógépi algoritmus végzi a mért pontok összekötését. A regresszív paraméterek meghatározása Regresszív paraméterek alatt az árhullámok azon paramétereit értjük, melyeket a regressziós számitások során a cél-idősor becslésére felhasználunk. E paraméterek az árvízi előrejelzési gyakorlatban a vízmérce-szelvényekben mért vízállás-, vagy vízhozam-adatok. Az ÉDUKÖVIZIG-en a dunai regressziós adatbázis vízállás-alapú; a Lajta esetében viszont a korábbi előrejelzési segédlet vízhozam-kapcsolatot vizsgál a Lajta két szelvényében. A jelen tanulmány keretében felépített regressziós adatbázis is vízhozam-alapú, igazodva a korábbi gyakorlathoz; valamint a már említett tényhez, hogy kisebb vízgyűjtőkön a vízhozam-alapú előrejelzés nagyobb megbízhatóságot ad. E praktikus megfontolások mellett a vízhozam-alapú regresszió használatát indokolta az a szükségszerűség, hogy a Lajta osztrák szakaszáról csak vízhozam-idősorok állnak rendelkezésre. A kijelölt célt, hogy egy célállomás tetőző vízhozamát (s ezzel vízállását) előrejelezzük, olyan paraméterekkel lehet elérni, melyek egyrészt figyelembe veszik az egyes szelvények tetőző vízhozamait, illetve a felső szelvények tetőzésekor fennálló mederteltségi viszonyokat az alsóbb szakaszokon (ún. egyidejű vízhozamok), az árhullámok alakját; valamint az árhullámok levonulási idejét. így az egyes paraméterek egymással való kapcsolata is megfelelő, tehát a többváltozós polinomiális regresszióhoz is felhasználhatók. E paraméterek az időazonosítókkal társítva a regresszió programmal elemezhetők. A létrehozott regressziós paraméterek a következő táblázatban láthatók: 3. táblázat. A létrehozott regressziós paraméterek és jelentésük Fájlnév A paraméter neve Fájlnév A paraméter neve Brod t Lajta-Deutsch Brodersdorf tetőző vízhozam Brod qo Fome Brodersdorfi tetözéssel egyidejű vízhozam Hegyeshalomnál (főmeder) Hasit Lajta. Deutsch Haslau tetőző vízhozam Brod qo Balp Brodersdorfi tetözéssel egyidejű vízhozam Hegyeshalomnál (balparti) Glogg t Schwarza-Gloggnitz tetőző vízhozam Brod qo Mova Brodersdorfi tetözéssel egyidejű vízhozam Mosonmagyaróváron Fome t Lajta főmederHegyeshalom tetőző vízhozam Hasi q 0 Fome Haslaui tetözéssel egyidejű vízhozam Hegyeshalomnál (főmeder) Balp t Lajta balparti csatHegyeshalom tetőző vízhozam Hasi qo Balp Haslaui tetözéssel egyidejű vízhozam Hegyeshalomnál (balparii) Mova t Laj ta-M osonmagyaróvár tetőző vízhozam CÉL-IDÓSOK Hasi q 0 Mova Haslaui tetözéssel egyidejű vízhozam Mosonmagyaróváron Glogg qO Brod Gloggnitzi tetözéssel egyidejű vízhozam Deutsch Brodersdorfhál Brod t -24 A Brodersdorfi tetözést 24 órával megelőzően Brodersdorftiál mért vízhozam Brod t -24 Glogg A Brodersdorfi tetözést 24 ó. megelőzően Gloggnitznál mért vízhozam Brod t -24 Hasi A Brodersdorfi tetözést 24 ó. megelőzően Deutsch Haslaunál mért vízhozam Brod t -24 Mova A Brodersdorfi tetözést 24 ó megelőzően Mosonm.óváron mért vízhozam Brod t +24 A Brodersdorfi tetözést 24 ó. követően Brodersdorfnál mért vízhozam Brod t +24 Hasi A Brodersdorfi tetözést 24 ó. követően Deutsch Haslaunál mért vízhozam Brod t +24 Mova A Brodersdorfi tetözést 24 ó. kővetően Mosonmagyaróváron mért vízhozam Brod q 0 Hasi Brodersdorfi tetözéssel egyidejű vízhozam Deutsch Haslaunál Lev Brod Mova Az árhullám levonulási ideje Deutsch Brodersdorf és Mosonmagyaróvár közt A regressziós futtatások célja tehát, hogy e paraméterek fizikailag és hidrológiailag reális kombinációinak elemzésével a lehető legpontosabban becsüljük az árhullám mosonmagyaróvári tetőző vízhozamát. A regressziós paraméterek futtatása, az előrejelzési modell Az árvízi előrejelzéshez ténylegesen felhasználható paraméterek körét két módszerrel vizsgáltam meg. Elsőként a paraméterek közötti korrelációs tényezőket vizsgálva, matematikai alapon, két- és többváltozós regreszszióval. Először egyszerű kétváltozós lineáris illesztésű regressziót futtattam a létrehozott paraméterek mindegyikével a meghatározott célállomásra. Ez esetben a regresszió végeredményei közvetlenül összevethetők, az eltérések átlaga és szórása; valamint a korrelációs együttható figyelembevételével. A számítások eredményei a 4. táblázatban láthatók: Többváltozós regresszió alkalmazása esetén a paraméterek összevethetősége lényegesen összetettebb. Ez esetben a kapcsolat szorosságát a korrelációs együtthatón kívül a parciális korreláció fejezi ki. 0 1975 június 29. július 18. 1 1982 január 29. február 8. 2 1982 augusztus 4. augusztus 14. 3 1982 október 6. október 20. 4 1983 január 5. január 14. 5 1987 február 10. február 20. 6 1987 május 4. május 12. 7 1987 május 12. május 19. 8 1989 július 10. július 19. 9 1989 augusztus 30. szeptember 4. 10 1989 szeptember 4. szeptember 10. 11 1991 május 17. május 28. 12 1991 július 28. augusztus 1. 13 1991 augusztus 1. augusztus 18. 14 1991 december 22. december 29. 15 1992 június 12. június 18. 16 1992 november 22. november 29. 17 1993 október 22. október 29. 18 1995 június 25. július 4. 19 1996 április 20. április 29. 20 1996 április 29. május 8. 21 1996 május 13. május 20. 22 1996 május 20. május 26. 23 1996 május 26. június 2. 24 1996 szeptember 7. szeptember 13. 25 1996 szeptember 13. szeptember 19. 26 1996 szeptember 24. október 3. 27 1996 október 21. november 9. 28 1997 március 16. március 25. 29 1997 április 3. április 11. 30 1997 július 6. július 16. 31 1998 július 9. július 14. 32 1999 május 21. május 27. 33 1999 július 10. július 19. 34 1999 július 22. július 28. 35 1999 augusztus 7. augusztus 14. 36 1999 szeptember 2. szeptember 11. 37 2000 január 31. február 7. 38 2000 március 10. március 17. 39 2000 március 27. április 12.