Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Molnár Béla–Bedhur, Eckart–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi talaj- és felszíni vizek hidrokémiai változásainak összefüggései a tavi karbonát-képződéssel

MOLNÁR B. BEDBUR, E. JENEI M : A Duna-Tisza közi vizek hidrokémiai változásai 11 képződéshez, és azon belül a dolomit-képződéshez szükséges elemek a vizekben jelen vannak, de összetételük, mivel az evaporáció még alárendelt volt a dolomit-képződéshez, nem megfelelő, mert a Mg/Ca arányuk kicsi. 3.2. A 2004 év őszén gyűjtött minták értékelése 2004-ben a vízminták gyűjtése október első felében történt. Az év csapadék-viszonyaira jellemző a bőség, mert Kecskeméten pl. 716,9, Szegedem pedig 688,5 mm volt az évi csapadék. Ez egyben azt is meghatározta, hogy a csapadék okozta vízkeveredés egész évben jelentős volt, és így az evaporáció hatásának a száraz évekhez képest kisebb szerep jutott. A 2004-ben gyűjtött minták részben talajvizek, másrészt felszíni vizek. A 16-17 sz. minták a Fülöpháza melletti Szappanosszék tó Ny-i partján és közepén készült talajvíz megfigyelő kútból, a 18-19 sz. minták a Bugac és Jakabszállás között elhelyezkedő Ródliszék tó Ny-i partján és közepén készült, ugyancsak talajvíz megfigyelő kútból származik. A 20 sz. minta a Csólyospálos község temetőjétől Dre kialakított talajvíz megfigyelő kút vize. A 21 sz. minta a Kelemenszék tó vizét jelenti. A 22-25 sz. minták a Csólyospálos község környéki felszíni gödrök vizei. Végül a 26 sz. minta a Balatonból Tihanynál vett minta, amelyet összehasonlítási céllal vizsgáltunk (1. ábra). Víz Osszsó Mg/C CO,/ SorA mintavétel hoNa K Mü Ca Si Cl so

4 NO, HCO.i PH Redoxo

2 mennya Ca sz. helye mers pot. tel.% iség arány mol/arány "C mg/l mv mg/l 16 Szappanos-szék Ny 17,0 57,0 15,5 69,0 147,0 12,2 98,0 121,0 9,8 640,50 7.85 50,0 2,10 1032,0 0,78 2,8571 17 Szappanos-szék K 13,3 39,0 4,1 45,4 110,0 11,9 138,0 22,0 17,5 440,42 7,71 76,1 4,20 1232,8 0,68 2,6254 18 Ródliszék Ny 14,7 3300,0 19.8 3,4 17,0 4,3 1200,0 230,0 6679,50 8,01 -45,0 2,14 11032,0 0,33 257,64 19 Ródliszék K 10,3 3930,0 220,0 4,9 3,7 5,3 1400,0 100,0 8067,25 8,05 -166,0 2.00 11464,0 2,20 1429,7 20 Csólyos- pálos kút 14,0 250,0 33,0 58,0 60,0 6,9 52,0 91,0 16,5 1544,4 1,61 21 Kelemen- szék tó 10,3 2600,0 14,9 7,3 4,6 1500,0 4254,75 9,60 130,0 9,85 4048.0 2,64 606,52 22 Csólyos-pálos 3 11,7 730,0 56.0 33,7 3,0 2,9 160,0 100,0 1677,5 9,7 43,0 1427,2 18,72 257,64 23 Csólyospálos 2 13,0 71,0 6,2 115,0 131,0 14,1 1,7 518,5 7,90 126,0 7,66 1351,2 1,46 2.5954 24 Csólyospálos 1 14,1 180,0 18,0 135,0 9,0 6,0 133,0 360,0 539,85 9,21 160,0 8.00 987,4 25,0 39,333 25 Csólyos-pálos 1/1 14,0 460,0 32,0 7,2 5,5 69,0 84,0 1296,25 9,1 30,0 9,3 2052,0 2,18 154,545 26 Balaton Tihanv 10,2 43,0 9,1 73,0 34,0 7,2 44,0 366,00 8,80 240,0 10,10 627,0 3,57 7,0588 A minták összsó-tartalma igen széles határok 987,4 1464,0 mg/l között változott (2. táblázat). Legnagyobb értéke a két ródliszéki talajvíz megfigyelő kút vizének volt, mindkettő összsó-tartalma 11000 mg/l feletti. Ezeket követte 4048,0 mg/l-rel a Kelemenszék tó vize. A többi vízminta összsó-tartalma 987,4-2052,0 mg/l közötti volt, attól függetlenül, hogy talajvíz megfigyelő kútból, vagy felszíni gödörből származott. A balatoni minta összsó-tartalma mindegyiknél kevesebb: csak 672,0 mg /l. Látható tehát, hogy a Duna-Tisza közi vizek igen változó sótartalmúak. A sótartalom nagyban függ a közvetlen környezettől, a geomorfológiai helyzettől, és a kőzettani kifejlődéstől. A Ródliszénél korábban kimutattuk pl., hogy a talajvíz ásványi anyagokban (lösz, karbonát) gazdag tőzeggel érintkezik (Molnár B. - Jenei M. 2005). A vizek pH értéke 7,71-9,70 közötti. A legnagyobb értéke a csólyospálosi 3 sz. felszíni gödör vizének volt, de 9,0 pH feletti volt a Kelemenszék-tó és a Csólyospálos 1-2. sz. gödör vize is. A csólyospálosi 2 sz. gödörnek 7,90 pH-val a többi gödör vizénél azért volt kisebb a pH értéke, mert a gödör náddal jórészt benőtt, és valószínűleg ez a víz pH értékét valamivel kiegyensúlyozottabbá teszi. Összességében megállapítható, hogy a vizek általában magas pH értékűek. A vizek redox-potenciál értéke -166 és +160,0 között változott, tehát igen széles határok között. A legnegatívabb értéke a Ródliszék K vizének, a legpozitívabb pedig a csólyospálosi 1 sz. gödör vizének volt. A többi a két érték közötti. Érdekes a Balaton víz igen jelentős 240,0 pozitív redox-potenciál értéke. A legkisebb HCO3 tartalma 440,42 mg/l-rel a Szappanosszék K-i kút vizének volt. Legnagyobb értéke pedig 88067,25 mg/l-rel a Ródliszék K-i kútnak. Ugyancsak jelentős 6679,50 mg/l volt a Ródliszék Ny-i kútban is. Mint korábban láttuk, ezekben a vizekben az összsó-tartalom is kiugróan nagy volt. A többi víznél is a HCO3 mennyiség az összsó-tartalommal párhozamosan változott. A balatoni vízminta mindössze 366,00 mg/l értékű. A vizek Mg/Ca aránya igen tág határok között alakult. A szappanosszéki megfigyelő kutak vize és a Ródliszék Ny-i kút vizének Mg/Ca aránya 1,0 alatti, a csólyospálosi 1 sz. felszíni gödöré azonban igen jelentős, mert 25,0. Mint a bevezetőben említettük ilyen érték mellett már bőven dolomit képződhet. 18,7 a Mg/Ca aránya a csólyospálosi 3 sz. gödörnek is. A dolomit-képződés itt is adott lehetőség. A többi vízminta Mg/Ca aránya 1,0-2,0 körüli, amely a kalcit kiválását biztosíthatja. A Balaton vizének Mg/Ca aránya 3,5, vagyis ez a nagy Mg tartalmú kalcit kiválását segítheti. A C0

3/Ca arány szintén igen változatos. A Ródliszék K-i kútban 1429,73 mg/l-rel volt a legnagyobb. A legkisebb 257,6471 mg/l-rel a Ródliszék Ny és a Csólyospálos 3 sz. gödörben volt. Minden víz meghaladta azonban az egyet, amely azt jelenti, hogy eszerint is adottak a dolomit-képződési lehetőségek. Ez egyébként a Balaton vizére is érvényes. A legtöbb Na a legnagyobb sótartalmú vizekben volt. A Ródliszék K-i kútban 3930 mg/l, a Ródliszék Ny-i-ban pedig 3300,0 mg/l, de a Kelemenszék tó vizében is elérte a 2600,0 mg/l-t. A legkisebb 39,0 és 57,0 mg/l-e a két szappanosszéki kútban volt. Kicsi értéke volt még 71,0 mg/l-rel a Csólyospálos 2 sz. gödörnek, valamint 43,0 mg/l-rel a Balaton vizének.. A K 4,1 és 220,0 mg/l között alakult. A Ródliszék Ny-i kút kivételével a Na-al párhuzamosan változott. A Ródliszék Ny-i kútban azonban mindössze 19,8 mg/l-t ért el. A Balatonban 9,1 mg/l mutatott. 2. tó^/á;aí:TaIaj- és felszíni vizek kémiai jellemzői