Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, ismertetések - Molnár Béla–Bedhur, Eckart–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi talaj- és felszíni vizek hidrokémiai változásainak összefüggései a tavi karbonát-képződéssel
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 5. SZ. A legnagyobb Mg 135,0 mg/l-rel a Csólyóspálos 1 sz. gödörben volt, legkisebb értéke 3,4 mg/l-rel pedig a Ródliszék Ny-i kútban. Egyébként erősen változó értékeket mutatott. A Balatonban 73,0 mg/l-el jelentős mennyiségűnek mondható. A Ca mennyisége 3,0 és 147,0 mg/l közötti. A legnagyobb értékek a szappanosszéki kútban és a Csólyospálos 2 sz. gödörben voltak. A többi víz erősen ingadozó értékeket mutatott. A Balatonban 34,0 mg/l mennyiség jelentkezett. A Si 0,0-14,1 mg/l, a vizekben tehát nem jelentős mennyiségben található. Ennél jelentősebb azonban a Cl tartalom, mert maximális értéke a Kelemenszék tóban eléri az 1500,0 mg/l-t. A Csólyospálos 2 sz. gödör vizében azonban nem is jelenik meg. Az S0 4 0,0-360,0 mg/l között alakul. Az NOj mindössze négy vízmintában jelent meg. A két szappanosszékiben, a csólyospálosi kútban 9,8-17,5 mg/l-t ért el és igen kis alig 1,7 mg/l volt a Csólyospálos 2 sz. gödör vizében. A két utóbbi anyag a Balatonban nem fordult elő. A vizsgálatok kimutatták, hogy a Duna-Tisza közi talaj- és tóvizek jó része is nátrium-kalcium-magnézium hidrokarbonátos típusú víz. 4. Összegezve: Megállapítható, hogy a Duna-Tisza közi vizek elemtartalma igen változatos. A kalcit-ásvány (mész) képződéséhez a lehetőségek minden esetben adottak, mert a vizek tartalmaznak kalcitot. Vannak olyan vizek, amelyeknek a Mg/C aránya a nagy Mg tartalmú kalcit kiválását teszik lehetővé. Ezek mint láttuk Müller, G. et al. (1972) szerint diagenetikusan átalakulhatnak dolomittá. A bevezetőben említettük, hogy a vízminták gyűjtésekor az évi csapadék az átlagot lényegesen meghaladta. A korábbi vizsgálatokból ismert, hogy azokban az években, amikor a csapadék átlagos volt és ilyenkor az evaporáció is lényegesen jelentősebb volt a Mg/Ca arány a mostanit jóval túlhaladta, tehát a dolomit-képződés feltételei ilyenkor még kedvezőbbek voltak. Volt olyan év, amikor szélső értékként a Mg/Ca arány a 40-et is elérte (Molnár B. 1980). A CCVCa arány mindenhol több mint egy, sőt sok mintánál nagyságrendileg nagyobb, ami a dolomitképződéshez igen előnyös. A Csólyospálos 3. és 1. sz. gödörben, mivel ezek felszíni vizek, még az adott körülmények mellett is legjobban érvényesülhetett az evaporáció, így mind a Mg/Ca, mind pedig a CC^/Ca arány biztosítja a dolomit-képződést, de a többi vizek is jelzik, hogy a Duna-Tisza közén természetes körülmények mellett dolomit alakulhat ki. A dolgozat az OTKA T-0429 nyilvántartási számú kutatási téma támogatásával készült. Irodalom Molnár B. (1980): Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny 110.1. pp. 45-165. Molnár B. - Jenei M. (2005): A Duna—Tisza közi hátsági talaj- és felszíni vizek éves hidrodinamikai és hidrokémiai változásai, I. Hidrológiai Közlöny 85. 3. pp. 51-59. Molnár B.-Schmitt, M-Jenei M. (2006) A Duna-Tisza közi hátsági talaj- és felszíni vizek éves hidrodinamikai és hidrokémiai változásai II. Hidrológiai Közlöny 86. 3. pp. Morow, D. W. (1982): Diagenesis 1. Dolomite Part 1. The Chemistry of Dolomitization and Dolomite Precipitation. Geoscience Canada. V. l.pp. 5-130 Müller, G.-Irion, G.-Förstner, U.( 1972):Formation and Diagenesis of Inorganic Ca-Mg Carbonates in the Lacustrine Environment. NaturWissenschaften 59. 4. pp. 158-164. A kézirat beérkezett: 2006. július 12. MOLNÁR BÉLA a földtudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék egyetemi tanára BEDBUR, ECKHARD a Kiéli Christian-Albrecht Egyetem Földtani és Őslénytani Intézet egyetemi tanára, az Intézet Hidrokémiai Laboratóriumának vezetője JENEI MARIA oki. geográfus, az Alsó-Tiszavidéki Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség természet-és tájvédelmi felügyelője Lacustrine carbonate formation and its interdependence on the fluctuations of the hydrochemical parameters of surficial and subsurficial waters in the area of the Danube-Tisza Interfluve Molnár, B. - Bedbur, E. - Jenei, M. Abstract: Waters in the area of the Danube-Tisza Interfluve are characterized by a highly variable elemental composition. Conditions necessary for the precipitation of calcite are always given, thanks to the presence of dissolved Ca in the waters. In certain waters the ratio of dissolved Mg/Ca enables the precipitation of high-Mg calcite as well, which postgenetically may turn into dolomite. Precipitation rates were over the average during the year of sampling, resulting in relatively lower Mg/Ca ratios of the collected water samples. Conversely, during drier periods the intensive evaporation leads to higher ratios of dissolved Mg/Ca in the waters, offering ideal conditions mainly for the formation of dolomite. The ratio of COj/Ca was always higher than one in the studied samples, in numerous cases with several magnitudes, which is highly favorable for the formation of dolomite. The interplay of these factors collectively ensure the formation of dolomite in the waters of the Danube-Tisza Interfluve Keywords: waterchemie, watergeologie, karbonate-(und dolomite) develop
