Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Kubatov István: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modelljének létrehozása digitális térkép alapján

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. X-Coordinate. a tároló X irányú pozíciója a beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a tároló nem jelenik meg a térképen. (Az X irány az Epanet kezelőfelületét nézve a vízszintes iránynak felel meg. Y-Coordinate: a tároló Y irányú pozíciója a beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a tároló nem jelenik meg a térképen Elevation-, a tároló aljának magassága az általunk választott referencia-szinttől. Mértékegysége méter vagy láb a beállításoktól függően. Megadása kötelező. Initial Level, azt adja meg, hogy a szimuláció kezdetén a tároló aljától milyen magasságban legyen a folyadék felszíne. Mértékegysége méter vagy láb a beállításoktól függően. Megadása kötelező. Minimum Levet azt adja meg, hogy a tároló aljától milyen magasságban legyen a minimális folyadékszint. A szimuláció során a folyadékszint nem csökken a megadott érték alá. Mértékegysége méter vagy láb a beállításoktól függően. Megadása kötelező. Maximum Level: azt adja meg, hogy a tároló aljától milyen magasságban legyen a maximális folyadékszint. A szimuláció során a folyadékszint nem nő a megadott érték fölé. Mértékegysége méter vagy láb a beállításoktól függően. Megadása kötelező. Diameter, a tároló névleges átmérőjét adja meg. Mértékegysége méter vagy láb a beállításoktól függően. Hengeres tároló esetében értéke megegyezik a belső átmérővel. Egyéb alakú tárolók esetében egyenértékű átmérőt kell számolni. (Az egyenértékű átmérővel számított kör-terület egyenlő a tároló keresztmetszeti területével.) Megadása kötelező. Minimum Volume: a tárolóban lévő folyadék térfogatát adja meg a minimális folyadékszint esetén. Mértékegysége köbméter vagy köbláb a beállításoktól függően. Használata akkor indokolt, ha a tároló aljának alakját (pl. mélydomború fenék) figyelembe akarjuk venni, de nem akarunk a tároló teljes magasságára kiteijedő magasság-térfogat görbét definiálni. Volume Curve: a tároló alakját leíró magasság-térfogat görbe azonosítója. Ha nincs megadva, a tárolót hengeresnek tekinti a program. 3.3.5. Reservoir (tározó) Ez az elemtípus a nagy felületű tározók modellezésére szolgál, de alkalmas például kutak szimulációjára is. X-Coordinate: a tározó X irányú pozíciója a beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a tározó nem jelenik meg a térképen. (Az X irány az Epanet kezelőfelületét nézve a vízszintes iránynak felel meg. Y-Coordinate: a tározó Y irányú pozíciója a beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a tározó nem jelenik meg a térképen. Total Head: manometrikus nyomásmagasság (statikus magasság + nyomás). Mértékegysége méter vagy láb. Megadása kötelező. Head Pattern: a tározóhoz rendelt nyomásmagasságmegoszlás azonosítója. A nyomásmagasság-mintázat egy tározó nyomás-magasságának alakulását írja le az idő függvényében. Üresen hagyható, ha nincs szükségünk ilyen mintázat megadására. Ilyen mintázat megadásával lehet például szimulálni a rendszerünkhöz kapcsolódó, időben változó nyomású alrendszert. 4. A hidraulikai modellhez szükséges adtok tárolásának lehetőségei 4.1. Járulékos adatok Autodesk MAP rendszerben A nem grafikus adatokat a MAP szempontjából a tárolásuk helye szerint osztályozhatjuk. Lehetnek belső tárolású adatok, amelyek az adott rajzfájlban, a rajzi elemekkel együtt tárolódnak, és lehetnek külső tárolású adatok, amelyek valamelyik adatbázis-kezelő alkalmazással létrehozott önálló állományban tárolódnak. Belső tárolású adatokat két módon hozhatunk létre: - blokkhoz csatolt attribútumként, - ún. „objektumadatként", bármely rajzelemhez csatolva. Az attribútumos blokkok létrehozása, kezelése, lekérdezése felhasználói szintű ismeretnek számít, ezért sokan használják is. Hátránya, hogy csak blokkhoz tudunk attribútumot definiálni. Szempontunkból ez azt jelenti, hogy egy csomópont típusú elem adatai tárolhatóak ilyen formában, azonban a vezeték típusú elemek esetében ez az eljárás nem használható. Ennek oka az, hogy amíg egy csomópont mindig „csomópontként" jelenik meg a rajzon, addig a vezeték típusú elemek geometriája a nyomvonaltól függ. Vezeték típusú elemek estén tehát objektumadatok csatolása jelentheti a megoldást. Az objektumadat elnevezés tulajdonképpen a rajzi elemhez rendelt strukturált adathalmazt takar. Sajnos az objektumadatok használata ma még nem elterjedt, pedig a felhasználási lehetőségeinek száma szinte végtelen. Az objektumadatok előnyei: - kezelésük egyszerű, nem igényel adatbázis-kezelői jártasságot, - a rajzfájlban tárolódnak, így nem léphet fel szinkronizálási hiba, - egy rajzi elemhez akár több adatcsoport is rendelhető. Az objektumadatok hátrányai: - az állomány mérete jelentősen növekedhet, - növekedhet a feldolgozási idő. Amennyiben olyan nagy méretű a hálózat, hogy a megfelelő mennyiségű objektumadat csatolása hátrányosan érintené a rajz kezelhetőségét, lehetőségünk van külső adatbázisban tárolni azokat „dbConnect" alkalmazásával. A MAP minden járatos adatbázis-kezelő alkalmazással képes együtt működni (MS Access, DBase, Oracle stb.). Ez a módszer csak minimális mértékben növeli a rajzállomány méretét, de hátránya, hogy egyszerre több állománynak is nyitva kell lennie. Fennáll a veszély továbbá, hogy egy hirtelen rendszer-leállás tönkreteszi az adatbázis és a rajz közti kapcsolatokat. E veszélyt is meg lehet azonban szüntetni az „Oracle Spatial" módszerrel, ugyanis ekkor a rajzi adatok is Oracle adatbázisba íródnak. Személyes véleményem szerint objektumadatok csatolásával a legtöbb magyarországi város hálózata hatékonyan leírható. Például egy kelet-magyarországi nagyváros hálózatát tartalmazó rajzállomány objektumadatokkal feltöltve sem érte el a 10 Mbyte méretet. 4.2. EPANET inputfájl létrehozása Autodesk MAP adatok alapján Ha minden szükséges adat rendelkezésre áll, a következő lépés az lenne, hogy az EPANET felé átadjuk azokat. Az EPANET sajátságaiból adódóan erre csak úgynevezett „inputfile" útján van módunk. Az inputfile tulajdonképpen egy szöveges állomány, amelyben meghatározott szabályok szerint a hálózat minden adata megtalálható. Ez a szabályrendszer az EPANET dokumentációjában részletesen megtalálható. Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre olyan program, amely az exportálási folyamatot automatikussá tenné. A közeljövőben tervezem egy Visual Basic alapú alkalmazás fejlesztését, amely ezt az űrt hivatott kitölteni. Eddigi munkáim során ezt a hiányt úgy hidaltam át, hogy a MAP lehető-