Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Kubatov István: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modelljének létrehozása digitális térkép alapján
KUBATOV I.: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modellje 41 ségeit kihasználva külső adatbázisba (például MS Excel) exportáltam az objektumadatokat, majd innen egyszerű VBA makrók segítségével hoztam létre az inputfile-t. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez nem a leggördülékenyebb módszer, de aránylag kis ráfordítással működőképes modellhez vezet. 4.3. Járulékos adatok Arc View rendszerben Az ArcView alappillére és elválaszthatatlan része a DBase adatbázis. A program minden grafikus elemhez automatikusan egy adatbázis-rekordot rendel hozzá. E rekordokat tartalmazó adatbázis-táblákat a program részét képező grafikus felületen vizsgálhatjuk, szerkeszthetjük, lekérdezéseket és csatolásokat hajthatunk végre. Tulajdonképpen az ArcView saját adatbázis-kezelő alprogrammal van ellátva. Ebből adódóan az egyes rajzi elemekhez könnyedén új tulajdonságokat rendelhetünk, mertt csak annyi a dolgunk, hogy a megfelelő adatbázis-táblában új adatmezőt hozzunk létre. Ezzel a lépéssel automatikusan az adattábla minden rekordjához hozzárendeltük az újonnan felvitt tulajdonságot. Adatmező * Adattábla Adatrekord O Attributes of Vezetekek.shp 1 ** 1 Art*/ Pojylino Poiytine PdyLine "" | PÖWJne J "oJOne j ! Potlnc Pofrlinc Po^Line' i Po^Line FtyUne " PoM-ne ] PnU"íw i 2. ábra, ArcView adattábla felépítése Tehát az adatbázis-szerkezet megfelelő kialakítása gyorsan elvégezhető. Azonban még ennél is egyszerűbben járhatunk el, amennyiben kihasználjuk az ArcView azon tulajdonságát, hogy képes úgynevezett beépülő modulok futtatására. A beépülő modulok tulajdonképpen kisebb alkalmazások, amelyek nem képezik a főprogram szerves részét, de annak funkcióit bővítik. Az ArcView 3.x sorozata az Avenue programozási nyelvet támogatja. E nyelven írt beépülő modulok nagy számban érhetőek el a világhálón, nagy részük ingyenesen használható. Itt kell megjegyeznem, hogy az újabb programverziók (9.x sorozat) már a Visual Basic nyelvet használják, így a „régi" modulokat nem képesek futtatni. Esetünkben a DC Water Design beépülő modul 2.12.1 verziója lehet hasznos, mivel az ArcView-ból EPANET inputfíle-ba exportálás sok részfeladatát elvégzi helyettünk. Például létrehozza a hiányzó adatmezőket, geometriai adatok alapján kitölti a vezetékek „Start Node" és „End Node" mezőjét, ellenőrzéseket hajt végre, létrehozza az inputfile-t stb. Megemlítendő, hogy létezik egy GISRed nevű - részben ingyenes - alkalmazás, amely az EPANET teljes körű integrációja ArcView alatt. 5. Irányelvek a térinformatikailag helyes vektoros térkép felépítésével kapcsolatban Amennyiben térinformatikai szemlélettel építjük fel a térképet további eszközök állnak majd rendelkezésünkre, amelyek segítik az adatok feldolgozását. Például megtehetjük, hogy a csomópontok „Elevation" értékét sokszög alakú tartománnyal meghatározott magassági zónák alapján töltjük fel. Irányelvek: „Legjobb " megoldás: - az ingatlanokat reprezentáló poligonok zártak, köztük átfedés, rés nincs - tehát közös oldalaik vannak, - az egyes fogyasztási csoportokhoz tartozó ingatlanokat valamely tulajdonság alapján egyszerűen el lehet különíteni (pl. a közterületek külön fólián vannak), - az ingatlanok azonosítói (pl. HRSZ) a térképről kinyerhetők, - a vezetékek folytonosak, tehát iránytörés esetén a két vezetékszakasznak van közös pontja, - a vezetékek jellemzői (DN, anyag, fektetési dátum stb.) a térképről kinyerhetőek, - a gerincvezetékek több darabból állnak ( két bekötési pont között önálló szakasz), - a bekötővezetékek pontosan elérik a gerincvezetéket, - a bekötővezetékek metszik a megfelelő ingatlan (poligon) határvonalát. „Elfogadható " megoldás: - a poligonok között rés vagy átfedés van (pontatlan térkép), - a gerincvezetékek egyetlen hosszú vonalként jelennek meg, - a bekötővezetékek metszik a gerincvezetéket, - a bekötővezetékek pontosan elérik a megfelelő ingatlan határát. „Hibás " megoldás: - a poligonok nem zártak, - a vezetékek nem folytonosak, - a bekötések nem érik el a gerincvezetéket, - a bekötések nem érik el az ingatlan határát. 6. Összefoglalás Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy egy célszerűen felépített vektoros térképből működőképes, a gyakorlatban jól felhasználható térinformatikai és hidraulikai modell építhető fel. Természetesen e feladat megoldhatósága és a megoldási módszer bonyolultsága és a megalkotott modell valószerűsége erősen a kiindulási adatok függvénye. Törekedni kell tehát arra, hogy az a vektoros térkép, amely az egész eljárás alapját képezi a lehető legtöbb, és legpontosabb adatot tartalmazza. Ha a kiindulási adatok jelentősen változnak, általában egyszerűbb - és pontosabb - a modellek ismételt felépítése, mint a meglévők javítgatása. 7. Irodalom [1] EN2manual.PDF: EPANET v.2.0 Users Manual, U.S. Environmental Protection Agency, Cincinatti, 2000 [2] http://dcwaterdesign.sourceforge.net/ [3] http://www.redhisp.upv.es/software/gisred/GISRed_eng.htm [4] Kubatov István: Csőhálózat térinformatikai- és hidraulikai modelljének létrehozása vektoros térkép alapján. Tanulmány, Baja, 2005 [5] Zóka Béla: ArcView GIS Felhasználói kézikönyv, VITUKI Consult Rt., Budapest, 2005 [6] Török László: Vízellátó hálózatok üzemének számítógépes szimulációja hálózatnyilvántartási adatok felhasználásával. Összefoglaló, Baja, 2005. A kézirat beérkezett: 2006. április 12. KUBATOV ISTVÁN oki. gépészmérnök, tanársegéd, Eötvös József Főiskola, Vízellátás-Csatomázás Tanszék, Baja. A hydraulic model for drinking water networks with digital general plan Kubatov, I.