Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Kubatov István: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modelljének létrehozása digitális térkép alapján
KUBATOV I.: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modellje 39 3.3. Milyen adatok szükségesek a hidraulikai modellhez? Ebben a részben részletes felsorolását adom azoknak az adatoknak, amelyeket a digitális térképben valamilyen módszer szerint tárolni kell ahhoz, hogy működőképes EPANET modell jöhessen létre. A felsorolás során csak a leggyakoribb hálózati elemeket (csomópont, vezeték, szivattyú, tároló, tározó) fogom érinteni. Az egyes tulajdonságok megnevezéseinél olvasható lesz az EPANET eredeti - angol nyelvű - verziója által használt megnevezés is. A felsorolásból kihagytam azokat a tulajdonságokat, amelyek csupán a vízminőség alakulásának modellezéséhez szükségesek. E tulajdonságok „üresen hagyása" nem okoz hibát a hidraulikai modellben. Minden felsorolt elem rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal: ID: egyedi azonosító, maximum 15 karakter hosszú, keverve tartalmazhat szám és betű karaktereket. Megadása kötelező. Description: opcionálisan megadható szöveg. Egyéb jellemzők tárolására szolgál. Tag\ „címke". Olyan, szóközöket nem tartalmazó szöveg, amelynek segítségével az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomászóna, fogyasztási csoport stb.). Megadása nem kötelező. 3.3.1. Junction (csomópont) X-Coordinate: a csomópont X irányú pozíciója a térképen beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a csomópont nem jelenik meg a térképen. (Az X irány az Epanet kezelőfelületét nézve a vízszintes iránynak felel meg. Y-Coordinate: a csomópont Y irányú pozíciója a térképen beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a csomópont nem jelenik meg a térképen. Elevation: a csomópont magassági értékét tartalmazza egy általunk kiválasztott referenciaszinthez képest. A mértékegység (méter vagy láb) a beállításoktól függ. A magasság értéke csak a csomóponti nyomás értékének számításakor kerül felhasználásra, az egyéb számított mennyiségekre nincs hatása. Megadása kötelező. Base demand: az átlagos- vagy névleges folyadékigény a beállított mértékegységben. Negatív értéke azt jelzi, hogy a csomópont folyadékot táplál a hálózatba. Üresen hagyása esetén a program 0 értékkel veszi figyelembe. Demand Pattern: a csomóponthoz rendelt fogyasztásmintázat azonosítóját tartalmazza. A fogyasztás eloszlási görbe tulajdonképpen szorzóiényezőket tartalmaz az idő függvényében, (pl. az adott időpillanathoz tartozó szorzótényező 0,5, akkor a program a „Base Demand" * 0,5 értékkel fog számolni). Demand Categories: a csomóponthoz definiált különböző fogyasztási sablonok számát tartalmazza. Fogyasztási sablon: összerendelt „Base Demand" és „Demand Pattern" tulajdonságok. Ez a tulajdonság lehetőséget ad arra, hogy egy csomóponthoz több fogyasztási sablont rendeljünk hozzá, erre jó példa lehet egy lakótelepi ház. Üresen hagyható, ha egyetlen fogyasztás-sablon elegendő az adott csomópont leírására. Emitter Coefficient: a csomópontban lévő kibocsátót (pl. sprinkler) jellemző érték. Az egységnyi nyomáskülönbség (méter vagy psi) hatására kibocsátott folyadékmennyiséget adja meg a beállított mértékegységben. Ha a csomópontban nincs kibocsátó, üresen kell hagyni. 3.3.2. Pipe (vezeték) Start Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahonnan a vezeték indul. (vö. folyásirány) Megadása kötelező. End Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a vezeték érkezik. Megadása kötelező. Length: a vezeték hossza méterben vagy lábban. Megadása kötelező. Diameter: a vezeték átmérője milliméterben vagy hüvelykben. Megadása kötelező. Roughness: vezetékfal-érdesség. Dimenziótlan mennyiség, ha a Hazen-Williams vagy a Chezy-Manning képletet használjuk, azonban a DarcyWeisbach képlet esetében a mértékegysége milliméter v. milliláb. Megadása kötelező. Loss Coefficient: helyi veszteségtényező. A vezetékben lévő szerelvények, idomok stb. veszteségtényezőinek („^") összege. Dimenziótlan mennyiség. Ha nincs ilyen elem a vezetékszakaszban, üresen lehet hagyni. Initial Status: megadja, hogy a vezetéknek mi legyen a kiindulási állapota a szimuláció kezdetén. Lehet OPEN (nyitott), CLOSED (lezárt) vagy CV (check valve, visszacsapó szelep). Ez utóbbi esetben csak a Start Node-End Node irányban lehetséges folyadékáram. 3.3.3. Pump (szivattyú) Start Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a szivattyú szívóoldala csatlakozik. Megadása kötelező. End Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a szivattyú nyomóoldala csatlakozik. Megadása kötelező. Pump Curve: a szivattyú jelleggörbéjének egyedi azonosítója. Üresen hagyható, ha a szivattyúnkat inkább a teljesítménnyel jellemezzük. Power: a szivattyú leadott teljesítményét adja meg kilowattban vagy lóerőben. A program feltételezi a számítások során, hogy ez a teljesítmény állandó. Akkor használandó ez az opció, ha nem áll rendelkezésre jelleggörbe a szivattyúhoz. Ha inkább a jelleggörbe megadását választjuk a szivattyú jellemzésére, ezt a tulajdonságot hagyjuk üresen. Speed: a szivattyú relatív forduIatszáma.(dimenziótlan mennyiség) Például az 1.2 érték azt jelenti, hogy a névleges fordulatszámnál 20%-kal gyorsabban forog a szivattyú. Pattern: a szivattyú időbeli működését leíró mintázat egyedi azonosítója. A mintázat idő függvényében adja meg a szivattyú relatív fordulatszámát, (tehát a 0 érték esetén a szivattyú nem szállít az adott időintervallumban...) Ha nem akarunk mintázatot megadni, hagyjuk üresen. Initial Status: a szivattyú állapota a szimuláció elején. (OPEN vagy CLOSED) Efficiency Curve: a szivattyú hatásfokgörbéjének egyedi azonosítója. A hatásfokgörbe az összhatásfok [%] értékeit tartalmazza a térfogatáram függvényében. A hatásfokgörbe értékeit csak az energia-felhasználás számításakor veszi figyelembe a program. Energy Price: a szivattyúra vonatkozó energia-ár kilowattóránként. Ez az érték csak az üzemi költségek számításánál kerül felhasználásra. Price Pattern: az időbeli energiaár-alakulást leíró mintázat egyedi azonosítója. Ez a mintázat szorzótényezőket tartalmaz, amely megadja, hogy az adott időintervallumban az energia ára hányszorosa az alapértéknek. 3.3.4. Tank (tároló) Szándékosan nem használom a kézenfekvő „tartály" megnevezést, hiszen ez az elemtípus egyaránt alkalmas magas-tárolók, nyitott és zárt tartályok modellezésére.