Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Kubatov István: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modelljének létrehozása digitális térkép alapján

KUBATOV I.: Ivóvízellátó vezetékhálózatok hidraulikai modellje 39 3.3. Milyen adatok szükségesek a hidraulikai modell­hez? Ebben a részben részletes felsorolását adom azoknak az adatoknak, amelyeket a digitális térképben valamilyen mód­szer szerint tárolni kell ahhoz, hogy működőképes EPANET modell jöhessen létre. A felsorolás során csak a leggyako­ribb hálózati elemeket (csomópont, vezeték, szivattyú, táro­ló, tározó) fogom érinteni. Az egyes tulajdonságok megne­vezéseinél olvasható lesz az EPANET eredeti - angol nyel­vű - verziója által használt megnevezés is. A felsorolásból kihagytam azokat a tulajdonságokat, amelyek csupán a víz­minőség alakulásának modellezéséhez szükségesek. E tulaj­donságok „üresen hagyása" nem okoz hibát a hidraulikai modellben. Minden felsorolt elem rendelkezik az alábbi tulajdonsá­gokkal: ID: egyedi azonosító, maximum 15 karakter hosszú, ke­verve tartalmazhat szám és betű karaktereket. Megadása kö­telező. Description: opcionálisan megadható szöveg. Egyéb jel­lemzők tárolására szolgál. Tag\ „címke". Olyan, szóközöket nem tartalmazó szö­veg, amelynek segítségével az elemet egy csoporthoz kap­csolhatjuk (pl. nyomászóna, fogyasztási csoport stb.). Meg­adása nem kötelező. 3.3.1. Junction (csomópont) X-Coordinate: a csomópont X irányú pozíciója a térké­pen beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a cso­mópont nem jelenik meg a térképen. (Az X irány az Epanet kezelőfelületét nézve a vízszintes iránynak felel meg. Y-Coordinate: a csomópont Y irányú pozíciója a térké­pen beállított távolságegységben. Ha üresen marad, a cso­mópont nem jelenik meg a térképen. Elevation: a csomópont magassági értékét tartalmazza egy általunk kiválasztott referenciaszinthez képest. A mér­tékegység (méter vagy láb) a beállításoktól függ. A magas­ság értéke csak a csomóponti nyomás értékének számítása­kor kerül felhasználásra, az egyéb számított mennyiségekre nincs hatása. Megadása kötelező. Base demand: az átlagos- vagy névleges folyadékigény a beállított mértékegységben. Negatív értéke azt jelzi, hogy a csomópont folyadékot táplál a hálózatba. Üresen hagyása e­setén a program 0 értékkel veszi figyelembe. Demand Pattern: a csomóponthoz rendelt fogyasztás­mintázat azonosítóját tartalmazza. A fogyasztás eloszlási görbe tulajdonképpen szorzóiényezőket tartalmaz az idő függvényében, (pl. az adott időpillanathoz tartozó szorzóté­nyező 0,5, akkor a program a „Base Demand" * 0,5 értékkel fog számolni). Demand Categories: a csomóponthoz definiált különbö­ző fogyasztási sablonok számát tartalmazza. Fogyasztási sablon: összerendelt „Base Demand" és „Demand Pattern" tulajdonságok. Ez a tulajdonság lehetőséget ad arra, hogy egy csomóponthoz több fogyasztási sablont rendeljünk hoz­zá, erre jó példa lehet egy lakótelepi ház. Üresen hagyható, ha egyetlen fogyasztás-sablon elegendő az adott csomópont leírására. Emitter Coefficient: a csomópontban lévő kibocsátót (pl. sprinkler) jellemző érték. Az egységnyi nyomáskülönbség (méter vagy psi) hatására kibocsátott folyadékmennyiséget adja meg a beállított mértékegységben. Ha a csomópontban nincs kibocsátó, üresen kell hagyni. 3.3.2. Pipe (vezeték) Start Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahon­nan a vezeték indul. (vö. folyásirány) Megadása kötelező. End Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a vezeték érkezik. Megadása kötelező. Length: a vezeték hossza méterben vagy lábban. Mega­dása kötelező. Diameter: a vezeték átmérője milliméterben vagy hü­velykben. Megadása kötelező. Roughness: vezetékfal-érdesség. Dimenziótlan mennyi­ség, ha a Hazen-Williams vagy a Chezy-Manning képletet használjuk, azonban a Darcy­Weisbach képlet esetében a mértékegysége milliméter v. milliláb. Megadása kötelező. Loss Coefficient: helyi veszteségtényező. A vezetékben lévő szerelvények, idomok stb. veszteségtényezőinek („^") összege. Dimenziótlan mennyiség. Ha nincs ilyen elem a vezetékszakaszban, üresen lehet hagyni. Initial Status: megadja, hogy a vezetéknek mi legyen a kiindulási állapota a szimuláció kezdetén. Lehet OPEN (nyitott), CLOSED (lezárt) vagy CV (check valve, vissza­csapó szelep). Ez utóbbi esetben csak a Start Node-End No­de irányban lehetséges folyadékáram. 3.3.3. Pump (szivattyú) Start Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a szivattyú szívóoldala csatlakozik. Megadása kötelező. End Node: annak a csomópontnak az azonosítója, ahova a szivattyú nyomóoldala csatlakozik. Megadása kötelező. Pump Curve: a szivattyú jelleggörbéjének egyedi azono­sítója. Üresen hagyható, ha a szivattyúnkat inkább a teljesít­ménnyel jellemezzük. Power: a szivattyú leadott teljesítményét adja meg kilo­wattban vagy lóerőben. A program feltételezi a számítások során, hogy ez a teljesítmény állandó. Akkor használandó ez az opció, ha nem áll rendelkezésre jelleggörbe a szi­vattyúhoz. Ha inkább a jelleggörbe megadását választjuk a szivattyú jellemzésére, ezt a tulajdonságot hagyjuk üresen. Speed: a szivattyú relatív forduIatszáma.(dimenziótlan mennyiség) Például az 1.2 érték azt jelenti, hogy a névleges fordulatszámnál 20%-kal gyorsabban forog a szivattyú. Pattern: a szivattyú időbeli működését leíró mintázat e­gyedi azonosítója. A mintázat idő függvényében adja meg a szivattyú relatív fordulatszámát, (tehát a 0 érték esetén a szivattyú nem szállít az adott időintervallumban...) Ha nem akarunk mintázatot megadni, hagyjuk üresen. Initial Status: a szivattyú állapota a szimuláció elején. (OPEN vagy CLOSED) Efficiency Curve: a szivattyú hatásfokgörbéjének egyedi azonosítója. A hatásfokgörbe az összhatásfok [%] értékeit tartalmazza a térfogatáram függvényében. A hatásfokgörbe értékeit csak az energia-felhasználás számításakor veszi fi­gyelembe a program. Energy Price: a szivattyúra vonatkozó energia-ár kilo­wattóránként. Ez az érték csak az üzemi költségek számítá­sánál kerül felhasználásra. Price Pattern: az időbeli energiaár-alakulást leíró mintá­zat egyedi azonosítója. Ez a mintázat szorzótényezőket tar­talmaz, amely megadja, hogy az adott időintervallumban az energia ára hányszorosa az alapértéknek. 3.3.4. Tank (tároló) Szándékosan nem használom a kézenfekvő „tartály" megnevezést, hiszen ez az elemtípus egyaránt alkalmas ma­gas-tárolók, nyitott és zárt tartályok modellezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom