Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

4. szám - Putarich Ivánszky Veronika: Vízlépcsők a Dunán a Vaskaputól a magyar határig terjedő szakaszon

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 4. SZ. 6. ábra: Az I. vízerőmű (Futog-Futak) üzemterve 2. táblázat: Az I. vízlépcső energiatermelése (és tervezett elosztása) Szakasz Horvátország Vajdaság I Duna (1265.0-1296.0 fkm)30.0 km II Duna (1382.8-1295.0 fkm) 87.8 km III Duna (1433.0-1382.8 fkm) 50.2 km IV Dráva (37-0.0 fkm) 37.0 km 50 % 37.5 MW 50% 5.9 MW 100% 3.3 MW 100% 31.3 MW 50% 37.5 MW 50% 5.9 MW 38.4% 46.7 MW 61.6% 74.7 MW 3. táblázat: A II. vízlépcsőn termelt energia elosztásáról csak a beruházás és a további költségek megosztása után tárgyalhatnának a hasznosító felek. Feltehetőleg, a visszaduzzasztás Dunaföldvárig lesz érezhető, így a magyar szakembereknek körültekintően kell dönteniük a költség kihatásokat illetően. E beruházás előreláthatóan csak a terület rendezését vonja maga után: az érintett körzetben mindent az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. 6. Kutatási eredmények Az alsó. I. vízlépcsőnek kiválasztott helye a Dunán a Vaskapu Vízerőmű (Djerdap) visszaduzzasztásának határán, az újvidéki szelvény közelében Futog (Futak) határa (1265 fkm). A duzzasztási görbék (a Dráva jellemző vízhozamával) a magyar határszelvényig (az elfogadott duzzasztás, 80.0 mAf mellett) meghatározottak. A számítási eredmények azt mutatták, hogy a gátnál a duzzasztási szintet 30 cm-rel meg lehet emelni (az 1965 évi javított nagyvíz a gát szelvényében 80.31 mAf volt), azzal a feltétellel, hogy a Dráva torkolatnál folyószabályozást végeznek, átvágják az Üvegház-kanyart és egyéb munkákat végeznek a torkolattól a magyar határig (a horvát oldalon, a jobb parton). Az felső, II. vízlépcsőnek kiválasztott hely a bezdáni (1422 fkm) szelvény. A II. vízlépcsőnek alapfeladatán (energiatermelés) kívül, biztosítania kell a Duna-TiszaDuna csatorna (DTD) gravitációs vízellátását is. Ez nagy energia-megtakarítást jelentene, és a gazdaságossági számításoknál is döntő tényező volna. A tervezett vízlépcsők megépítésével a megváltozott állapotban is biztosítva lesznek a hajózási feltételek és a partvédelem. A meglévő hidak övezetében is megvan a hajózás számára a szabad szelvény, és a legkisebb, 3.50 m hajózási mélység. A számítások alapján, a minimális hajózási vízhozam 1600 mV, míg a maximális hajózási vízhozam 6200 mV. 7. Összefoglaló és javaslatok A Kárpát-medencében - nemcsak annak déli részén - az utóbbi években energiahiány mutatkozik. A gazdasági mutatók (beruházási- és üzemeltetési költségek, stb.) alapján látható, hogy a vízerőmű költséges energiaforrás, de tudomásul kell venni, hogy a mai energia helyzet szerencsétlen. Egy vízerőmű építési költségeit a jelenlegi helyzetben egy érintett állam nem tudja vállalni (az osztrák Dunaszakaszon nyolc vízlépcső épült, de a Vajdaság nincs ilyen anyagi helyzetben). A vizsgált körzetben a vízlépcsők megvalósítása csak nemzetközi beruházással volna elképzelhető. A Duna ebben az esetben nem elválasztó határ, hanem összekötő kellene, hogy szerepeljen, hiszen közös gondokkal küzdünk egy földrajzi egységen belül. A Vajdaság mezőgazdasági terület, érdeke a mezőgazdasági termelés fokozása, melyet a jelenlegi energia helyzet gátol. A termelés fokozásának alapvető feltétele az öntözés, amely sok energiát fogyaszt. Az öntözéshez a vízellátást a Duna-Tisza-Duna csatorna rendbehozatala nélkül nem lehet biztosítani. A csatorna rekonstrukciója környezetvédelemi szempontból is szükséges. Ez gazdaságosan (gravitációs vízkivétellel), csak a bezdáni vízlépcsővel oldható meg. A II. vízlépcső energiatermelése [3| duaasziou (mVs) Qkfl, (m

3/s) Hkoz (m) T (napok) Termelt áram (Gwh/év) abszolút szint 0 Qkfl, (m

3/s) Hkoz (m) T (napok) Termelt áram (Gwh/év) 85.31 3.310 2.880 3.87 93 157.80 84.00 2.350 2.880 3.87 93 157.80 84.00 2.350 2.075 4.81 91 174.80 83.00 1.800 2.075 4.81 91 174.80 83.00 1.800 1.565 5.61 94 159.80 82.00 1.330 1.565 5.61 94 159.80 82.00 1.330 1.180 6.06 36 49.50 81.00 1.030 1.180 6.06 36 49.50 81.00 1.030 965 6.39 10 11.80 80.23 900 965 6.39 10 11.80 Össz termelés középnedves évben 553.70 Össz termelés esős évben 223.00 Össz termelés száraz évben 741.00