Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Putarich Ivánszky Veronika: Vízlépcsők a Dunán a Vaskaputól a magyar határig terjedő szakaszon
PUTARICH IVÁNSZKY V.: Vízlépcsők a Dunán a Vaskaputól a magyar határig 9 H (mAf) £ -< > < 3 x N SE a? 3 x N SE ° í; o a ui 5 T 2 4. ábra: A Duna hossz-szelvénye a vízlépcsőkkel v.l.hmhoijac" oszijek VJ..J3. BRDO" 0.70 km 5. ábra: A Dráva duzzasztott hossz3. Az I. vízerőmű műszaki jellemzői Alulról vezérelt vízhozam Q, = 3860 m 3/s (nagyobb mint 2 m esés) esetén 10 turbinával üzemelve a termelt energia maximum 130 MW, míg 12 és 14 turbinával üzemelve a termelt energia 131 MW fölött van. Feltételezzük, hogy az erőmű 10 turbinával működik, ami a vizsgálatoknál a leggazdaságosabbnak bizonyult. Folyamatos üzemeltetés esetén az energia- termelés többéves átlaga: 10 turbinával 1039.5 GWh (alvizi medermélyítéssel 1096.3 GWh). Folyamatos üzemeltetés esetén az energiatermelés több éves középátiaga: változó rendszerben, ha a vízszint lm-t változik (az alvizen mederbővítés nélkül) 10 turbinával 928.2 mió kWh/év, míg 12 turbinával 911.2 mió kWh/év. 4. Az energiatermelés számításához elfogadott adatok Minden vízlépcsőhöz 17 elektromotor tartozik (6. ábra), szelvénye, az I. és II. vízlépcsővel - a rotor átmérője 8.0 m, - az elektromotorok (turbinák) teljesítménye 16 MW, - kiegészítő teljesítmény motoronként 9-16 MW, - vízfogyasztás elektromotoronként 350-420 m'Y', - veszteség a kifolyáskor (a szifonokból) 0.05-0.30 m. A II. vízlépcső előrelátható energiatermelését a 3. táblázat szemlélteti. 5. A tervezett vízlépcsők energiatermelése A Duna az 1295 fkm-nél lép át a magyar határon, ugyanakkor folyásirányban határt képez Horvátország és a Vajdaság között. A vízenergia megosztása érdekében a Dunát és a Drávát négy jellemző szakaszra osztottuk. Az I. (Futog-Futak) vízerőmű energiatermelését a Vajdaság és Horvátország között osztanák meg, míg a II. (Bezdán) vízerőmű energiatermelését a Vajdaság és Magyarország között.
