Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. dülő, majd az Ökör-telek 245-246 m B.f. magasságú területén vezet. A Bolonka-erdő keleti széléhez érve a felszín 500 m alatt 250 m B.f. szintről 290 m B.f. szintig emelkedik. Ezt követően 700 m hosszon a 243-245 m B.f. szintre süllyed a terep. A völgytalpat elhagyva a felszín meredek hajlással észak felé újra emelkedni kezd 245272 m B.f. szintre kerül. Ezt követően a felszín kb 900 m alatt 270 m B.f. szintről 230 m B.f. szintre esik. A 7 km szelvénynél ENy-i irányba fordul és a Homok dülő, Nagy-Remete dűlő térségi, felszínközeli nyomvonal-vezetéssel az erdő szélén halad, majd ÉK-irányba fordulva keresztezi a 3. számú főutat és a HÉV pályát." (iGeoplan Kft, 2004) 1.3.2. Földtani adottságok „A kistáj NyÉNy-i peremét miocén homokkőből és kavicsból álló képződmények építik fel. A felszínt borító löszből a peremeken futóhomokból, lejtőagyagból előbukkannak felsőpannóniai édesvízi mészkő és márgás felszínek. Ennek az egységnek központi része emelkedett legintenzívebben a pleisztocénban." {Pécsi, 1990) Az M31-es autópálya nyomvonalának földtani ismerete nagyon hiányos. Rétegzettségre vonatkozó adatokat csak a pálya nyomvonalán telepített geotechnikai fúrások eredményeire támaszkodva lehet meghatározni. „A Gödöllői-dombság területének alapját harmadidőszaki rétegek képviselik. Ennek szélső nyúlvány területéről ismert a felső-pliocén kereszt-rétegzett homok „gödöllői homok" kifejlődése. A vizsgált szakaszon a felszínen szórványos feltárásban jelenik meg a finomszemü, limonitos sávozottságú, mészcsomós, konkréciós, csillámos, rétegzett, kereszt-rétegzett, homokkő betelepüléses finom homok. Kiemelkedő térszíni helyzetben a Határhegy tetején jelenik meg. A homok-összlet felső szakaszának néhány méter vastagságú agyagos betelepülései csak kis mértékben ismertek, a 3 sz. főút bevágásában áthalmozott módon megjelenő mozaikos szerkezetű, zöldesszürke, világosszürke színű kövér agyag (77 % agyagásvány illit - montmorillonit) képviselheti. Fedőjében megegyező módon az általános elterjedésü vörös és szürke agyag települ. A képződmény általában erősen limonitos, élénkvörös, barnásvörös, téglaszínű, de gyakran szürkéssárga vagy akár világosszürke. Lehet mészkonkréciós, törmelékes, homokos, sovány, de gyakran - így a 0+ 230 és 3+220 km szelvény között, valamint a Bolnoka erdőtől északra eső területen kövér agyag. Feltárt vastagsága 2 és 20 méter között változik. A változatos magassági helyzetben lévő pliocén összletre felső-pleisztocén lösztakaró települ. Kifejlődése iszapos kőzetliszt, homokos megjelenése a terület déli részére jellemző. A makroporózusos, oszlopos elválással függőleges falakban megjelenő kőzet felszínen is több feltárásban jól megfigyelhető. Az M31 autópálya térségét jelentős kitetjedésben holocén futóhomok takaró borítja. A szemcsés réteg sárga, bama színű, jól osztályozott, finomszemü, közepesen koptatott szemcsefelületü, a művelt területen iszapos kötésű. A holocén, vízi eredetű üledék lerakódása csupán a Szilas-patak völgytalpára korlátozódik. Az 1+420 km szelvényben telepített fúrás 5,7 m vastagságú összletet tárt fel, mely iszapos, homokos aprókavicsból, szerves nyomos sovány agyagból és humuszos finom homokból épül fel." 0Geoplan Kft, 2004) 1.3.3. Éghajlat A Gödöllői-dombság 200 m-nél magasabban fekvő területe és az É-i része mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam kevéssel 1950 óra alatt van. A nyári negyedév napsütéses óráinak száma 780, a téli évnegyedé 180 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 °C. A vegetációs időszakban a 16,3-19,7 °C az átlaghőmérséklet. A nyári legmelegebb maximumok és a leghidegebb téli minimumok sokévi átlaga 33,0-34,0 °C és -16,0 °C. Az 1997-2000-ig a Vízrajzi Évkönyv adatai alapján összeállítható egy diagram a környék csapadékviszonyáról. (7 ábra). Ez a 4 év jól szemlélteti a száraz és nedves évek csapadékviszonyait. Az 1961 és 1990 év között a táblázatban feltüntetett csapadékmérő állomásokon mért mennyiségek átlaga 546 mm. 1.3.4. Vízrajz A kistájon található a Gombás-patak, Sződ-Rákos-patak, Rákos-patak, Egres-patak, Felső-Tápió és a Szilaspatak Nagytarcsai-mellékága. Szilas-patak: A Szilas-patak a Gödöllői dombágban több ágból ered. Kerepestől nyugatra a 248 méter magas Látó-hegy aljában és a Nagytarcsai mellékág Kerepestől délkeletre a Küdői-hegy (288 m) lábánál fakad. A Megyeri-erdő alatt a Szilas-patakba beomlik a Mogyoródipatak, és a két vízfolyás mintegy másfél km-t tesz meg a Duna árterén, majd a Dunába ömlik. A Nagytarcsai mellékág vízjárási adatai hiányosak, egyedül a Szilas-patak Cinkotai vízmércéjéről lehet tájékoztató adatokra szert tenni. Ez alapján megállapítható, hogy úgy a vízjárás, mint a vízhozam nagy szélsőségek között ingadozik. LKV -11 cm LNV 206 cm KQ 0,005 m

3/s KÖQ 0,12 rnVs Qi% 23 m

3/s A gyorsan lefutó árvizek alkalmával időnkét a völgytalpak víz alá kerülnek. A kistáj vízhiányát számos tározóval, mesterséges állóvízzel igyekeznek pótolni, összesen 15 kis tó található itt. Talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély, mégis kitesz 100 1/s-ot. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. A készlet-kihasználás meghaladja a 80 %-ot. 1.3.5. Növényzet A kistáj eredeti természetes potenciális erdőtársulásai a molyhos és cseres tölgyesek a molyhos kocsánytalan tölgyesek a pusztai, valamint a gyöngyvirásos tölgyesek. Ny-i pereme akácos és tatárjuhasos tölgyes. A nyílt társulások között jellemzőbb a homokpusztai gyepek és a zárt homokpuszta-rétek előfordulása. Gyakoribb lágyszárúak a gyöngyperje, macskahere, kései szegfű és a homoki temye. 1.3.6. Talajok A kistájban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96 %-át borítják. A kedvező vízgazdálkodású csernozjom bama erdőtalajok 82 %-ban szántóként hasznosulnak. A patakvölgyekben réti talajok alakultak ki, amit 60 %-ban szántóként használnak.