Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében

BAZS1KA E.: Az M31 autópálya vízelvezetése 57 Csapadékmérő áBomósok 1. ábra. Csapadék-adatok Nagytarcsa térségében A pályát több helyen földút íveli át, melyek víztelenítésének megoldását a diplomamunka nem tartalmazza. A 4 +500 szelvénytől egy komplex pihenőhellyé alakítható egyszerű pihenőhely kerül kialakításra. II.2. A csapadékvíz-elvezetés megoldása II.2.1. Terepi vizek elvezetése: Az autópálya víztelenítése három részre bontható: a pályáról érkező csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése, a földmű víztelenítése, és az autópálya által módosított lefolyású terepi vizek elvezetése. A terepi vizek összegyűjtése és kártétel nélküli továbbvezetése árkokkal, átereszekkel és energiatörő kőrakatokkal történik. II. 2.1.1. Az árkok típusa Ha az autópálya bevágásban halad, a terepről érkező vizeket övárokkal (2. ábra) kell összegyűjteni. Az övárkok egységesen 0,4 méter fenékszélességűek, 1,5-ös rézsűhajlásúak, előre-gyártott betonlapokból készülnek. Az övárok funkciója, hogy a terepről érkező vizeket ne engedje az autópálya árkába, így szétválasztható az autópályára érkező csapadékvíz és a szennyeződés-mentes terepi víz. A burkolatra érkező csapadékvizet a pálya mellett kiépített 2,5 m sugarú csészeszelvényü árok (3. ábra) gyűjti össze Szélessége 2,5 m, szintén előre-gyártott betonlapokból. Kapacitása és terhelése is kisebb, mint az övároké. Ha az autópálya töltésben halad, a terepről érkező vizeket a rézsű lábánál kialakított talpárok vezeti cl. Kialakítása megegyezik az övárokéval. Az árok esésétől és a talajtól függően készülhet burkolt és nem burkolt kialakítással. Az M31 autópályánál a talpárok minden esetben burkolt. Az M31 autópályán alkalmazott ároktípusok szelvényei: 0+000 - 0+650 burkolt talpárok 0+675- 1+150 övárok 1+150 - 1 +917 burkolt talpárok 2+015-2+385 övárok 2+928 - 3+882 burkolt talpárok 3+882 - 4+500 övárok 4+500 - 5+500 burkolt talpárok 5+500 - 5+850 övárok Az árkok előzetes méreteit az útépítési terv tartalmazza, burkolatszél és a terep metszésvonalával szerkesztik meg. Az út előzetes hossz-szelvénye ismeretében az árkok fenékszintjét ki kell egyenlíteni úgy, hogy az árokban minimális 40 cm mélység biztosítható legyen, és a lehető leghosszabb azonos esésű árokszakaszok alakuljanak ki. Ügyelni kell II. Az M31 autópálya csapadékvíz elvezetése II.1. A pálya adatai Az M31 autópálya teljes szakasza ^ 12,41 km hosszú. A Szilas-patak Dv

m Nagytarcsai mellékágának vizgyüjtő•2000 területére ebből 5,85 km szakasz esik. mat*) A nyomvonal töltésben és bevágásban halad, az íveket átmeneti ívek kötik össze. A keresztmetszet főbb jellemző méretei: forgalmi sávok szélessége 3,75 m (egy ütemben, végleges kiépítésben 2x2 sáv épül); az elválasztó sáv szélessége 3,60 m, a leállósáv | 3,00 m széles (mellette 1,0 m padka), igy a teljes koronaszélesség 26,60 m. A burkolat hosszcsése 2,5 % egyenesben, ívben pedig a túlemelés értékének megfelelően változik, még arra, hogy az árok mélysége ne legyen feleslegesen nagy, hiszen ez a területi kisajátítás miatt nem gazdaságos. 2. ábra. Burkolt övárok Szükség esetén póttöltés 3. ábra. Csészeszelvényü burkolt árok Ahol az árok esése meghaladja az 5 % lejtést, s a hosszúság és a vízhozam is indokolja, energiatörő fogak kerültek elhelyezésre. Autópálya és földút csatlakozásánál szükséges az árokfenekeket azonos mélységre hozni. A nagy szintkülönbségek miatt ez gyakran csak bukóaknás áteresz alkalmazásával lehet megoldani, ha a csapadékelvezetés amúgy is indokolja az áteresz betervezését. II.2.1.2. Árkok méretezése, ellenőrzése Az árok korrigált hossz-szelvényi és helyszínrajzi kialakításának ismeretében szükség van az árkok mélységének ellenőrzésére vízhozam alapján. A vizsgált szakaszon 34 pontot választottam az autópálya és a földutak árkainak szelvényei közül. Az ellenörző-pontok részben az átereszek előtt, részben a terepre való kicsatlakozás előtt találhatók, attól függően, hol terheli a legnagyobb vízhozam az árkot. Első lépésként az autópálya mentén részvízgyűjtőket határoltam le, majd meghatároztam ezek területét, és a művelési ágakat. Ez alapján elkülöníthető szántó, rét, kertművelésű terület és erdő. A művelési ágak szerinti lefolyási tényezőket (a), a Közutak víztelenítésének tervezése c. útügyi műszaki előírás alapján határoztam meg. Mivel egy részvízgyűjtő területen több művelési ág is található, átlagos lefolyási tényezőt kellett meghatározni a te-