Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. Pavlovics Péter (CSEMETE) Farkas Sándor úrnak a hozzászólására reagálnék. Ugyanis azt mondta, hogy legnagyobb sebeket akkor kapta a Tisza, amikor a folyószabályozások történtek és mégis él a folyó. Ha mondjuk az a beavatkozás mankót jelentett a Tiszának, akkor most megtehetjük azt, hogy egy újabb sebet adunk neki és tolószékbe tesszük? Az, hogy még mindig él a folyó, az nem bizonyít semmit. Mi biológusok sem tudjuk megbecsülni, hogy egy-egy nagyobb beavatkozás mekkora kárt okoz a folyónak és az élővilágnak. Környezetbarát szállításra is szeretnék reagálni. Ez tényleg igaz, de közben épülnek az autópályák is, és ha jól értem, akkor most mind a kettő meglesz? És akkor még a vasutat is támogatjuk. Valamiféle kompromiszszum mindenképpen kell. Úgy vagyok ellenzője ennek a beruházásnak, hogy általános elvi alapok felöl közelítek. Én is próbálok a saját kaptafámnál maradni, és olyan dolgokba beleszólni csak, melyekhez én is értek. Itt általános elvi alapokról van szó. Más európai országokra hivatkozni kár, mert ezek az országok jóval előrébb haladtak a vízközlekedés fejlesztésében. Mi így is, úgy is versenyhátrányban leszünk. Legalább a folyó értékeit őrizzük meg! Nem tovább kell bántani a folyót, mert higygyék el, hogy minden ilyen beavatkozás bántás. Inkább az élőhely rehabilitációt kell támogatni. Más európai folyóknál már csak visszafele lehet a folyamatokat irányítani, nem fog sikerülni. A Tiszánál még van esély erre. Végezetül azt szeretném kezdeményezni, hogy legyen ennek a témának internetes fóruma. Köszönöm szépen. Sípos Viktória (WWF Hungary) Elhangzott, hogy a Tiszán a 180-220 cm lenne a merülési mélység célja. Mai helyzet alapján, a Dunán körülbelül ilyen a vízmélység. Elég nagy különbség van ezen két folyó között, nem hiszem, hogy egy másik Dunát kellene csinálni a Tiszából. Ez lehetetlen. Miért nem örülnének az ökológusok, hogy ha két méteres vízmélység lenne a Tiszán? Erre nagyon röviden csak annyit lehet mondani, hogy a víz természete nem olyan, hogy minél több, annál jobb, hanem nagyon sok más paraméter is számít - a folyási sebesség, a partvonal minősége, sok más is. A jachtos turisták. Azt mondták többen, hogy ez lenne a cél. Én úgy gondolom, lehet, hogy ez a látszat szerint vonzó célkitűzés, azonban nem hozna semmilyen eredményt, hiszen a luxus körülmények még nem állnak rendelkezésre csak keveseknek. A lakosság sem jutna tehát sokkal előbbre. A jachtos turisták nem valószínű, hogy a Tisza menti településeken költik el a pénzüket. Ez egy picit vakvágány. Az öntözést is említették. Tapasztalatok, számítások mutatják, szakemberek számításai mutatják, hogy egy ilyen kevés betározott víz édes kevés az öntözéshez. A vízkeret-irányelv megvalósítása Magyarországon a legfontosabb, és e szerint kell a vízgazdálkodást megvalósítani. Ez is és a Natura 2000-es szabályozás törvényi kötelezettség. A tiszai nagyméretű hajózással kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy a vízlépcsővel tegyük alkalmassá. Ha nem alkalmas, akkor ne változtassunk rajta, hanem nézzük meg, hogy mire alkalmas. Ne csak a közvetlen hasznosságot vegyük figyelembe e beruházás kapcsán, hanem az externáliákkal is foglalkozzunk a hatástanulmányokban. A magyarországi mezőgazdaságnak egy eléggé bűvös gabonagazdálkodási köre van. Itt arra gondolok, hogy az unióban túltermelés van a leggyakoribb mezőgazdasági termékeket illetően, így a gabonából is. Az államnak, az uniónak komoly pénzébe kerül ezt a termelést fenntartani, komoly támogatásával. Utána újabb állami támogatással kell ezt a terméket szállítani, majd állami támogatással raktárokat kell építeni, csak éppen azt nem tudjuk, hogy mikor és ki fogja felhasználni ezt a gabonát. Az is látható, hogy Európában szintén ez a helyzet. Az unió már jó ideje elkezdte a környezetgazdálkodási programot, ennek kéne nagyobb teret adni. Hazánk is jó lenne, ha e mellé odaállna, és akkor olyan termékeket lehetne előállítani, melyekből nincsen túlkínálat, és ez valóban az itt élő emberek érdekeit szolgálná. A vízhiány valóban tapasztalható az egész Alföldön, hiszen a medermélyülés és a vízháztartás felbolydulása ezt csak fokozta. Ezt célszerű lenne az időszakosan megjelenő vízbőség mélyebb területeken történő visszatartásával megoldani. Köszönöm szépen. Lőrinci István (volt igazgató, Közép Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet) Mindenekelőtt a labdát szeretném visszagurítani Szalma Botond úrnak, aki azt mondta, hogy aki a tiszai hajózást ellenzi, annyira hülye, hogy a szomszédja is hülye. Én úgy gurítanám vissza, hogy aki a Tiszán a duzzasztót szorgalmazza, az annyira tájékozatlan, hogy a szomszédja is politikus. Ugyanis ezen a konferencián igen komoly csúsztatások is elhangoztak annak érdekében, hogy a duzzasztómű létezését indokolják. Legyünk azért azzal tisztában, hogy az eddig megépült tározók, melyeket most pozitív példaként állítanak elénk, azoknak elsődleges célja a szocializmus dicsőségének a bizonyítása volt, ugyanis az összes többi funkciót - melyekre tervezték az egyik sem teljesíti. Miért pont a csongrádi tározó teljesítené? A másik csúsztatás a Kiskunság vízhiánya. Ugyanis a Kiskunság egy lyukas hordó. Nem vizet kell oda hordani, hanem a lyukat kell betömni, addig azonban minden oda hordott víz kifolyik belőle. A holland szakemberekre való hivatkozást csak azok tudják a helyére tenni, akik jártak már Hollandiában, ugyanis ott, ha egy pocsolyában már három béka ugrál, az már biológiai rezervátum. Tessék elmenni és megnézni. Ásatag törvényekre hivatkozni megint csak megmosolyogtató. Hol van már Jugoszlávia? A hajózhatóság forszírozása után mi következik? A Zagyva? Vagy netán az Eger patak? De nézzük a tényeket. Milyen változások következnek be a vízlépcső megépülésével? És milyen akadályai vannak ennek? Én a Natura 2000-ről szeretnék beszélni, amiről ma nagyon kevés szó esett. Ez a beavatkozás a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tiszától Csongrádig, egy különleges madárvédelmi területet, egy különleges természet-megőrzési területet érint, valamint Tiszaug és Csongrád között a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet bővítésének kihirdetése folyamatban van. Kiskunsági Nemzeti Park Alsó-Tisza völgy Csongrádtól Szegedig, különleges madárvédelmi terület, különleges természet-megőrzési terület. A Tiszaalpár-Bokros árterület is fontos természetvédelmi terület. Ezek a beavatkozások mindezeket veszélyeztetik. Összességében a beruházás kilenc halfajat, öt madárfajt, s egy emlősfajt veszélyeztet. Meg-