Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

Konferencüu^song^^ 49 változik a folyó szakaszjellege, eltűnik az áramlás-kedvelő fajok sora, eltűnnek a kemény medret kedvelő fajok. A madarak és emlősök sem tárgyalhatóak az élőhelyük nélkül, duzzasztás esetén mindenképpen szükség lesz az árterek rendezésére, a folyóelfajulások felszámolására, tehát a kövezésére. Ennek kapcsán mindenképpen említést kell tenni a berlini egyezményről, melyben szerepel, a tiszavirág, melyet ez a beruházás szintén veszélyeztet. Végezetül egy tanácsot szeretnék adni, ne olyan beruházáson törjék a fejüket, amelyet az unió szankcionál, hanem olyat, amelyet támogat. Köszönöm. Hajdú Dezső (Tiszai vízügyi szakember) Harmincnyolc évig voltam ennek a szakasznak vízügyes gazdája a tiszaugi hídtól a Dong-ér torkolatig, nevezetesen a Tisza III. által érintett terület is hozzám tartozott. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a tervezés megindítástól a tervezésen keresztül a kivitelezés megkezdéséig részes voltam ennek a folyamatban. Részt vettem a megbeszéléseken. A megye annak idején nem nagyon támogatta a csongrádi elképzelések megvalósulását, azzal, hogy a párt meghozta a határozatát a megye meg harcolja ki magának. Remélem most másként lesz, és sor kerülhet ennek a műnek a megépítésére. Egy dologról nem esett itt szó. Egészen kis dolognak tűnhet a tény, de körülbelül fél millió ember él ebben a térségben. Ezek az emberek a megélhetésükért harcolnak, és itt szeretnének maradni. Én személy szerint érintett vagyok abban - van két gyerekem - hogy az emberek elkerülnek innen, és nem szeretném, ha ez a folyamat állandósulna. Biztos vagyok benne, hogy a duzzasztó megállítaná ezt a folyamatot. A minisztérium által elkészített tanulmány szerint ennek a térségnek, sem a jelenben, sem a közeljövőben, nincs más olyan beruházási esélye, amely a lakosság helyben maradását szolgálná, kivéve a vízlépcsőt, így kellene ehhez a dologhoz hozzáállni, máskülönben ez a térség elveszett. Azzal, hogy itt nyolc-tíz hajóval több fog elmenni a Tiszán, ez senkit nem fog itt tartani. Olyan beruházásra van szükség ennek a vízlépcsőnek a kapcsán, mely a lakosság itt tartásában segít. Szó volt a hatástanulmányokról Nem az az érdekes, hogy hogyan történik valami, hanem az a lényeg, hogy mit akarunk. A politika a meghatározó. Ha a politikának nincs olyan ráutaló magatartása, hogy mehet, akkor ebből nem lesz semmi. Én nagyon remélem, hogy lesz. Köszönöm. Valkár István (Hajózási Főosztályvezető, GKM) Felmerültek olyan megjegyzések, melyekre reagálnom kell. Én nem szeretem az olyan közeget, ahol magasra csapnak az érzelmek, mert az elhomályosítja a tisztánlátást. Úgy gondolom, hogy nekem nem az lenne a feladatom, hogy bárkit is agitáljak pro vagy kontra. Én azt szerettem volna elérni, hogy azok számára, akik egy ilyen projekt előkészítésével foglalkoznak, valamiféle szakmai alapokon álló létrákat adjak ahhoz, hogy egy ilyen dokumentációban mit lehet leírni, mire kell kitérni. Tekintettel arra, hogy én egy minisztériumi főosztályvezető vagyok, úgy gondolom kötelességem, hiszen ezért vagyok. Teljesen mindegy, hogy az én személyes meggyőződésem micsoda, egyébként nincs ebben a kérdésben személyes meggyőződésem. Nem vagyok vízlépcsőpárti vagy vízlépcső-ellenző. Én egyszerűen szakember szeretnék lenni, aki szakmája körében felvillantja a szükséges szempontokat. Az egy óriási tévedés, hogy ez Európai Közösség a vízlépcsők építését szankcionálja. Egy bődületes tévedés. Én sem javasoltam, hogy a Tiszából Dunát kellene csinálni. Már elnézést kérek, de egyszerű vízelvezető csatornában is lehet két méter mély víz, de attól az még nem Duna. Én nem is értem ezeket a felvetéseket. Az ember néha azt hiszi, hogy fantomokkal harcol. Senki nem mondott ilyet, hogy Dunát kellene csinálni. A jachtos turista egy érdekes állatfaj, mert nagyon sok pénze van, és amikor róluk beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy Dalmáciában több magyar jacht van, mint brit. A folyami jachtosokról beszélve más országokbóljönnének ide turisták. Nyugat-Európában már tízezerszám vannak ilyenek. És adott esetben szívesen eljönnének a Tiszára. Nem biztos, hogy a pénzüket a Hiltonban akarják elkölteni, mert azt már unják. Ami az agrár-túlkínálatról szó esett, azt nem is tudom minősíteni. A világ egyharmad része még éhezik. Rendkívül fontos tanulság az, hogy manapság a gabonával is úgy van, mint sok minden mással, aki nem tud hajón szállítani, az nem versenyképes. Köszönöm szépen. Bedő Tamás (polgármester, Csongrád) Mi itt élünk. Önök jöttek valahonnan az országból és megpróbálnak meggyőzni arról, hogy ez a duzzasztó miért nem jó. Itt Csongrádon a konferencia után tíz emberből tíz vámi fogja ezt a müvet. Vagy tízből tizenkettő. A pártok között sincs különbség, egyhangúlag támogatjuk. A másik, az önkormányzat sokat költ környezetvédelmi beruházásokra. Ha végig jöttek a városon, láthatták, alapvetően parkos város vagyunk, rengeteg vízzel. Az egy főre eső zöld terület országosan az elsők között van. Szerintem ezt még nagyon sok a Natura 2000-ből kihagyott terület biztos örömmel venné. Csongrád az elmúlt öt évben elkezdte és befejezte a szennyvízhálózat kiépítését. Várhatóan jövőre 82 településsel elkezdünk egy szilárdhulladék-lerakó építését. Ezen kívül elkészítettük a csapadék-rekonstrukciós tervet, pont azért, hogy ne az élővízbe folyjon a tisztítatlan csapadékvíz. Mit kaptunk ezért cserébe? Jelenleg nincs az elkerülő útnak nyomvonala, mert a módosult természetvédelmi szabályok miatt egy szakaszt teljesen újra kellett tervezni. Csongrádon van számos szikes, vagyis alacsony termésátlaggal megáldott terület. Terveztünk ide széltornyokat, hiszen mi azt hittük, hogy az a föld csak azért van, hogy ne legyen lyuk a föld hátán. Kiderült, hogy szintén természetvédelmi okok miatt nem engedélyezik ezeket a beruházásokat. Csongrádon rengeteg vízfelület van, az egyik hosszú évek óta dédelgetett fejlesztési tervünk az Arany-szigeten, meghiúsult, mert kiderült hogy ökológiai folyóson van. Ez igaz egyébként az egész tiszai szakaszra. Köszönöm. Pál Sándor (Kaposvári Tudományegyetem Gazdasági Kar, doktori iskola) Nálunk nem az az alapelv, hogy ne nyúljunk hozzá a természethez, ennek az az oka, hogy az emberek kénytelenek együtt élni a természettel, úgy, hogy a fenntartható fejlődés biztosítva legyen, ezért aztán az a cél, hogy a természettel való kapcsolatunk tudatos és logikus legyen, és megteremtse azt a harmonikus egységet, amit az ember és a természet együttélése megkíván. A hangsúly a