Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán

58 A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán Sándor Andrea - Kiss Timea Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6725. Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat: A vizsgálat célja a Tisza hullámterén az üledék-felhalmozódás mértékének megállapítása egy Szolnoktól keletre lévő közép-tiszai, és egy az alsó-tiszai mintaterületen. Az eredmények azt mutatják, hogy az üledékképződés sem térben, sem időben nem egyenletes. Az üledékek elemzése arra utal, hogy a hullámtéri akkumuláció mértéke intenzívebbé vált (megduplázódott) az elmúlt 30-40 év alatt, amiben jelentős szerepe lehet az egyre sűrűbbé váló ártéri növényzetnek. Ugyanakkor a hullámtér magasabb, vagy folyótól távolabb lévő részein a hullámtér feltöltődése jóval lassabb. A V.O.-szelvény elemzése azt mutatja, hogy az akkumuláció a part közelében nem folyamatos, ugyanis vannak erózióval jellemezhető időszakok is. feltöltődés, ártér, Közép-Tisza, Alsó-Tisza Kulcsszavak: Bevezetés A Tiszán 1998-2001 között árvízi rekordokat megdöntő árhullámok vonultak le. A szakemberek több, különböző okot jelöltek meg a magasabb áradások létrejöttére, amelyek külön-külön, de együtt, egymás hatását felerősítve is jelentkezhetnek. Ezek a következők lehetnek (Szlávik L., 2001, Somogyi S., 2000, RakonczaiJ., 2000, Kozák M., 1999): - A csapadék mennyiségének, intenzitásának időbeli és térbeli változása. - A vízgyűjtőn véghezvitt tájrendezés, a hullámtér terület-hasznosításának megváltozása. - A külföldi tározók üzemeltetésének nem kívánt hatásai. - A mellékfolyók duzzasztó és a Duna visszaduzzasztó hatása. - A folyó kis esése és az árvízi meder szabálytalansága. - A töltéstávolság változó szélessége. - A túlmagasított nyári gátak vízszintemelő hatása. - A szilárd burkolatok felületnövekedése. - A hullámtér feltöltődése. Vizsgálatunk során a fenti tényezők közül a hullámtér feltöltődésének meghatározása volt a cél. A kutatás a tanszéken korábban elkezdett kutatások (Kiss T. et al,. 2002) folytatásának tekinthető, illetve szorosan kapcsolódik a Tiszán végzett, hasonló indíttatású vizsgálatokhoz (Félegyházi E.,2004, Braun M. et al.,2003, Schweitzer F. et al.,2002, Gábris Gy. et al.,2002, Nagy /., et al.,2001, Schweitzer F., 2001, Szlávik L„ 2001, Borsy Z„ 1972, Károlyi Z, 1960). Két ártéri mintaterületen összesen három kutatóárkot ástunk, hogy meghatározzuk a hullámtéri akkumuláció mértékét a folyószabályozások óta eltelt időszakban. Az egyik mintaterület Szolnoktól keletre, a másik az alsó-tiszai Mártélyi-öblözetben található. Mintaterületek 1. Közép-tiszai ártér A szolnoki mintavételi pont a Millér főcsatornától északra található a Tisza bal partján a 340,3 fkm-nél, Közép-Tisza Természetvédelmi Körzet területén (1. ábra). Ez a folyószakasz a katonai térképek tanúsága szerint alig mozdult el, valószínűleg ezért építették itt 1857-ben a vasúti hidat. A Tiszán Szolnoktól keletre, a mintavételi pont felett három átvágást is végrehajtottak a folyószabályozások során (1858) (Ihrig D., 1973), és ennek hatására megváltozhatott a folyó munkavégző képessége, és a szállított üledék mennyisége, összetétele is. A mintavételi hely (M) 84 m magasan fekszik, kb. 230 m-re a medertől, egy mindenkori ártéri területen. Itt a hullámtér 2,8 km széles, viszont a Tisza túloldalán, a bal parton lévő 2-3 m magas nyárigát lecsökkenti a folyó árterének szélességét, közel 600 m-re. 2. Alsó-tiszai ártér A vizsgált terület az Alsó-Tisza legnagyobb hullámtéri öblözetében található Hódmezővásárhelytől ENy-ra a Tisza bal partján, a folyó 207,2 fkm-nél a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben (2. ábra). Az általunk vizsgált területen a töltés megépítése 1882-ben történt, ezt követte 1889-ben az Ányás-mártélyi átvágás (Ihrig, 1972). A mintákat az Anyási-szigeten gyűjtöttük, amelyet a Tisza és a mártélyi Holt-Tisza határol. Az egyik kutatóárkot a Tisza szabályozásokkor aktív kanyarulatában, annak belső ívén épülő övzátonyról, a Mártélyi Holt-Tisza jobb partjáról vettük (TI); a másik szelvényt a hullámtér területén a Holt-Tisza és az élő folyó között mélyítettük. A Mártélyi-holtágnál a hullámtér szélessége 850-2600 m, míg tengerszint feletti magassága 78-82 m. A lapos öblözetből az övzátonyok, folyóhátak és régi gátmaradványok emelkednek ki. 1. ábra: A szolnoki mintaterület és a mintavételi pont (M) Módszerek A hullámtéren három mintavételi ponton létesítettünk kutatóárkokat. A mintavételezés olyan helyeken történt (1), amelyeken a szabályozások hatására éles váltás következett be az üledék szemcseösszetételében (TI: szabályozásokig épülő övzátony-felszín, amely azóta messzebb került az aktív medertől, tehát üledéke finomabbá vált; M: átvágás alatti pont, ahol a szabályozások óta az esés-növekedés hatására durvább üledék halmozódik fel); és olyan helyen (2) amely