Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán

SÁNDOR A. - KISS T.: A hullámtéri üledék-felhalmozódás 59 ján húztuk meg. A szervesanyag tartalmat (%) spektrofotométerrel mértük, kálium-dikromátos oxidálást követően. A nehézfém tartalom meghatározása (Cd, Ni, Zn, Cu, Pb) királyvizes feltárással történt, a minták nehézfém-tartalmát (ppm) háttér-korrekciós atomabszorpciós spektrofotométerrel (Perkin Elmer 3110), lángban-porlasztásos módszerrel határoztuk meg. A kapott értékeket TILIA és TILIA Graph program segítségével ábrázoltuk. A KÖTI-KÖVIZIG és az ATI-KÖVIZIG által rendelkezésre bocsátott vízállás adatokat, valamint a KÖTIKÖVIZIG-től ezen kívül V.O.-szelvény adatokat használtuk fel a kutatás során. Az egyes V.O.-szelvény felméréseket Arc View 3.2 verzióval ábrázoltuk, és ezen az ábrán végeztük el a szükséges méréseket. A V.O.-szelvény korlátozottan használható feltöltődés vizsgálatára, hiszen voltak olyan felmérési évek, amikor csak a meder mentén készültek felvételek és nem a teljes hullámtéri szelvényben, ezért a medertől távolabb már kevés használható adat készült. Viszont a folyóhát fejlődésének megismeréséhez használható adatokat adhatnak. Eredmények: I. Akkumuláció a mintaterületeken /./. Feltöltődés a Millér főcsatornánál A szelvény 60 mintája szemcseösszetételének, nehézfém-tartalmának és szervesanyag tartalmának változása alapján a szelvényt négy zónára osztottuk fel (i. ábra). a szabályozások előtt is és azóta is az ártéri lapály üledéksorát reprezentálja (T2). így, a biztosan szabályozások óta felhalmozódott üledékben (TI, M) a nehézfémek alapján marker-rétegeket keresve a „bizonytalan" vastagságú üledékben is pontosan meghatározható a szabályozások óta eltelt idő(Tl: Mártélvi-holtág egykori övzátonván, T2: Mártélyi-öblözet hullámterén létesített mintavételi pont) A mintákat mindkét mintaterületen a kutatóárkokból 2 cm-enként vettük. A begyűjtött minták szemcse-összetételének meghatározását a Köhn-féle iszapolással és szitálással végeztük. A szemcseméret határait Miháltz kategóriái alap3. ábra: A milléri szelvény üledé, Az I. zónában (108-122 cm) meghatározó a finomhomok (0,1-0,05 mm), és az apróhomok (0,2-0,1 mm) részaránya. A minták szervesanyag tartalma nem haladja meg a 3,2 %ot, de e zóna feletti mintákban még ezt az értéket sem éri el. A zóna színe sötétebb, szerkezete eltemetett talajhoz hasonló. A II. zónában (58-108 cm) a durvább homokfrakciók dominálnak, az iszap és az agyag frakció részaránya igen csekély (0,1 -6 %). Valószínű, hogy a folyószabályozásokat követő megnövekedett munkavégző képesség következtében a durvább üledék ide is eljuthatott. Ebben a zónában csak néhány minta (82-84 cm, 100-102 cm, 104-108 cm) tartalmaz szervesanyagot. A nehézfémek közül az ólom mennyisége tek fizikai és kémiai paraméterei egyenletesen csökken ebben a zónában. A III. zónában (658 cm) a szemcseösszetételben az apró és középszemü homokfrakciók dominálnak. A szervesanyag-tartalomnak 3050 cm között van mérhető mennyisége. A vizsgált nehézfémeknek kisebb kiugró értékei vannak ebben a zónában, amelyek közül az ólom ér el egy kisebb csúcsot. A IV. zónában (0-6 cm) a homok, agyag, iszap frakció részaránya közel azonos. Nő a minták szervesanyag tartalma (3,2 %-ről 7,6 %-ra), ezzel együtt mind az öt nehézfém mennyisége is megnövekszik. A szelvényben a folyószabályozás idejét (1858) a 106 -108 cm-es mintához kötöttük, mivel a szelvényben 108