Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Kitka Gergely: A mocsári vegetáció változásának vizsgálata Digitális Domborzati Modell (DDM) segítségével a kiskörei víztározó területén
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 1. SZ. A természetvédelmi területeken gyors ütemben növekszik. A Valki-medencében illetve a Poroszlói öbölben (5. ábra) volt a legnagyobb a térhódítás. A mo csári növényzet változása a Poroszlói medencében 3. ábra. A Poroszlói medence mocsári növényzetének változása. 1994-hez képest a terjeszkedést a zöld területek mutatják (1998.) 4.3 A terjeszkedés feltételezhető okai A tározó vízmélysége ÉK felől DK felé növekszik. Az északi területeken a vízmélység alacsonyabb. Itt a sekélyebb (0,5 méter mélységű) nyiltvizes területek az érintettek. A területhódítás mértéke feltehetőleg azért is ilyen nagy, mert minimális emberi beavatkozás történik. A nyíltvizes területek védelme igen fontos feladat különösen a sekélyebb részeken. Ennek egyik módja hínárterületek széleinek aratása, amivel a hínármezők terjeszkedését lehet lelassítani. A nagyobb vízmélységű abadszalóki öbölben az élénk turizmus által kiváltott hajóforgalom okozhat problémát, mert a motoros vízjármüvek elősegítik bizonyos hínárnövények (pl. Potamogeton perfoliatus) vegetatív úton történő szaporodását, mivel a hajómotor csigája ezeket feldarabolja. A víz alatt sok helyen megmaradtak a fatörzsek a kivágott erdők helyén, melyek elősegíthetik az üledék felhalmozódást, csökkentve a vízmélységet, ezzel teret engedve előbb a hínáros, később a mocsári vegetációnak. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó részeken az ott lévő madárvilág miatt, valószínűleg előbb-utóbb beavatkozás lesz szükséges, a terület természeti értékeinek a megóvása érdekében. Ilyen beavatkozás lehet az előbb említett hínár- és mocsári növényzet aratása, (jelenleg ez csak a kisebb hajóutak biztosítására korlátozódik). Természetesen a beavatkozás előtt minél pontosabb terepi felmérések és vizsgálatok szükségesek. A beavatkozás optimálása érdekében fontos, a felmérések adatait összevetni a már meglévő adatokkal, hogy ezzel a jövőben lejátszódó változásokra lehessen következtetni. 5. összefoglalás A makrovegetáció - ezen belül pedig a mocsári növénytársulások - egyre gyorsuló ütemben foglalják el a tározó területét. A feltöltődés jól megfigyelhető és összekapcsolható a mocsári területekkel. A Digitális Domborzat Modellt felhasználva az elemzés során, láthatóvá vált, hogy tározó északi területei vannak a legérintettebb zónában, mivel az átlagos vízmélység itt alig haladja meg a fél métert. Szabadon terjedhet a vegetáció, mert a beavatkozás minimális, és pontosan ott fog a legnagyobb problémát okozni, ahol a legfontosabb természeti értékek (növényzet, madárvilág) találhatóak. Csak az Abádszalóki-öböl és a Sarudi-medence nem tarozik a természetvédelmi területhez, ahol nem is figyelhető meg akkora mértékű növekedés. Mint víztározó és idegenforgalmi objektum, kotrást igényel, ami kárt tehet a természetvédelmi területeken belül. Ha a természeti értékeket akarják előtérbe helyezni, más megoldást kell keresni a növekedés koordinálására. Minden esetre ez olyan probléma, amit idővel nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idézett irodalom Bancsi. 1. (1977): Az abádszalóki kísérleti terület vizsgálatának eredményei. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Bpest. 112-137. Hamar, J. (1987): A Kiskörei-tározó vízi vegetációja. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVÍZIG, Szolnok. 205-213. Kilka, G.. (2003): A Tisza-tó környezeti hatásainak és vegetációváltozásának a vizsgálata geoinformatikai eszközökkel.. SZTE TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Diplomamunka, 1-49. Pomogyi, P., Szalma, E. (1995): A Kisköre i-tiiozó hínár- és mocsári vegetációja 1993-1994. Kutatási Jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1 -19. Pomogyi, P., Szalma, E. (1996): A makrovegetáció szerkezeti változásának felmérése a Kiskörei Tározóban 1996 nyarán. Tanulmány. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1-4. Pomogyi, P., Szalma, E. (1998): A kiskörei tározó vízi- és mocsári vegetációja 1997-1998. Kutatási jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1-11. Sass, J. (1987): A Kiskörei tározó egyes jellemzőinek vizsgálata távérzékelési eszközökkel. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. 111-120. Szalma, E. (1998): Kiskörei-tározó vízinövény állományainak ökológiai vizsgálata (A növényzet betelepülése és terjedése). Kutatási jelentés. Kézirat. Szeged. 1-10. Szalma, E. (2003): Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása. Debreceni Egyetem TTK, Dokt. (PhD) értek. 1-148. Szalma, E„ Bódis, K„ Juhász, G„ Zádori, A., Szakái, Sz., Fejes, Cs„ Aleksza, R„ Pomogyi, P. (2001): A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári növényzetének 1994-1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése. I. Vízinövények. Hidrológiai Közlöny 82:128-129. A kézirat beérkezett: 2004. június 17. KITKA GERGELY 2003-ban szerzett környezetkutató és geoinformatikus oklevelet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának geográfus szakán. Analyses of the swamp vegetation with Digital Elevation Model on the Kisköre Reservoir Kitka, G. Abstract: Based on vegetation analyses performed on the Kisköre Reservoir, geoinformatic vegetation maps were created. By applying the digital elevation model of the reservoir before its inundation the relation of the vegetation and bed conditions were examined with special respect to swamp vegetation, the aggressive invasion of which must be considered. Keywords: vegetation, swamp vegetation, Digital Elevation Model (DEM), geoinformatics.
