Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Kitka Gergely: A mocsári vegetáció változásának vizsgálata Digitális Domborzati Modell (DDM) segítségével a kiskörei víztározó területén
11 A mocsári vegetáció változásának vizsgálata Digitális Domborzat Modell (DDM) segítségével a kiskörei víztározó területén Kitka Gergely Szegedi Tudományegyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. Kivonat: Kulcsszavak: A kiskörei víztározó területén folyó vegetációkutatások során a hagyományos módszerekkel készült növénytérképek alapján térinformatikailag támogatott vegetáció-térképek készültek. Kiegészítve ezeket a tározó elárasztás előtti Digitális Domborzat Modelljével (DDM), a Szerző további vizsgálatokat végzett a növényzet és a mederviszonyok összefüggéseinek feltárására, különös tekintettel a mocsári vegetációra, amelynek gyors terjedése nem hagyható figyelmen kívül, vegetáció, mocsári növényzet, Digitális Domborzat Modell (DDM), térinformatika. 1. Bevezetés A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) a Tisza folyó második vízlépcsője, mesterségesen létrehozott és működtetett rendszer, amelyet 1973-ban helyeztek üzembe. A tározó területe 127 km 2, hosszúsága 27 km, a tározóban található szigetek összterülete 43,0 km 2, a tározó meder közepes vízmélysége 1,3 m, maximális vízmélysége 17,0 m. A Tisza hossza a tározóban 33,6 km. A tározó víztere összefüggő, öt medencére különíthető el. Ezek a Tisza vízfolyásával lefelé haladva, a Valki-, a Poroszlói-, a Sarudi- és az Abádszalóki- medence. Az elmúlt 28 év alatt a Kiskörei Vízlépcső és Tározó edényes flórája átalakult. Ez a folyamat napjainkban is tart. A tározó területén található magasabbrendű fás- és lágyszárú növényfajok száma már megközelíti a százat. Ennek a folyamatnak részét képezi az is, hogy a növényzet területi aránya évről-évre növekszik, így pl. a vízi- és mocsári növényzet egyre nagyobb területeket hódít el a nyílt vízfelület rovására. A növekedés mértéke eltér a különböző medencékben, jelezve, hogy a tározóban jelentősen eltérő élettájak alakultak ki. Korábbi vegetációtérképezések során, összesen 14 jellemző növénytársulást és ezeknek több mint 30 különböző szintű cönotaxonómiai egységei különíthetők el a területen. A kiskörei víztározó növényzetét már az 1960-as évektől kezdve folyamatosan, kisebb nagyobb megszakításokkal, vizsgálják (Bancsi,1977; Hamar, 1987; Sass, 1987; Pomogyi és Szalma, 1995; 1996; 1998). Részletes, nagyon igényes terepi felmérésen alapuló digitális vegetációtérkép azonban csak a 2000. és 2001. években készült el. Ezen térinformatikailag támogatott vegetációtérképek a 94-es és 98-as felméréseken alapulnak (Szalma és mstsai, 2001). 2. Anyag és módszer A térképek alapját a Kiskörei tározó 1994-ben 1:5000 és 1998-ban 1:10000 méretarányú, légi-felvételei alapján készült, részjetes vegetációtérképei szolgáltak. Az ebből készült digitális alaptérképek előállítása és a helyes topológia kiépítése Arc/Info, a poligononkénti értékadás Arc View segítségével történt. Az élőhelyekre vonatkoztatott tipizálásnál a „Natura 2000, Annex Habitat Directiva" szolgált alapul. Vízinövények életformáinak elkülönítésére Szalma (1998, 2003). a terület hidrogeológiájára vonatkozóan Tóth és Almási (2001) adatait vettük figyelembe. A digitális folttérképekhez (poligon) saját attribútum táblák (1. ábra) tartoznak, amelyek a foltokhoz (poligonokhoz) rendelt leíró adatokkal (terület, kerület) és a vegetáció típusokat jellemző nevekkel (vegtációkód) lettek feltöltve. Azonos vonatkoztatási rendszerben (EOV Egységes Országos Vetületi Rendszer) a két vegetációtérkép alkalmas az egyes populációk terjedésének megfigyelésére, az arányok megváltozásának feltárására, mind vegetáció típusok, mind a nyílt vízfelület és a növényzettel borított területekre vonatkozóan. Ezen elkészült anyagot egészítettem ki az általam elkészített, a tározó egész területét lefedő, az elárasztás elötti állapotot ábrázoló Digitális Domborzat Modellel (DDM). A DDM alapjául 7db 1969-ben elkészített, 1: 25000 méretranyú analóg topográfiai térkép szolgált. A papírtérképek raszterizálása után, azokat EOV-ba transzformáltam és manuális digitalizással nyertem ki belőlük a DDM-hez szükséges adatokat. A felületgenerálás után rendelkezésemre állt a kész DDM 10 méteres felbontással. Ennél nagyobb felbontási érték nem indokolt mert a terület igen nagy (127 km 2) és a DDM készítés folyamat alatt keletkező RMS (középgyök hiba) hibának egy cellán belüli értéket kell képviselnie ahoz, hogy kellő pontosságú elemzéseket lehesen rajta elvégezni. A digitális folttérkép alapján a területi változásokra (horizontális), a Digitális Domborzat Modell segítségével pedig a magassági (vertikális) változásokra lehet következtetni. A két módszerrel pedig a térbeli terjedést lehet megfigyelni. 1. táblázat A digitális vegetációtérképhez tatrózó attributum táblarészlet benne a terület (m 2) kerület (m) adatokkal. Az Shape Count Veg code Area meter Perimeter Hectares Dominant Poligon 1 10 3408,648 559,962 0,341 10 Poligon 1 10D 1023,924 131,090 0,102 10 Poligon I 18M 14489,685 1913,169 1,449 18 Poligon 1 19 11608,669 754,087 1,161 19 Poligon 1 1A 2266,396 306,157 0,227 1 Poligon 1 21A 34115,949 1513,219 3,412 2 Poligon 1 27 2007,041 286,266 0,201 2 Poligon 1 2A1 197759,465 4237,540 19,776 2 Poligon 1 2a 11620,643 1082,609 1,162 2 Poligon 1 2b 287,579 92,132 0,029 2 Poligon 1 9A 11620,643 247,067 0,153 9 Poligon 81 1 931,125 116,762 0,093 1 Poligon 81 1 95619,241 3711,264 9,562 1 Poligon 81 1 2843,718 230,103 0,284 1 Poligon 81 1 32220,875 1314,937 3,222 1 Poligon 81 1 3936,121 577,577 0,394 1 Poligon 81 1 1277,295 210,278 0,128 1 Poligon 81 1 945,621 233,251 0,095 1 Poligon 81 1 12082,401 747,006 1,208 1 Poligon 81 1 13945,418 568,093 1,385 1 Poligon 81 1 1205,793 147,651 0,121 1 Poligon 81 1 1188,293 283,473 0,119 1 Poligon 81 1 1382,524 158,850 0,138 1 Poligon 81 1 404201,520 6985,154 40,420 1
