Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Kitka Gergely: A mocsári vegetáció változásának vizsgálata Digitális Domborzati Modell (DDM) segítségével a kiskörei víztározó területén
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 1 . SZ. 3. A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) élőhely típusainak általános jellemzése 3.1 A Kiskörei-tározó hínárnövényeinek élőhely-típusai Áramló vizű élőhelyek, áramló vizeket kedvelő hínárfajokkal, melyeknek jellemző társulásai a Imbolygó békaszőlő-hínár (Potametum nodosi) és a nagy békaszőlőhínár (Potametum perfoliati). Az eutróf tavi élőhelyeken, a lenitikus vizeket kedvelő fajok jelennek meg, jellemző társulásai a sulymos (Trapetum natantis) és az érdestócsagaz-hínár (Ceratophylletum demersi). A tündérrózsavízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) a polihumózus vagy láptavi vizek jellemző társulás (Szalma, 2003). 3.2 A Kiskörei tározó mocsári növénytársulásai A tározóban előforduló mocsári növényasszociációk és szubasszociációk: Glycerio-Sparganietum (harmatkásás-békabuzogányos), Glycerio-Sparganietum glycerietosum, Glycerio-Sparganietum sparganietosum, ScirpoPhragmitetum (nádas), Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum, Scirpo-Phragmitetum typhetosum latifoliae, Scirpo-Phragmitetum typhetosum angustifoliae, ScirpoPhragmitetum sparganietosum erecti, Scirpo-Phragmitetum glycerietosum maximi, Scirpo-Phragmitetum schoenoplectetosum (Pomogyi és Szalma 1998; Szalma, 1998). 1994 és 1998 között a mocsári vegetáció össz-területi értékeinek változása jelentős mértékű volt, mely 5,4 km 2 növekedést mutatott. Ez az érték jóval meghaladja az összes vízinövény társulás ugyanazon időszak alatt történő össz-területi növekedését (2,79 km 2). Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a mocsári vegetáció szerepe a tározó makrovegetációjának össz-területi növekedésében ugyanolyan súlyú, mint a vízinövényeké. Az állományok növekedése, újabb területek lehatárolásával megváltoztatja a víztest mozgási viszonyait, mely lehetővé teszi különböző vízinövény állományok betelepülését vagy az áramlási viszonyok módosításával az élőhely növényállományainak átrendeződését (Kitka, 2003). 4. A vegetáció és domborzati viszonyok összefüggései 4.1. A tározó makrovegetációjának és a Digitális Domborzati Modelljének összefüggései A vizsgálat 4 éves periódusra készült el. A területi változások mellett a DDM hozzákapcsolása lehetővé tette a horizontális terjeszkedés mellett a vertikális terjeszkedés megfigyelését is. A DDM segítségével minden élőhelytípusra jellemző növénytársulás területi kiterjedését mutató rész-DDM-et elkészítettem, mind 1994-re, mind 1998-ra. így minden zavaró tényezőtől mentesen tudtam összehasonlítani adott növénytársulásra a két különböző időpont területi és magassági adatait és ez bizonyos statisztikai elemzések is lehetővé tett. A DDM hozzákapcsolásával az alábbi statisztikai jellemzőket tudtam számolni: Szórás, középérték, vertikális kiterjedés maximuma, minimuma minden növénytársulásra külön lebontva. A magassági kiterjedés (mBf.) elemzését azonos skála alapján végeztem el. A skálát, a meder magassági viszonyaihoz igazítottam, nem pedig a vízszinthez, mert a vízszint a vegetációperiódusok alatt is változhat, nehezebbé téve így az elemzést. A szórás mutatja az adott növénytársulás területi elhelyezkedését. Pl.: egy nagyobb foltban vagy szétszóródva több kisebb foltban helyezkedik-e el. A részletes elemzés során kapott adatok összegzését mutatja a 2. táblázat 2. táblázat A DDM vegetációvizsgálat statisztikai eredményei. A vertikális kiterjedés maximumát és minimumát mutatja a 2. és 3. oszlop, a középérték pedig azt a magasságot amelyen az adott növénytársulás a leginkább előfordul Vegetáció Minimum (mBf.) Maximum (mBf.) Középérték (mBf.) Szórás Eutróf 94 83,19 90,98 87,6744 0,7635 Áramló 94 83,31 89,48 87,4451 0,6789 Láptavi 94 87,17 89,49 87,6849 0,4352 Mocsári 94 83,19 91,04 87,7317 0,8030 Magassás 94 87,23 87,44 87,3340 0,0663 Magaskoró 94 87,25 90,04 88,5417 0,2933 Viz 94 83,19 91,44 87,0267 1,2107 Eutrof/áramló 94 86,87 89,32 87,8002 0,4859 Eutrof/disztróf 94 87,26 88,87 87,9410 0,2878 eutróf/mocsári 87,26 88,87 87,9410 0,2878 Mocsári/fásszárú 94 83,31 92,55 87,6100 0,7685 Aramló/áramló 94 83,31 88,12 86,6787 1,4652 Vegetáció Minimum (mBf.) Maximum (mBf.) Középérték (mBf.) Szórás Eutróf 98 83,31 90,85 87,7102 0,0000 Áramló 98 83,31 89,44 87,4990 0,5822 Láptavi 98 87,51 88,72 88,4721 0,2670 Mocsári 98 83,19 91,42 87,7343 0,8747 Magassás 98 87,47 89,36 88,2168 0,4914 Magaskoró 98 86,19 89,36 88,3675 0,4669 Viz 98 83,23 92,55 86,9769 1,2289 Eutrof/áramló 98 83,25 89,80 87,4874 0,9541 Eutróf/disztróf 98 86,84 89,35 87,7278 0,4517 Eutróf/mocsári 87,63 88,86 87,9975 0,1936 Mocsári/fásszáru 83,31 91,29 87,7748 1,1288 Aramló/áramló 98 86,33 88,75 87,4053 0,6546 3. táblázat A nádas és gyékényes területi terjedésének domborzati jellemzői Nád is gyékényes •94 •98 Minimum (mBf.) 83,198 83,19 Maximum (mBf.) 91,05 91,42 KöiépértékfmBf.) 87,73 87,69 Szórás 0,7935 0,8661 A digitális folttérkép (vegetációtérkép) alapján számolva, a tározó makrovegetációjának össz-borítottsága a vizsgált időszak alatt, a nyíltvízi területek rovására 5,4 km 2-rel növekedett. 1994-ben az össz-borítottsági érték 66,77 km 2 volt, amely a tározó területére vonatkoztatva 52,56 % borítottságot jelent. Ez az érték 1998-ban 71,38 km 2-re emelkedett, ami 56,2 % borítottságnak felelt meg. Az összes foltok számában jelentős csökkenés figyelhető meg (1994-ben 3283, 1998-ban 2175), mely az egyes élőhelyekre jellemző növényállományok növekedésének dinamizmusát szemlélteti (Szalma, és mtsa.i 2001). 4.2. A mocsári növényzet terjedésének elemzése DDM felhasználásával Az élőhelyek területváltozásait nézve egyértelműen megállapítható, hogy a legdinamikusabb növekedést a mocsári élőhelyhez tartozó növénytársulások produkálták. Az össz. területi növekedés 5,4 km 2-ből 4,088 km 2-t tesz ki a mocsári vegetációból. A DDM hozzákapcsolásával a vegetációvizsgálat során kiemeltem a nádas és gyékényes növényzetet, amely a mocsári vegetáció
