Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Makroszkopikus gerinctelen állategyüttesek felmérése 2004-ben a Tisza hossz-szelvényében és a főbb mellékfolyókon Móra Arnold', Csépes Eduárd

2, Boda Pál

1, Deák Csaba

3, Málnás Kristóf', Mátyus Balázs

1, Grigorszky István

4, Nagy Sándor Alex

1, Dévai György

1 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vfzügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Ságvári krt. 4. 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: 2004-ben 25 mintavételi helyen vettünk szemikvantitatlv mintákat a Tisza teljes magyarországi szakaszának (16 mintavételi hely), valamint valamennyi jelentősebb mellékfolyójának medréből (9 mintavételi hely: Túr, Szamos, Kraszna, Lónyay-föcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Maros). A felmérés során 179 makroszkópikus gerinctelen állatfajt azonosítottunk (Mollusca 18, Crustacea 6, Ephemeroptera 22, Odonata 12, Heteroptera 17, Coleoptera41, Trichoptera 12, Diptera: Chironomidae 51). Több más taxon esetében nem történt faji szintű azonosítás (Oligochaeta, Hirudinea, több Diptera család). A Felső-Tiszára, illetve a felső-tisza-vidéki mellékfolyókra egyedi és fajgazdag makroszkópikus gerinctelen állategyüttesek jellemzők. Az Alsó- és Közép-Tisza, illetve az ide torkolló mellékfolyók (Maros, Hármas-Körös) állategyüttesei fajokban szegényebbek és egyöntetűbbek. Kulcsszavak: vízi makrogerinctelenek, faunisztikai vizsgálat, Tisza, melíékfnlvók Bevezetés A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója, számos olyan tulajdonsággal, amelyek egyedülállóvá teszik a hazai vízfolyások között. Szerepe meghatározó az Alföld életében, éppen ezért mindig kiemelt figyelmet fordítottak mind a folyóra, mind pedig élővilágára. A vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények tiszai együtteseit a gazdag irodalmi anyag ellenére még mindig nem ismerjük minden igényt kielégítően, és ez még inkább igaz a Tisza mellékfolyói esetében. Néhány korábbi munkától eltekintve (Bába és Ferencz 1971; Ferencz 1974a, 1974b; Szító 1974, 1978; Újhelyi 1966) csak az utóbbi 15 évben kezdődtek olyan vizsgálatok, amelyek a gerinctelen makrofauna megismerésére irányultak (Juhász et al. 1998; Kovács et al. 2001; Nógrádi és Uherkovich 1999; Szító 1995a, 1995b, 1996, 2000b; Szító és Mózes 1989, 1997; Uherkovich és Nógrádi 1997). A kutatásoknak egy látványos és sajnálatos esemény, a 2000. évi cianid-szennyezés adott további lendületet (Kiss és Zsuga 2004; Kovács et al. 2002; Szító 2000a, 2002; Zsuga és Kiss 2001). A fentieken kívül még számos olyan forrásmunkát ismerünk, amelyekben a Tiszára és mellékfolyóira vonatkozó szórványadat található, de ezek felsorolása terjedelmi okokból itt nem lehetséges. „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" című NKFP projekt (NKFP-3B/0019/2002) keretein belül 2004ben sor került a makroszkópikus gerinctelen állategyüttesek vizsgálatára a Tisza hossz-szelvényében, beleértve a főbb mellékfolyókat is. Anyag és módszer 2004. júniusában - a kisvizes időszakban - 25 mintavételi helyen gyűjtöttünk makroszkópikus gerincteleneket, a Tisza teljes magyarországi szakaszán, valamint valamennyi jelentős mellékfolyójának torkolat előtti szakaszán. A torkolat előtt és után jelentős távolságra vettünk mintát, nehogy a visszaduzzasztás vagy a nem kellő mértékű elkeveredés eredményeképpen értelmezhetetlen legyen a mintánk. Néhány esetben a mellékfolyók torkolatainak közelsége miatt la mintavételi helyet úgy jelöltük ki, hogy egyrészt torkolat utániként reprezentáljon egy befolyót, másrészt a következő mellékfolyó torkolat előtti mintavételi helyének is megfeleljen. A mintavételi helyek a következők voltak, a Tisza folyásirányának megfelelő sorrendben: 1. Tiszabecs (Tisza, a Túr torkolata előtt); 2. Sonkád (Túr); 3. Tivadar (Tisza, a Túr torkolata után, a Szamos és a Kraszna torkolata előtt); 4. Olcsvaapáti (Szamos); 5. Olcsva (Kraszna); 6. Aranyosapáti (Tisza, a Szamos és a Kraszna torkolata után); 7. Tuzsér (Tisza, a tiszalöki duzzasztás hatása nélkül); 8. 77szabercel (Tisza, a Lónyay-focsatoma torkolata előtt és a tiszalöki duzzasztás hatásának érvényesülésével); 9. Gávavencsellő (Lónyay-főcsatorna); 10. Tímár (Tisza, a Lónyayfocsatoma torkolata után és a Bodrog torkolata előtt); 11. Bodrogkeresztúr (Bodrog); 12. Tiszalök (Tisza, a Bodrog torkolata után és a Sajó torkolata előtt, a duzzasztott szakaszon); 13. Tiszadob (Tisza, a tiszalöki duzzasztás után); 14. Kesznyéten (Sajó); 15. Ároktő (Tisza, a Sajó torkolata után és a Kiskörei-tározó előtt); 16. Kisköre (Tisza, tározói szakasz); 17. Nagykörű (Tisza, a Kiskörei-tározó után és a Zagyva torkolata előtt); 18. Zagyvarékas (Zagyva); 19. Vezseny (Tisza, a Zagyva torkolata után); 20. Csongrád (Tisza, a Hármas-Körös torkolata előtt); 21. Csongrád, Magyartési-tanyák (Hármas-Körös); 22. Mindszent (Tisza, a Hármas-Körös torkolata után); 23. Szeged, Tápé (Tisza, a Maros torkolata előtt); 24. Ferencszállás (Maros); 25. Tiszasziget (Tisza, a Maros torkolata után). A növényzet között 250 um szembőségű kézihálóval, az aljzatról „kick and sweep" módszerrel végeztük a gyűjtést, amelyet a kövek és faágak felszínéről való közvetlen kézi egyeléssel egészítettünk ki. A begyűjtött egyedeket az Oligochaeta, Hirudinea és egyes Diptera csoportok esetében családszintig, a többi élőlény-csoport esetében (Mollusca, Crustacea, Ephemeroptera, Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Trichoptera, Diptera: Chironomidae) faji szintig azonosítottuk. Az elemzések során csak az utóbbi csoportokat vettük figyelembe. Az azonosításhoz a következő munkákat használtuk: Askew (1988), Bauerfeind (1994), Bellmann (1987), Benedek (1968), Csabai (2000), Csabai és mtsai (2002), Dreyer (1986), Edington és Hildrew (1995), Gerken és Sternberg (1999), Janecek (1998), Jansson (1986), Richnovszky és Pintér (1979), Scether és mtsai (2000), Savage (1989), Schmidt (1929), Soós (1963), Steinmann (1984), Studemann és mtsai (1993), Wallace és mtsai (1990), Waringer és Graf (1997), Webb és Scholl (1985), Wiederholm (1983). Az adatokat többdimenziós skálázással, a fajok jelenléte-hiánya, illetve a főbb csoportokba tartozó fajszámok alapján, euklidészi távolság számításával értékeltük, az SPSS for Windows 8.0 programcsomag felhasználásával (Norusis 1998). Eredmények A felmérés során összesen 179 fajt azonosítottunk (Mollusca 18, Crustacea 6, Ephemeroptera 22, Odonata 12, Heteroptera 17, Coleoptera 41, Trichoptera 12, Diptera: Chironomidae 51). A kimutatott fajok közül 38 csak a Tiszából,