Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Nagy László: Kockázat számítás az árvízvédelemben – az EU javaslata
17 Kockázat számítás az árvízvédelemben - az EU javaslata Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp. 3. Kivonat: „Az árvízvédelem legjobb gyakorlata" c. dokumentum az Európai Unió árvízvédekezésre vonatkozó ajánlásait tartalmazza A dokumentum magyar olvasóinak fontos tapasztalata, hogy az EU ajánlásainak milyen sok pontja napi gyakorlat Magyarországon Az ajánlások közül jelen közleményben csak a kockázat-számítás megállapításait emeltük ki, ami szerint az árvíz elleni védekezés stratégiáját, a védelem megfogalmazását kockázat-számítással kell felépíteni. A dokumentumban a kockázat definíciója megegyezik a Magyarországon megfogalmazottal és javasolttal A társadalmi tudatosság előfeltétele, hogy a lakosok tudjanak a veszélyekről, beleértve annak minden fontos paraméterét: az árvizeknél az elöntés típusát, valószínűségét, intenzitását, és hatásának mértékét, árvízvédekezés, árvízkár, kockázat Kulcsszavak: 1. Bevezetés A folyamatosan végrehajtott preventív intézkedések dacára a természeti veszélyforrásokból eredő veszteségek nem csökkennek még az olyan fejlett országokban sem, mint az USA, Japán és Franciaország, sőt stabilan emelkedő tendenciát mutatnak (1. ábra). Ez a tendencia, ami a XX. század második felében figyelhető meg leginkább és a következő okokra vezethető vissza: • a világ népességének robbanásszerű növekedése a II. világháború után; • korábban lakatlan területek meghódítása, a veszélyeztetett területen egyre nagyobb érték létrehozása; 1950 1955 1960 1970 1975 • emberi tevékenység által előidézett veszélyes folyamatok (talajvízszint-emelkedés, tengeri erózió, szeizmikus aktivitás stb.); • rossz biztonsági koncepció, ami rendszerint a természeti katasztrófa hatásának semlegesítését célozza és nem a megelőzést; • a Föld éghajlata gyors változásban van. A középkor meleg periódusát és a kis-jégkorszakot követően a Föld tagadhatatlanul melegebbé vált. Ha összehasonlítjuk a különböző, nagy természeti katasztrófákat, azok közül legnagyobb számban a viharok jelentkeznek, de a számában kevesebb árvíznél nagyobb a gazdasági kár. Az igazán furcsa eredményt a biztosítók által kifizetett károk összege mutatja. A biztosított kár 69 %-a vihar- és csak 8 %-a az árvíz kár. 170 milliard USD md USD — 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1980 1985 1990 2DOO Gazdasági veszteségek "Gazdasági veszteségek trendje, -Biztosított vesztesének 'Biztosított veszteségek trendje, /. ábra. Károk és biztosított károk növekedése a természeti katasztrófáknál az utóbbi 50 évben Az utóbbi évek nagy árvízi katasztrófáinak eredményeként (Nagy-Nagy 2003, Nagy 2003) az EU és a kandidáns országok vízigazgatói 2003 október elején írták alá a „Best practices on flood prevention, protection and mitigation" 1 dokumentumot. A szöveg ajánlás az EU tagországok részére az árvíz elleni hatékony fellépés érdekében. 2. „Az árvízvédelem legjobb gyakorlata" Az árvízi események a természeti folyamatok részét képezik. Árvizek eddig is voltak és a jövőben is lesznek. Az emberek mindig lépés hátrányban voltak az árvizekkel kapcsolatban. Amennyire lehetséges, a természeti folyamatokra gyakorolt emberi ráhatást meg kell fordítani, ki kell egyen' Az árvízmegelözés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata. Továbbiakban: az árvízvédelem legjobb gyakorlata líteni, a jövőben pedig meg kell előzni. Szem előtt kell tartani a természeti folyamatok gyenge előre jelezhetőségét. Az árvízi stratégiának ki kell terjednie az egész vízgyűjtőre, és elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel és az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek koordinált fejlesztését, kezelését és megőrzését. Az árvizek fenntartható megelőzése, az árvízmentesítés, és az árvízvédekezés fontosabb szempontjai az EU az árvízvédekezés legjobb gyakorlat dokumentuma szerint: „Tovább kell fejleszteni a határokon átnyúló erőfeszítéseket a folyókat kísérő árterületek helyreállítására azért, hogy a természetes vizes területek és árterek ismét alkalmassá váljanak a víz visszatartására és az árvízi hatások csökkentésére.
