Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
170 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. még egyáltalán nem megoldott szelektív hulladékgyűjtés. Alacsony szintű a hasznosítható összetevők kinyerése, értékesítése, újrahasznosítása. Gyakori probléma a településeken keletkező mezőgazdasági és kertgazdálkodásból származó növényi hulladékok ártalommentes kezelése. A kommunális hulladékok szervezett elhelyezésére a regionális, kis-térségi hulladéklerakók kialakítása jelenthet megoldást. Sok helyen gondot okoz a veszélyes hulladékok biztonságos tárolása, ártalmatlanítása is. A hulladékelhelyezési problémák miatt környezetvédelmi, ökológiai szempontból igen nagy potenciális veszélyforrást jelent a Tisza völgyben az illegális hulladék lerakások nagy aránya. A felszíni vizek jó vízminőségi állapotának eléréséhez az egyik legfontosabb feladat a szennyvizek és hulladékok mennyiségének, szennyezőanyag tartalmának csökkentése korszerű technológiák alkalmazásával. Ezeknek a problémáknak a megoldására ad előirányzatokat az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. Vízjárási viszonyok, hidromorfológiai változások: Az egész magyarországi szakaszra elmondható, hogy a közvetlen bevezetések mellett a Tisza hidrodinamikai, természeti, környezeti sajátságaiból következően ökológiai állapotának alakulásában nagy szerepe van a vízjárási viszonyoknak is. A folyó természetes évszakos vízszint ingadozásának, vízállás változásainak, az árvizeknek mindig is fontos hatásuk volt a biológiai sokféleség fenntartásában, nagy produktivitású területek megőrzésében, a fajok longitudinális és transzverzális vándorlásának elősegítésében, a mentett oldali természeti rendszerekkel fennálló kapcsolatokban ("zöld folyosó" szerep). A környezeti problémát a szélsőségesen magas vagy alacsony vízállások jelentik. Az utóbbi években sorozatban következtek be nagy áradások extrém magas vízszintek mellett, melyek kialakulásában az időjárási tényezők mellett a folyómederben végbement hidromorfológiai változásoknak is jelentős szerepük van. Aradások után a sok szenynyezőanyag kerülhet a hullámtérről és az ártérről a folyóba, kedvezőtlenné válhat a vízminőség. Apadáskor a lebegőanyaghoz kötött szennyezőanyagok kiülepedve az eredeti forrástól távolabb is okozhatnak vízminőségi problémákat. Kisvízi időszakban a folyó vízsebessége csökken. A különböző természetes és mesterséges ökológiai hatások összegződése a folyó tiszalöki duzzasztott térségében hoszszan tartó, meleg, csapadékmentes időjárás, tartós duzzasztás mellett komoly vízminőségi problémákat okoz (Zsuga 1993). A Szamosból a Tiszába kerülő nagy plankton tömeg jelentős része a vízsebesség nagymértékű csökkenése következtében kiülepedik, fényhiány miatt a fotoszintetikus aktivitás csökken, a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba. Ennek eredményeképp megnő a vízben az anaerob réteg nagysága. Az oldott oxigéntartalom rohamos csökkenése kritikus állapothoz, a vízi élővilág (pl. a halállomány) pusztulásához vezet(het). Az extrém vízjárási viszonyok hatásának mérséklésére került kidolgozásra az Új Vásárhelyi terv. Magyarország földrajzi helyzete: A Tisza-völgy környezetvédelmi problémáit tekintve nem elhanyagolható tényező, hogy a vízgyűjtő vízfolyásai határainkon túl erednek, s a legtöbb esetben kedvezőtlen vízminőséggel érkeznek hazánkba. Mindemellett gyakran fordulnak elő olyan, a szomszédos országokból érkező havaria jellegű szennyezések is (cianid-, nehézfém szennyezés, verespataki aranybánya tervezett megnyitása, stb.), amelyek a Tisza ökológiai állapotát, élővilágát hosszabb-rövidebb szakaszon jelentősen átalakítják. További feladatok: Ahhoz, hogy a Tisza-völgy alapvető ökológiai jellegzetességeivel együtt hosszú távon fennmaradhasson, a teljes vízgyűjtő védelme, nemzetközi szintű, összehangolt szabályozás szükséges. Ebben jelenthet előrelépést az EU Víz Keretirányelv bevezetése, melynek stratégiája a vizek "jó ökológiai állapotának" biztosítása egységes környezeti és vízgyűjtő-területi szabályozási rendszer segítségével (Zsuga 2002). Sajnos azonban a dokumentum 2000-ben történt bevezetése óta az elvégzett feladatok nincsenek arányban a rendelkezésre állt időszakkal (4 év). A Keretirányelv hazai viszonyokra történő adaptálása csak lassan halad előre. A teljesítés során mindenképp figyelembe kellene venni a már meglévő és működő rendszereket (pl. monitorhálózat). A területi szervekre váró feladatok elvégzéséhez jelenleg még nem teljesen állnak rendelkezésre a szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek. A Keretirányelv céljainak, stratégiájának eredményességéhez célirányosabb, összehangoltabb munkára, a döntéshozók és szakemberek szorosabb, konstruktívabb együttműködésére lenne szükség. Irodalom: Jolánkai, G„ Hock, B„ Pataki, B„ Mándoki, M. 2003: Vízminőség és terhelhetőség. In: Teplán, I. szerk. A Tisza és vízrendszere I. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. 237-261. VM 2000 Adatgyűjtő rendszer: Felszíni vizek adatbázisa. Zsuga, K. 1993: összefoglaló értékelés a Tisza Tokaj-Tiszaug közötti szakaszán 1992. augusztusában kialakult rendkívüli vízminőségi és vlzkészletgazdálkodási helyzetéről. Kézirat. Szolnok, p.44. Zsuga, K. 1995: A Tisza biológiai vízminőségének alakulása az 19881995 közötti években, összefog!, értékelés. Kézirat. Szolnok, p.10. Zsuga, K. 1997: Quantitative and qualitative changes of plankton structure in different reaches of River Tisza. In: Vermes, L. (ed.): Investigations of environmental impacts on river basin and/or flood plain management. Proc. The 2™ 1 Intem. PhD Seminar Bpest, 165-172. Zsuga, K. 2002: Az Európai Unió Vízügyi Irányelve és hatása. In: Pekli, J. szerk. Nemzetközi mezőgazdasági ismeretek. SZIE Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar Távoktatási Tagozat. Egyetemi jegyzet. Gödöllő. 112-124. Zsuga, K. 2003: A Tisza vizének minősége. In: Teplán, I. szerk. A Tisza és vízrendszere I. Bpest, MTA Társadalomkut. Közp. 151 -183. The ecological state and environmental problems of theHhungarian watershed of the River Tisza Zsuga Katalin, Szabó Attila Middle- Tisza Region Environmental Agency, Szolnok Abstract: The Tisza Valley in the Carpatian Basin plays a significant role as an ecological corridor in Europe. The environmental situation of the area is affected by a lot of factors, many of them are long-term risk factors, which cause ecological problems. It can be said about the whole Hungarian segment of the River Tisza that due its hydrodynamic, natural and environmental characteristics its ecological state is highly affected by the point-and diffuse pollution (efficiency of sewage treatment, state of sewage plants, water supply, canal system, waste problems) and the loads arriving from the tributaries from beyond borders (Szamos, Bodrog, Maros). Due to it natural purifying capacity, the River Tisza and its surroundings belongs to one of the most natural river valleys in Europe. Concenring its ecological state, the climatic and river regime changes (normal and extreme low-waters periods, floods), as well as the barrages and other hydromorphological changes also have sigificant effect on the river valley. The geographical location of Hungary cannot be excluded from the factors affecting the environmental problems of the Tisza Valley. Key words: Tisza watershed, ecological state, environmental problems
