Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
171 A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 2. rész: Állapotértékelés Wittner Ilona 1 - Dévai György 2 - Kiss Béla 3 - Müller Zoltán 3 - Miskolczi Margit 2 - Nagy Sándor Alex 2 'Nyíregyházi Főiskola, Természettudományi Főiskolai Kar, Állattan Tanszék, 4400. Nyíregyháza, Sóstói út 31/B 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. ^Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024. Debrecen, Sumen u. 2. Kivonat: A Felső-Tisza magyarországi (Tiszabecs-Dombrád közötti) szakasza mentén található 78 holtmeder közül 11 holtmedret választottunk ki állapotértékelés céljára. A kiválasztásnál azt vettük figyelembe, hogy az értékelésbe olyan holtmedrek szerepeljenek, amelyek az integrált kategorizálás, a víztértípus és a szukcessziós állapot szerint különbözőek. Az állapotértékelést egy 44 szempontot magában foglaló értékelési rendszer alapján végeztük. A 44 közül az első 28 szempont szerinti értékelést a terület növény- és állatvilágát jól ismerő, s a természetvédelem területén is jártas szakemberek végezték. A további 16 kategória értékeléséhez laboratóriumi vizsgálatot végeztünk a nylltvizből és az üledékből (6 holtmeder esetében), ill. a száraz mederből (5 holtmeder esetében). A mintavétel és a laboratóriumi feldolgozás során kiderült, hogy néhány szempont értékelésére a jelenlegi munka keretei között nincs lehetőség, ezért a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló 16 szempont közül csak 10 esetében tudtuk az értékelést elvégezni. A szempontrendszerből az első 28 kategória mind a 11 holtmeder esetében megállapítható volt, míg a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló 10 szempont csak a vizet tartalmazó holtmedrek esetében értelmezhető. Ennek megfelelően az eredetileg egységes értékelési javaslatot két részre bontottuk: természetvédelmi szempontú és vízminőségi szempontú értékelésre. A természetvédelmi szempontú értékbesorolás alapján a vizsgált 11 holtmeder közül négy tartozik a II. kategóriába („nagyon értékes"), öt a III, kategóriába („számottevően értékes"), s egy-egy a IV. („mérsékelten értékes") és az V. („kevéssé értékes") kategóriába. Az I. („rendkívül értékes") kategóriába egyetlen holtmeder sem került. A nyíltvizet tartalmazó hat holtmeder vízminőségi szempontú értékbesorolása alapján két holtmeder vize sorolható az I, s négyé a II. kategóriába. Kulcsszavak: Tisza, Felső-Tisza magyarországi szakasza, holtmedrek, természet- és környezetvédelem, állapotértékelés. Bevezetés zálás szerint a gazdasági hasznosítású kategóriába tartozik; A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programhoz (NKFP) a mintavétel idején nyíltvíz nem volt benne. tartozó, „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" című projekt keretében 2003-ban elkezdődött a Felső-Tisza magyarországi (Tiszabecs-Dombrád közötti) szakaszán található holtmedrek számbavétele és állapotfeltárása. Az állapotfeltárás három szakaszra osztható: felmérés, értékelés és minősítés. Ezek közül a felmérés lezárult (vö. Wittner et al. 2004), az értékelés eredményeiről ebben a dolgozatban számolunk be, a 2004-ben elvégzett állapotminősítési célú vizsgálatok anyagajelenleg feldolgozás alatt áll. Az értékelésre kiválasztott holtmedrek A Felső-Tisza magyarországi (Tiszabecs-Dombrád közötti) szakasza mentén felmért 78 holtmeder közül (vö. Wittner et al. 2004) 11-et választottunk ki, amelyeknek 2003 nyarán és őszén elvégeztük az állapotértékelését. A kiválasztott holtmedrek és a kiválasztásuk indokainak tekinthető főbb jellemzőik a következők. Aranyosi-Holt-Tisza (Aranyosapáti): a Tisza bal partján, hullámtéren, nyárigáton kívül fekszik; kopolya típusú holtmeder; természetvédelmi szempontból védelemre javasolt (továbbiakban: védelemre javasolt). Bagi-szegi-morotva (Vásárosnamény, Kisvarsány): a Tisza jobb partján, hullámtéren fekszik; kopolya típusú holtmeder; védelemre javasolt, a Szatmár-Beregi TK bővítésre tervezett területén található. Báka-szegi-morotva (Olcsvaapáti, Panyola): a Tisza jobb partján, hullámtéren fekszik; mocsár típusú holtmeder; természetvédelmi szempontból védett, a Szatmár-Beregi TK területén található; a mintavételkor nyíltvíz nem volt benne. Bodony-szögi-Holt-Tisza (Komoró, Tuzsér, Zemplénagárd): a Tisza bal partján, hullámtéren fekszik; kistó típusú holtmeder; védelemre javasolt. Ducskósi-morotva (Tarpa): a Tisza jobb partján, hullámtéren fekszik; kistó típusú holtmeder; védelemre javasolt, a Szatmár-Beregi TK bővítésre tervezett területén található; a mintavétel idején nyíltvíz nem volt benne. Espántai-morotva (Nagyar): a Tisza jobb partján, mentett oldalon fekszik; kistó típusú holtmeder; természetvédelmi szempontból védett, a Szatmár-Beregi TK területén található; a mintavétel idején nyíltvíz nem volt benne. Eszternai-morotva (Lónya): a Tisza bal partján, mentett oldalon fekszik; kiszáradt holtmeder; az integrált kategoriIspán-szegi-Holt-Tisza (Nagyvarsány): a Tisza bal partján, hullámtéren, nyárigáton belül fekszik; mocsár típusú holtmeder; védelemre javasolt, a Szatmár-Beregi TK bővítésre tervezett területén található; a mintavétel idején nyíltvíz nem volt benne. Liget-szögi-morotva (Dombrád): a Tisza bal partján, mentett oldalon fekszik; kistó típusú holtmeder; az integrált kategorizálás szerint a gazdasági hasznosítású kategóriába tartozik. Rózsás-dűlői-Holt-Tisza (Mezőladány, Benk, Mátyus): a Tisza jobb partján, hullámtéren fekszik; kistó típusú holtmeder; védelemre javasolt, a Szatmár-Beregi TK bővítésre tervezett területén található. Szalkai-szegi-Holt-Tisza (Gyüre, Tiszaszalka): a Tisza bal partján, hullámtéren, nyárigáton belül fekszik; kistó típusú holtmeder; védelemre javasolt, a Szatmár-Beregi TK bővítésre tervezett területén található. Az értékelés szempontjai A holtmedrek értékelésére Dévai és munkatársai (2001aj kidolgoztak egy 44 szempontot magában foglaló javaslatot, ami a korábbi tereptapasztalatokon, ill. a vízi és a vizes élőhelyek minősítésével kapcsolatos kutatásokon alapul (vö. Dévai et al. 1992, 2001b). A szempontrendszer a holtmedernek és a rá befolyást gyakorló szárazföldi környéknek az állapotát sokoldalúan, biotikus és abiotikus oldalról egyaránt tükrözi, sőt a fontosabb pozitív és negatív civilizációs hatásokat is figyelembe veszi. Minden szempont meghatározott számú kategóriát (5-11 között) tartalmaz, amelyekhez pontszámok tartoznak (0-10 pont között), s ezek közül kell a célirányosan végzett előtanulmányok eredményeinek és tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján a megfelelőt kiválasztani. Minél nagyobb egy-egy szemponton belül a pontszám, annál értékesebb a holtmeder természetvédelmi nézőpontból. Az egyes kategóriákban adott pontszámok összesítésével kapjuk meg az adott holtmederre jellemző össz-pontszámot, ami az értékbesorolás alapja. A kiválasztott 11 holtmeder értékelése során ennek a szempontrendszemek a gyakorlatban történő alkalmazását kívántunk sort keríteni, amire eddig még nem volt példa. Az értékelési eljárás A 44 közül az első 28 olyan szempontokat tartalmaz, melyeknek a megítéléséhez a terület növény- és állatvilágát
