Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. jében a békalencsék tömeges elszaporodását. Elszaporodásuk egyértelműen összefügg a vízszennyezéssel és a folyószakasz visszaduzzasztásával. A duzzasztott szakasz mocsári növényzete A meder mindkét parti sávját (eulitorális lépcső) mocsári növényzet szegélyezi. Az itt előforduló fajok listája teljesen megegyezik a tavak partszegélyi zónájára jellemző mocsári fajok jegyzékével. A topográfíailag eltérő partszakaszokon tömegesen előfordul a Phragmites australis, a Typha angustifolia, T.latifolia, a Glyceria maxima s az Iris pseudacorus. A Békésszentandrás alatti nem duzzasztott mederszakasz (alsó böge) növényzete Nanociperion jellegű folyómedri társulások a Körös folyó alsó szakaszán A közvetlen partszegélyen a folyó vízszint ingadozásainak következtében, mind fajösszetételében, mind megjelenésében igen változatos iszapnövény-társulások (Nanociperion), magasabb térszinten bokorfüzesek (Salicetum triandrae) alakultak ki (Timár 1950a). Az iszapnövény-társulásokra a főként therophyta életformájú, rövid vegetációs periódusú fajok dominanciája a jellemző. Ennek következtében az árhullámok levonulása után a növényzettel nem borított (szabad) part-szakaszokon azonnal megjelennek. A területre jellemző Nanociperion jellegű társulások a Cypero-Juncetum és a Dichostylidi-Gnaphalietum. Ezek az aszszociációk a partszakasz víz felöli legalsó térszintjén alakulnak ki (Bagi 1987a, Bagi 1987b, Bagi és Körmöczi 1986)). A magasabb térszinteken a Bidentetea jellegű fajok dominanciáját figyelhetjük meg (Bagi 1987a). A duzzasztás várható hatása A tervezett duzzasztás hatására átalakul a folyó medrének növényzete (is). A vegetációs periódusban, a megközelítőleg állandó vízszint miatt, a folyómedri iszapnövény-társulásokat felváltják a kryptophyta életformájú mocsári növény-együttesek. A folyó nyíltvízi és partszegélyi régiójában a felső duzzasztott szakaszra jellemző hínámövények megjelenése várható. A visszaduzzasztás év végi szüneteltetése a vízi- és mocsári növényzet szempontjából közömbösnek tekinthető. Ebben az időszakban a magasabbrendű növények nyugalmi periódusban vannak. Továbbá, az itt előforduló fajok jól adaptálódtak a vízszint csökkenés okozta időszakos vízborítás hiányához. A folyószakasz tavi jellegűvé válása kihat a benne található élőlények fajösszetételének minőségi változására is. Előfordulhat, hogy ez a minőségi változás az újonnan betelepült pl. védett hínár növények (Trapa natans, Salvinia natans) miatt természetvédelmi szempontból pozitívnak (jónak) értékelhető, de tudnunk kell azt, hogy ezek a fajok a Körös folyó esetében táj-idegenek, nem tartoznak a folyó eredeti, természetes élővilágához. Ennek további megítélését nyitott kérdésként hagyom. A duzzasztott folyószakasz "érzékenyebbé válik" a különterhelésével szemben. A turbulencia változások maga után vonják a lebegő-anyagok gyorsabb kiülepedését (Uherkovich 1971), amely többek között, a víztest természetes tisztulás képességének változását, csökkenését is eredményezi. A beruházás megkezdése előtti elsődleges feladat a szenynyező-források megszüntetése, a szennyezőanyagok megfelelő kezelése (pl. megfelelő hatásfokú szennyvíztisztító telepek létrehozása). A felső böge szennyvízterhelésére adott "növényi válasz" a békalencsék tömeges elszaporodása. Kérdés, hogy tovább folytatható-e az a gyakorlat, hogy a békalencsét a Körösökön keresztül a Tiszába engedve, azt Csongrádtól az országhatárig összefüggő "zöld folyóvá" változtassa. Véleményünk szerint helytelen és nem követhető az az álláspont, miszerint "akinek a tevékenységét zavarja az úszó vízinövényzet, annak a letermelés költségeihez is hozzá kell járulnia" (A Hortobágy- Berettyó Főcsatornán és a Körösökön képződő hínár (békalencse) vegetációjával kapcsolatos program tanulmánya K+F keretében). Az általunk helyesnek gondolt elképzelés szerint, azoknak kell a letermelés költségeit vállalni, akik a szennyvíz bevezetésével a vízi-növényzet túlzott elszaporodását okozzák, tehát itt is érvényesíteni kell a "szennyező fizet" elvet. Irodalom Bagi, I. (1987a): Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities IV. diversity and succession. - Tiscia (Szeged) 12: 47-54. Bagi, I. (1987b): Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities III. Zonation and succession. - Tiscia (Szeged) 12: 3145. Bagi, I. and Körmöczi, L. (1986): Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities II. Classification and ordination of species. - Tiscia (Szeged) 9: 13-24. Bodrogközy Gy. (1990 ): Hydroecological relations on littoral, marsh and meadow assotiation at Bodrogzug. Tiscia (Szeged), 25: 31-57. Hutchinson, G. E. (1975): A treatise on limnology. 3: Limnological Botany. - New York. London, Sydney, Toronto (J. Wiley & Sons). Kárpáti, I. (1985 ): Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.) A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó Bp. 73-81. Kárpáti, I, Pécsi, M. és Varga, Gy. (1962 ): A vegetáció és az ártéri szintek fejlődésének kapcsolata a Duna-kanyarban. Bot. Közlem. 49, 299-308. Szalma, E. (2003): Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása, Doktori (Ph D.) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen, 1-148. Szalma, E„ Bódis, K„ Juhász, G, Zádori, A, Szakái, Sz, Fejes, Cs, Aleksza, R, Pomogyi, P. (2002): A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári növényzetének 1994-1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése. I. Vízinövények. Hidr. Közi. 82. 128- 129. Timár, L. (1950a): A Marosmeder növényzete. Ann. Biol. Univ. Szeged, 1: 117-136. Timár, L. (1950b): A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. - Ann. Biol. Univ. Debrecen 1: 72-145. Uherkovich, G. (1971): A Tisza lebegő paránynövényei (A Tisza fitoszesztonja). Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, Szolnok. 1-282. böző szennyezőanyagok (kommunális szennyvíz, termálvíz) The Probable Effects of the Planned Swelling-up of the 'Hármas-Körös' on the Vegatation of Its Water Habitats E. Szalma, I. Bancsi, P. Végvári, A. Szító. P. Kovács Pál and J. Éhn Abstract: The first water-barrage on the Körösts- the one at Békésszentandrás - was put into operation in 1942. Behind the barrages a wide, slow-flowing, basically lake-like swollen-up bed-reach has developed, which is rich in limnoplanktonic elements. On this reach ( the so-called head-bay) both banks of the river-bed are lined with marsh plants. In the open regions of the swollen-up reach emerged and submerged water-plants with hydro-hemikryptophyte and hydro-therophyte life-forms are dominant. The bed reach below Békésszentandrás, i.e. the non-swollen-up part (the aft-bay) is virtually free of marsh- and water-plants. On the direct bank line silt-plant communities (Nanociperion ) have evolved, which show a great variety of both species and appearance, while on the higher area levels we have found willow-shrubbery (Salicetum triandrae). As an effect of the planned swelling-up reed-grass plants characteristic of the upper, swollen-up reach can be expected to appear also on die lower reach. Furthermore, because of the permanent water-level, the river bed silt-plant communities are going to disappear, and they will probably be succeeded by marsh plant communities with kryptophyte life-form. The fact that this reach of the river is going to become lake-like will undoubtedly have an effect on the qualitative change of the species composition of the plants living here, too. Key words: Hármas-Körös, planned swelling-up, macrovegatation
