Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
116 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Fox, M. G. A Keasi, A. (1990). Effects of winterkill on population structure, body size and prey consumption patterns of pumpkinseed in isolated beaver ponds. Can. J. Zool. 68: 2489-2498. Godinho, F. N., Ferreira, M. T.A Cortes, R. K(I997). The environmental basis of diet variation in pumpkinseed sunfish, Lepomis gibbosu, and largemouth bass, Microplerus salmoides, along an Iberian river basin. Env. Biol. Fishes 50: 105-115. Gracia - Berthou, E. A Moreno -Amich, R. (2000). Food of introduced pumpkiseed sunfish: ontogenetic diet shift and seasonal variation. J. Fish Biol. 57: 29-40. Guti, G., Andrikovics, S., Bíró, P. (1991). Nahrang von Hecht (Esox lucius), Hundshfish (Umbra krameri), Karasche (Carassius carassius) Zwergwels (Iclalurus nebulosus) und Sonnenbrasch (Lepomis gibbosus ) im Ócsa-Feuchtgebeit, Ungarn. Fishökologie 4:46-66. GyOre, K. ( 1995). Magyarország természetesvizi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, p. 280. Hyslope, E. J. (1980). Stomach contents analysis a review of methods and their application. J. Fish Biol., 17: 411-429. Ontogenetic diet pattern of pumpkinseed sunfish \Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)] in the Keszthely basin of L. Balaton Rezsu, E. -Specziár, A. 3 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyelem tér /, H-4032. Debrecen, 2Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Klebelsberg Kuno u. 3., P.O.Box: 35., H-8237. Tihany Abstract: Present study describes the diet composition of the pumpkinseed sunfish (Lepomis gibbosus) in the Keszthely basin of Lake Balaton during 2004.The diet of pumpkinseed diverse in this area. Beside invertebrates plant food of both aquatic and terrestrial origin were consummed occassionally in high ratio by adult pumpkinseeed. Keywords: pumpkinseed, diet, ontogenetic diet shift, Lake Balaton. Keast, A. (1978). Feeding interrelation between age-groups of pumpkinseed (Lepomis gibbosus) and comparisons with bluegill (L. macrochirus). J. Fish. Res. Can. 35:12-27 Mittelbach, G. G., Osenberg CW. A Wainwright P. C (1992). Variation in resource abundance affects diet and feeding morphology in the pumpkinseed sunfish (Lepomis gibbosus). Oecologia 90: 8-13. Osenberg, C. W. A Mittelbach, G. G. (1989). Effects of body size on the predator-prey interaction between pumpinkseed sunfish and gastropods. Ecol. Monog., 59:405-432. Szitó, A., GyOre, K., Lengyel, P. (2004). A különböző halfajok ivadékainak tápláléka a Velencei-tóban. Hidr. Közi. 84 (5 - 6): 156-159. Vutskits, Gy. (1912). A naphalnak hazai vizeinkben való meghonosodásáról. Halászat 13: 236-237. Vutskits, Gy. (1913a). Elszaporodott a naphal és a pisztrángsügér a Drávában. Halászat, 14: 230-231. Vutskits, Gy. (1913b). A pisztrángsügér és a naphal meghonosodása a Drávában. Természettud. Közi., 45:748-749. A faunakomponens fogalomrendszer Sály Péter ELTE TTK 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c Levelezési cím: 3328. Egerszólát, Bocskai út 17. peter_saly@yahoo.co.uk; p_saly@freemail.hu Kivonat: A napjainkra jellemző felgyorsult és egyre inkább globálissá váló közlekedés és egyéb emberi hatások életföldrajzi következménye, hogy különböző élőlények kerülnek eredeti előfordulási területüktől távol eső életközösségekbe. Az ilyen fajok jelenléte miatt megváltozott faunák tagjai természetvédelmi szempontból nem értékelhetőek egyformán. Faunisztikai adatsorok természetvédelmi összehasonlításához segítséget nyújt, ha a fajokat a vizsgált területre való eljutási módjaik szerint csoportosltjuk. A vizsgált területre azonos módon eljutott fajok halmazát célszerű fauna-komponenseknek hívni, halfauna, fauna-komponensek, őshonos fajok, idegen honos fajok Kulcsszavak: Bevezetés Mai világunkra jellemző, hogy a felgyorsult információáramlással egyetemben a közlekedés is egyre gyorsabbá és válik. A közlekedési eszközök segítségével - egyébként szállítani nem kívánt - különféle élőlények egyedei kerülhetnek egyik biogeográfiai területegységből esetleg egy egészen távoli életföldrajzi területegységbe. Az ember tudatosan is terjeszt számára gazdaságilag, vagy egyéb okból fontos fajokat. A természetes vagy természetközeli élőhelyeken végzett antropogén beavatkozások, pl. csatorna-építések, közvetetten is megteremthetik annak a lehetőségét, hogy egy faj növelhesse elterjedési területét. Az ilyen vagy olyan módon új területekre jutott fajok egyedeinek adott helyen történő megtelepedése nem minden esetben valósul meg, de amennyiben mégis akkor az legtöbbször a helyi életközösség - esetleg az élőhely - valamilyen mértékű átformálódását, változását eredményezi. Az élettelen környezeti elemek - levegő, talaj, víz, épített környezet - emberi tevékenységből eredő elszennyezéséhez hasonlatosan, az egyes biogeográfiai területegységek, avagy élőhelyek faunáinak, flóráinak fajok behurcolása vagy betelepítése által történő megváltozását méltán nevezhetjük biogeográfiai szennyezésnek (CAMBRAY 2003). Természetvédelmi szempontból nem tekinthetőek azok a fajok sem a helyi fauna tagjaival egyenértékűnek, melyeknek közvetett emberi tevékenység hatására változott az elterjedése, és így olyan területekre juthattak el, ahová antropogén közreműködés hiányában nem lettek volna képesek. Az ilyen mód megváltozott faunák esetén szükséges, hogy annak tagjait megkülönböztessük eredetük természetessége szempontjából is. Erre legtöbbször az őshonos v. autochton - idegenhonos vagy allochton fogalompárt használja a szakirodalom, de utóbbiakkal tartalmilag egyezik a jövevényfaj, egzotikus faj, egzóta, adventiv faj kifejezés is. Azonban egy élőhely ún. idegenhonos fajai sem feltétlenül egyforma jelentőségűek ökológiai tekintetben, hiszen pl. egy tározóba betelepített amur állomány nagysága halászati tevékenységekkel befolyásolható, addig az ott évente többször szaporodó kínai razbóra populáció felszámolása gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Az antropogén hatásra megváltozott faunák összehasonlítását véleményem szerint segíti, ha annak tagjait csoportosítjuk aszerint, hogy milyen módon jutottak el arra a területre, melynek faunáját vizsgáljuk. Az így képzett csoportokat javaslom fauna-komponenseknek nevezni. Ehhez összegyűjtöttem és meghatároztam néhány fogalmat, melyek segítségével lehetővé válik a faunát alkotó fajok eredetére vonatkozó természetesség szerinti csoportosítása, ezen túlmenően a különböző faunisztikai adatok fenti szempontok szerint is történő összehasonlítása. Módszer Fajok faunakomponensekhez való besorolásakor az alábbi szempontokat célszerű figyelembe vennünk: - a fajok vizsgált területre való eljutásában közreműködő emberi tevékenység megléte vagy hiánya, - az emberi közreműködés szándékos volta,
