Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

117 - a vizsgált területre autoimmigrációval történő eljutást lehetővé tevő közvetett vagy közvetlen emberi tevékenység, - az eredeti elterjedési területről a vizsgált területre történő eljutás emberi tevékenységre vissza nem vezethető autoimmigrációs módja, - a vizsgált területen történt fajképződés, - a vizsgált területen történő előfordulás gyakorisága, a megfigyelhető egyedszám, a területen történő rendszeres szaporodás. E szempontokat felosztási alapként, kizáró módon - úgymint jellemző vagy nem jellemző - vonatkoztatva valamely halfaj adott területre való eljutási körülményeire, lehetővé válik, hogy a fajt valamilyen fauna-komponensbe soroljuk. Eredmények A csoportosítási szempontok szerint az alábbi fogalmakat határoztam meg: Faunakomponens: eredetüket tekintve a vizsgált területre azonos módon eljutott fajok halmaza. • Természetes faunakomponensek: azon fajok, melyeknek eredeti/természetes elterjedési területükről a vizsgált területre történő eljutásában emberi közreműködés nem játszott szerepet. - Bennszülött: olyan természetes eredetű faj, melynek feltételezhető evolúciós keletkezési helye átfed a vizsgált területtel. - Alkalmi: olyan természetes eredetű faj, melynek előfordulása a vizsgált területen esetleges, ott soha nem jelenik meg nagy egyedszámban, és nem szaporodik rendszeresen a vizsgált területen. - Betelepült: olyan természetes eredetű faj, mely a tudomány aktuális álláspontja szerint saját biológiai potenciálja révén, auto-immigrációval jutott el a vizsgált területre, és terjeszkedése emberi tevékenységre vissza nem vezethető. • Nem természetes faunakomponensek: azok a fajok, melyek emberi közreműködés eredményeként kerültek a vizsgált területre. - Hozzásegített betelepülők: olyan nem természetes fajok, amelyek eredeti/természetes elterjedési területükről egyszeri vagy többszöri, szándékos vagy véletlen emberi közreműködés következtében új helyre kerültek, avagy indirekt antropogén hatás következtében autoimmigráció révénjutottak a vizsgált területre. - Közvetve hozzásegített betelepülő: olyan hozzásegített betelepülő faj, amely indirekt antropogén hatás következtében, eredeti elterjedési területéről saját biológiai potenciáljából eredő, aktív szétterjedés/autoimmigráció révén jutott el a vizsgált területre. - Közvetlenül hozzásegített betelepülő: olyan hozzásegített betelepülő faj, amely eredeti/természetes elterjedési területéről egyszeri vagy többszöri, szándékos vagy véletlen emberi közreműködés következtében új helyre került, és onnan saját biológiai potenciáljából eredő, aktív szétterjedés/autoimmigráció révén jutott el a vizsgált területre. - Behurcolt: olyan nem természetes faj, amely véletlen emberi tevékenység következtében jutott el a vizsgált területre. - Betelepített: olyan nem természetes faj, amely tudatos emberi tevékenység következtében került a vizsgált területre. E fogalmak egymáshoz való viszonyát az 1. ábra szemlélteti. Az eredmények értékelése Az általam meghatározott faunakomponensekbe történő besorolás a vizsgált területtől függően más eredményeket adhat ugyanazon fajok esetén is, és csak az adott vizsgált területre vonatkozóan állandó. Ugyanis az amurgébet Oroszországba betelepítették, ezért ott betelepített fauna-komponens, hozzánk viszont nagy valószínűséggel természetes módon jutott el, így nálunk közvetlenül hozzásegített betelepülő. Továbbá ha a vizsgált területnek Magyarország területét választjuk, a tiszai ingolát természetes fauna-komponensként kell értékelnünk, hiszen a faj a Tisza vízrendszerében endemikus. Ugyanakkor, ha ez a körszájú a hazai Duna-szakaszból kerül elő - avagy a dunai ingolát találjuk meg a Tiszában -, ekkor mindenképpen valamilyen emberi a tevékenység következményével találjuk magunkat szembe. Egy adott faj fauna-komponensi megítélése függ tehát a vizsgált területtől, amit biogeográfiai területegységekhez (vízgyűjtő területhez) viszonyítva célravezető megítélni. Ha a fajok elterjedését valamilyen emberi tevékenység módosítja, akkor annak irányultsága szerint megkülönböztethetők közvetett és közvetlen emberi tevékenységek. Az elterjedés szempontjából azok az emberi tevékenységek közvetettek, melyek nem konkrétan egy életközösség fajszámának megváltoztatására irányulnak (élőhely-átalakítások, élőhely-lerontások); és közvetlenek azok, melyek direkt módon megváltoztatják azt. Utóbbiak szándékosságuktól függően lehetnek tudatosak vagy véletlenek. Az általam megadott bennszülött kategória gyakorlatilag megegyezik az endemikus faunaelem kifejezéssel, amelybe azon fajok tartoznak, melyek előfordulása csak egy bizonyos területen ismert, és feltételezhető, hogy e fajok, azon a bizonyos területen alakultak ki. Az alkalmi faunakomponensekre jellemző, hogy természetes elterjedési területük szomszédos a vizsgált területtel. A betelepült és a közvetve hozzásegített betelepülők esetében area-expanzió azért valósulhat meg, mert a szétterjedést korábban korlátozó biogeográfiai barrier megszűnt, így biológiai potenciáljuk révén szétterjedési kényszer hatására változik az elterjedésük. A két kategória közötti elkülönítési szempont az, hogy minek a következtében szűnt meg a barrier. A betelepültek esetén ez természetes folyamatokra vezethető vissza, pl. vulkánkitörés vagy földcsuszamlás stb. miatt megváltozik valamely patak lefolyásának iránya, és összeköttetésbe kerül egy másik patakkal. A közvetve hozzásegített betelepülők esetén viszont a barrier megszűnése mögött valamilyen emberi aktivitás húzódik meg, mint pl. két vízgyűjtő összekötésére irányuló mezőgazdasági öntöző- vagy vízi közlekedést szolgáló csatornaépítés, esetleg globális klímaváltozást eredményező légkörszennyezés miatt bekövetkező átlagos lég- és vízhőmérséklet-emelkedés. Ekkor a terjeszkedést mutató halak egyedei szintén a biológiai potenciáljuk révén népesítenek be olyan területeket, ahol azelőtt a faj nem voltjelen, viszont lényeges különbség van a kiváltó okok között. Ebben az esetben a fajok besorolásakor a problémát inkább az okozza, hogy a kutatók képesek-e felismerni a barrierek megszűnése mögött levő okokat. A közvetlenül hozzásegített betelepülők terjeszkedése nem az azt korlátozó barrier megszűnésével, hanem az azon való átjutással magyarázható, ami tudatos vagy véletlen emberi tevékenységgel következett be. A barrieren való átjutás következtében az ebbe a kategóriába sorolt halak új helyre kerültek, amely alatt olyan ismert előfordulási helyet értek, amely kívül esik az eredeti elterjedési területen és a vizsgált területen is. A fauna-összetételben természetesen honos fajoknak a természetes faunakomponensekbe tartozó fajok tekintendők, míg a nem természetes faunakomponensekbe az ún. i-