Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

29 1. táblázat: A gyűjtés során előkerült kérészfajok listája élőhelytípusok szerinti bontásban B = Bernecei-patak, K = Kemence-patak, M = medence-típusú A börzsönyi Kemence- és Bernecei-patak kérészfaunájának értékelése Cser Balázs

1, Erős Tibor

2 1 PTE Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. 2 VITUKI Kht, 1095. Budapest, Kvassay Jenő út 1. Kivonat: A börzsönyi Kemence- és Bemecei-patak medrében 2000. és 2001. során történtek gerinctelen makrofauna mintavételek Surbermintavevővel. Jelen munkában a gyűjtött anyagban előforduló kérészfajok faunisztikai értékelését végezzük el. A mintegy 4000 lárva határozása során 23 fajt sikerült azonosítani. Közöttük több ritkaságot, valamint a Börzsöny faunájára új fajt találtunk. Nagyobb fajgazdagságot mutat a Bemecei-patak 19 fajjal, míg a Kemence-patak alsó szakaszáról 15 faj került elő. A közös fajok száma 11. Jellemző eltérést találtunk továbbá a gázló és medence élőhely-típusok összehasonlítása során. Az előbbiek nagyobb fajgazdagságot mutatnak, s egyes fajok előfordulása, egyedszáma is markánsan tükrözi az élőhelyi adottságok eltérését. Kulcsszavak: Börzsöny, Ephemeroptera, faunisztika, szakaszjelleg Bevezetés A Börzsöny kérészfaunájáról viszonylag kevés ismeretünk van. Rendszeres, széleskörű felmérés még nem történt, szórványos adatokkal találkozhatunk elsősorban a legnagyobb vízfolyásokból, mint a Kemence-, Bernecei-, Törökés Malom-völgyi-patak. Régebbi adatokat Újhelyi (1959, 1966), Erdelics (1968), újabbakkat Andrikovics (1991), Kovács és mtsai (1999, 2002, 2003) munkáiban találhatunk, amelyek között az Ipoly kérészfaunájára vonatkozó adatok is előfordulnak. Jelen munkában az Erős és mtsai (2005, bírálat alatt) által közölt gyűjtési eredményekből ismert kérészegyüttes faunisztikai értékelését és szakaszjelleg-indikációjának vizsgálatát végezzük el. Anyag és módszer Mintavétel A gerinctelen makrofauna begyűjtése Surber mintavevővel (0,0625 m

2 - 25 x 25 cm) történt a másodrendű Bernecei-patakból (Bernecebaráti feletti mintegy 3 km-es szakaszon) és a Kemence-patak harmadrendű szakaszáról (a Bernecebaráti alatti, a műút és a szlovák határ közötti mintegy 600 m-es szakaszon), öt alkalommal: 2000. június, 2000. augusztus, 2001. április, 2001. augusztus, 2001. október. A mintavételezés két markánsan elkülönülő élőhelytípus szerint történt: gázlók (sekély, gyors vízáramlással és kavicsos-köves aljzattal jellemezhető élőhelyfolt) és medencék (mély, lassú vízáramlással, döntően homokos-iszapos aljzattal jellemezhető élőhely-folt). A vizsgálatok során összesen 130 Surber minta anyagát dolgoztuk fel, a begyűjtött, időpont és hely szerint szétválogatott állatokat 4 %-os formaiinban tartósítottuk. (A módszereket részletesebben: Erős és mtsai, 2005, bírálat alatt.) A kérészlárvák határozását a következő művek segítségével végeztük: Bauernfeind & Humpesch (2001), Kluge (1997), Müller-Liebenau (1969), Soldán & Landa (1999). A gyűjtött anyag a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában kerül elhelyezésre. Szakaszjelleg-indikáció: Az egyes kérészfajok az áramló vizek bizonyos szakaszaihoz kötődnek, élőhelyigényüknek megfelelően. Az irodalmi adatok alapján összegezhető, hogy az eukrenontól a metapotamonig, illetve a litorális zónáig melyik faj milyen mértékben jellemző az egyes szakaszokra. Ezt, az előfordulási gyakoriságok alapján, egy tízes skálával is leírhatjuk (Moog, 1995). Ezt felhasználva először az egyes fajok 110-ig terjedő előfordulási gyakoriság értékeit összegeztük a szakaszjelleg szerint (jelenlét-hiány adatok súlyozása), s ugyanezt elvégeztük a súlyozott egyedszámok segítségével is mind a két patakszakaszra, valamint az Ipolyra is (ez utóbbinál csak jelenlét-hiány adatok állnak rendelkezésre). Eredmények és értékelésük A begyűjtött lárvák azonosításával a Bernecei-patakból 19, a Kemence-patakból 15 kérészfajt sikerült kimutatnunk. A közös fajok száma 11, a teljes fajszám 23 (7. táblázat). Faj név B-M B-G K-M K-G Baelis fuscatus (Linnaeus, 1761) + + Baetis rhodani (Pictet, 1843-1845) + + + Baelis scambus Eaton, 1870 + Baelis vernus Curtis, 1843 + Cenlroptilum luleolum (Müller, 1776) + + Centroptilum pennulalum Eaton, 1870 + + Cloeon simile Eaton, 1870 + Procloeon bifidum (Bengtsson, 1912) + Ecdyonurus macani Thomas & Sowa, 1970? + Ecdyonurus starmachi Sowa, 1971? + Ecdyonurus lorrentis Kimmins, 1942 + Electrogena quadrilineata (Landa, 1969) + + + Epeorus sylvicola Eaton, 1871 + Heplagenia flava Rostock, 1877 + Rhithrogena carpatoalpina Klonowska, Olechowska, Sartori & Weichselbaumer, 1987 + + Rhithrogena semicolorala (Curtis, 1834) + Ephemerella ignita (Poda, 1761) + + Caenis macrura Stephens, 1835 + + + + Habroleploides confusa Sartori & Jacob, 1986 + + Habrophlebia Jusca (Curtis, 1834) + Habrophlebia lauta Eaton, 1884 + + + Paraleplophlebia submarginata (Stephens, 1835) + + + Ephemera danica Müller, 1764 + + + + Fajszám 7 18 5 13 Egyedszám/ir? 356 640 270 911 Irodalmi adatok alapján korábban 26 faj volt ismert a Börzsönyből, a most közölt adatokkal 31 -re nőtt ez a szám (csak a hegyek között futó kisvizeket számítva). Ha viszont az Ipoly hazai, a Börzsönyt megkerülő szakaszán talált fajokat is hozzávesszük, 47-re emelkedik az ismert fajok száma (Újhelyi, 1959, 1966, Erdelics, 1968, Andrikovics, 1991, Kovács és mtsai, 1999, 2002, 2003). E fajszám igen magas, összehasonlítva középhegységeink többi tagjával. A most feldolgozott anyagból előkerült öt, a Börzsönyből eddig ki nem mutatott kérészfaj: Cloeon simile, Ecdyonurus macanil, Ecdyonurus starmachH, Ecdyonurus torrentis, Electrogena quadrilineata. Az Ecdyonurus fajok lárváinak határozása igen nehéz, ezért a kérdőjeles nevek még megerősítésre várnak, azt azonban elmondhatjuk, hogy az irodalmi adatokban szereplő fajokkal nem azonosíthatók. A táblázatból az is jól látszik, hogy a gázlókban több mint kétszer annyi faj és 2-3-szor annyi egyed található, mint a medencékben. Ez jól egyezik a szakirodalomban fellelhető adatokkal. Kérészek esetén - életciklusukból következően - is igaz, hogy ahhoz, hogy egy patak vagy egy nagyobb terület faunáját megismerjük, egy évben legalább 3-4, jól megválasztott időpontban kell gyűjteni, külön odafigyelve az áramló vízi rendszerek mozaikosságára. Jelen esetben egy június e-