Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
26 HIDROLÓGIAI KOZLŰNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Vízibogarak és vízipoloskák vándorlási ritmusának vizsgálata (Coleoptera, Heteroptera) IV. - szín, méret, távolság - különböző tulajdonságú fóliák alkalmazhatósága Csabai Zoltán 1 — Boda Pál 2 'PTE TTK Általános és Alkalmazott ökológiai Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6. csabai@ttk.pte.hu !DE TTK Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032, bodapal@freemail.hu Kivonat: Jelen munkában a vízibogarak és a vízipoloskák vándorlási szokásait vizsgáló kutatásaink során alkalmazott mintavételi módszer tesztjének eredményeiről számolunk be. Mennyiségi adataink elemzésével világítunk rá arra, hogy mennyiben befolyásolja a mintavételi fólia tulajdonsága a módszer sikerét, azaz milyen hatása van a mintavételhez használt mezőgazdasági fóliák színének, méretének és a víztértől való távolságának a vízirovarok vándorlásának vizsgálatában, vándorlás, makroszkópikus vízi gerinctelenek, mezőgazdasági fóliák, mintavétel Kulcsszavak: Bevezetés Az elmúlt években számos fórumon ismertettük a vízibogarak és vízipoloskák vándorlási aktivitásának kutatása során végzett elővizsgálataink eredményeit (Boda et al. 2003, Csabai et al. 2003, 2004). A kutatások folytatása előtt szükségesnek láttuk néhány metodikai szempontból fontos tényező alaposabb vizsgálatát, tesztelését. E munkában a különböző színű, méretű, és a víztértől különböző távolságokra elhelyezett fóliák egyidejű alkalmazásával végzett teszt-jellegű vizsgálataink eredményeiről számolunk be. Anyag és módszer A vizsgálatok elméleti hátteréhez kapcsolódó irodalom, valamint a részletes mintavételi módszer ismertetése részletesen megtalálható Csabai és mtársai (2003) munkájában, így itt csak a jelen vizsgálat szempontjából fontos elemeket részletezzük. A mintavételeket az előző évekhez hasonlóan ismételten a Hagymás-lapos mocsár mellett végeztük. Szín Az eddigi elővizsgálatok során minden esetben fekete színű mezőgazdasági fóliákat alkalmaztunk a migráló állatok csapdázására. Az irodalmi adatok alapján (pl. Bernáth et al. 2001) fekete színű fóliákkal lehet a leginkább modellezni a szabad vízfelületeket a rovarok számára. Igen kevés, leginkább csak megfigyeléseknek tekinthető, nem mennyiségi adat áll rendelkezésre a különböző típusú fóliák hatásfokának különbségeiről. Ezért vizsgálataink során a víztértől azonos távolságra (30 m) elhelyezett, 5 különböző színű (fekete, piros, sárga, átlátszó és fehér), azonos méretű (9*3 m) fóliával, mennyiségi adatok gyűjtésével igyekeztünk alátámasztani a megfigyeléseken alapuló hipotézist. Méret Eddigi vizsgálatainkhoz mindig 9><3 méteres fóliaméretet alkalmaztunk, mert ez elegendő nagyságúnak bizonyult megfelelő mennyiségű egyed begyűjtéséhez, ugyanakkor még egy ember által áttekinthető felületű volt. A vizsgálatok további folytatásához azonban már elengedhetetlen a mintavételi módszer tesztelése különböző méretű fóliák segítségével, amelyek különböző területű vízfelületeket modelleznek. Kutatásunkban a víztértől azonos távolságra (30 m) elhelyezett 4 különböző méretű fekete fólia (2*2, 3*5, 9*3 és 15><5 méter) párhuzamos alkalmazásával csapdáztuk a rovarokat. Arra vonatkozóan kívántunk mennyiségi adatokkal igazolt eredményeket kapni, hogy a fóliaméret e léptékben történő változtatása okoz-e különbséget a fajkészlet és a standardizált illetve az abszolút egyedszám alakulásában. Távolság Fóliáinkat ez idáig minden esetben 30 méteres távolságban helyeztük el a víztértől (a víztér partvonalán a sásállomány szegélyét értjük, amely a vizsgálatok ideje alatt szárazon volt, a víz ettől kb. 30 méterrel bentebb volt megtalálható). A további vizsgálatok előtt azt is megvizsgáltuk, hogy a víztértől való távolság kis léptékű változtatásának van-e valamilyen hatása a vándorlásra, s ha igen, akkor milyen távolságban lévő fóliákat preferálnak a vándorló rovarok. Mindhárom vizsgálat során ügyeltünk arra, hogy a párhuzamosan működő fóliák egymásra a lehető legkevesebb hatással legyenek. Nagy távolságokra (60 m) helyeztük el őket egymástól az egyveretű partvonal mentén, illetve igyekeztünk kiküszöbölni a szélirány befolyásoló hatását is. Statisztikai értékelés A cluster-analízisek során a prezencia-abszencia adatoknál Rogers-Tanimoto távolságfiiggvényt és teljes lánc módszert, míg a fajonkénti egyedszámadatoknál euklideszi távolságot és teljes lánc módszert alkalmaztunk. Az analíziseket SPSS for Windows 10.0 statisztikai programcsomaggal végeztük. Eredmények és értékelésük A 3 teszt során 4489 (4263 bogár és 226 poloska) egyedet gyűjtöttünk be a 3x3 óra mintavételi időszak alatt. A vizsgálatok során 42 bogár és 9 poloska taxon került elő. A Helophorus génusz fajait egységesen kezeltük, mert a kimagaslóan nagy egyedszám miatt fajszintű határozásukat csak a későbbiekben tudjuk elvégezni. Előzetes szúrópróba szerű határozás során 12 Helophorus fajt azonosítottunk. A Helophorus fajok (2214 egyed) mellett a leggyakoribb fajoknak a Helochares obscurus (1295 egyed) a Sigara lateralis (159 egyed), az Enochrus affinis (124 egyed) bizonyultak. Szín A fekete és a piros színű fólia kimagaslóan nagy egyedszámot és fajszámot „produkált", míg a sárga, átlátszó és fehér fóliák messze alulmaradnak az előző kettő eredményeitől (/. és 2. ábra). A piros fólia az esti órákban még a fekete fólia eredményeit is felülmúlta, ami elsősorban a Helophorus fajok nagy egyedszámának köszönhető. Meg kell jegyeznünk, hogy ekkor a szélirány valamelyest a piros fóliának kedvezett. A fekete és a piros fólia között szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni, míg a másik három fólia eredményei szignifikánsan különböznek a ezektől. A sárga, átlátszó és fehér fóliák szinte csak akkor „fogtak" rovarokat, amikor felszínük az esti lehűlés következtében bepárásodott. A piros és fekete fóliák mind az egyedszám, mind a fajkészlet tekintetében jelentősen különböznek a másik három fóliától (J. és 4. ábra).
