Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Hajnal Géza–Görög Péter–Kleb Béla–Török Ákos: A Rác-fürdő térségének mérnökgeológiai és hidrogeológiai értékelése

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 5. SZ. A Gellért-hegy körüli források bázisa az ún. mezozoós fökarsztvíztároló rendszer, a triász Födolomit. A fürdő térségében a fökarsztvíz-tárolót 50-100 m vastagságú Budai Márga összlet fedi, így a rendszer nyomás alatti. Eredményeként a márga hasadékai, szerkezeti törései is tartalmazhatnak termális vizet, erre jó példa a fürdő Nagy- és Mátyás (Kis)- forrása. A Nagy-forrás a fürdő DK-i szárnyán a márga ÉNYDK-i irányú, mintegy 11,3 m hosszú hasadékából fakad. Járatát 1870-ben bővítették. 102,43 m szinten kialakított túlfolyóján 300-675 liter/perc hozamot, 38-41°C vízhőmérsékletet mértek (Vígh Gy. 1933). Az utóbbi évtizedekben hozama és hőmérséklete csökkent, de ma is a fürdő bázisa. A Mátyás-(Kis)-forrás a fürdő NY-i szárnyán a Budai Márgában kialakult hasadékbarlangban fakad. A hasadék ÉÉNY-DDK-i irányban a Hegyalja út alatt, mintegy 33 m hosszban a Gellért-táró GT-XVI aknájáig húzódik. 103,88 mBf túlfolyó szinten hozama 15-55 liter/perc, hőmérséklete 38-43°C között változott (Vígh Gy. 1933). A VITUKI (2003) szakvéleménye szerint 1988 óta hozama 5-66 liter/perc, hőmérséklete 34-37,5°C-ra csökkent, vízszintje 103,4-104,2 mBf. Nem használják. Az 1930-as években a térségben több hévízkutató fúrást mélyítettek (lásd földtani rész). Ezek kedvező vízföldtani adottságot tártak fel: 1. táblázat: A hévízkutató fúrások adatai A fúrási eredmények alapján Pávai Vajna F. (1933, 1937), Vígh Gy(1933) megállapította, hogy a budai márga tektonikai törései, repedései kedvező esetben felszínközeibe hozhatják a termális vizet, és ez a kőzeteket olyan jelentősen felmelegítheti, hogy a hévíz vezető dolomit és vízrekesztő márga határán már nem jelentkezik nagy hőmérséklet különbség. Ezt jellemzik a térségben mért kőzethőmérsékleti adatok: Tabán I. fúrás 18,52 m 17°C 37,52 m 31°C Tabán II. fúrás 17,64 m 29,5°C 23,47 m 42,25 °C Tabán III. fúrás 10,0 m 43,5°C 14,0 m 28,75°C Döbrentei téri f. 39,0 m 29,0°C 54,0 m 31,0°C Ráf-1. fúrás 10,2 m 22,8°C A kedvező geotermikus adottságot a VITUKI (2003) tanulmánya részletes izoterma szelvényeken mutatta be. A fúrásokkal feltárt hévíz eltérő hőmérséklete és nyomás szintje alapján a kutatást végző Pávai Vajna F. (1933, 1937), Vígh Gy. (1933) arra a megállapításra jutott, hogy az egyes forrásokban, fúrásokban feltörő víz más és más hasadékrendszerhez kapcsolódik, közöttük összefüggés csak nagyobb mélységben lehet. Az 1930-as évektől folytatott vizsgálatok megállapították, hogy a Rác-fürdő Nagy-forrásának vízhozamát is a Duna megcsapoló-visszaduzzasztó hatása szabályozza {Vígh Gy. 1933, VITUKI 2003). A Mátyás-forrás vízhozam változása alig mutat érzékelhető összefüggést. Hozamának csökkenése a forrás hasadékban felhalmozódó márgatörmelék, iszap járatszűkítő hatásával függ össze. A több ízben megismételt tisztítás mindig eredményes volt (Vígh Gy. 1933). 2. Fúrásos kutatás A fürások rétegsorának itt csak a fontosabb jellemzőit ismertetjük. A fúrások mindegyike alapkőzetként egy erősen meszes márgát, mészmárgát (annak felső mállott zónáját) tárta fel a fúrások talpáig (2. ábra). A felszín alatt közvetlenül az egész területen több méteres vastagságú feltöltés található. A feltöltés alatt iszap, agyagos iszap, homokos iszap, vagy ezek kőzettörmelékes változata jelenhet meg. Mindegyikük magas mésztartalommal jellemezhető. A 2F jelű fúrás két üreget is harántolt (összesen több mint 7 m hosszban), amelyek kőzetkörnyezetük alapján természetes eredetűnek tűnnek. A fúrások közül az IF a 4F és az 5F is édesvízi mészkövet harántolt. A 4F fúrásban a legvastagabb az összefüggő édesvízi mészkő sorozat, itt a feltöltés alatt közvetlenül 2,0 m-es mélységtől 2,3 m-nyi édesvízi mészkő következeik. A rétegsorokból és az édesvízi mészkő tetarátás szöveti bélyegeiből arra következtethetünk, hogy egy melegvizes forráshoz köthető vízesés jellegű édesvízi mészkő előfordulás található itt. A forráskúphoz legközelebbi fúrás a 4F harántolta a legvastagabb és a legmagasabban található édesvízi mészkövet, míg a többi előfordulás már a forrástól távolabb kialakult jóval vékonyabb mészkövet tár fel. A termálvizek oldó hatásra kialakult barlangrendszert harántolt a 2F fúrás. Az ebben a fúrásban található nagy méretű (5,5 m és 1,8 m) üregekhez hasonló barlang rendszer található a Gellért hegy lábánál található forrásoknál illetve a Rác fürdő forrása is hasonló hasadék-rendszerben fakad. A feltárt üreg a fúrás helyszínén a felszínre nem nyúlik fel, a legfelső ága a felszín alatt 11,2 m-rel (98,4 m Bf) található. Nem zárható ki, hogy a munkaterület más részén (a fúrások közötti területen) a felszínhez közelebb is hasonló üregek fordulnak elő. 3. Vízföldtani vizsgálatok 3.1. Helyszíni mérések 2. ábra, A fúrások helyszínrajza A hévíz nyugalmi Vlzhömér Hozam Fúrás szintje séklet liter/perc mBf m °C Tabán I. (200,0 m mily) 106,36 + 1,87 46,2 200 Tabán II. (93,6 m) 105,31 ±0 44,1 150 Tabán 111.(100,0 m) 104,81 -0,7 Döbrentei tér (150,0 m) 105,52 +0,985 45