Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Hajnal Géza–Görög Péter–Kleb Béla–Török Ákos: A Rác-fürdő térségének mérnökgeológiai és hidrogeológiai értékelése

63 A Rác flirdő térségének mérnökgeológiai és hidrogeológiai értékelése Hajnal Géza, Görög Péter, Kleb Béla, Török Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeoiógia Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rp.3. Kivonat: Kulcsszavak: A vizsgálatokat a Szerzők a Rác ftlrdö mellett egy tervezendő térszín alatti parkoló földtani környezetének megismerése céljából készítették. A fúrások geológiai leírásával, a tagoltság (repedés rendszer) felvételével, a hidrogeológiai mérésekkel a jövőbeni tervezéshez szükséges földtani és vízföldtani alapadatok összegyűjtése, rendszerezése volt a cél. A mélyépítéskor, a tervezésen túl a kivitelezéskor várható geológiai-hidrogeológiai problémákra is fel kívánták hívni a figyelmet, fúrások, földtan, vízföldtan, hévíz, üregek, karszt 1. Előzmények, korábbi ismeretek A vizsgált terület - a Rác fürdő térsége (/. ábra) - a Gellért-hegy északi lábánál, az Ördög-árok völgy jobb oldalán, közigazgatási szempontból a Hegyalja út - Honvéd utca - Döbrentei tér/Krisztina körút között helyezkedik el. Térszíne 105-112 m Balti magasság közt változik. A fürdő környezetének földtani felépítéséről, vízföldtani adottságáról a 19. század második felétől jelentek meg rövid ismertetések (Szabó J. 1857, 1877, Kalecsinszky S. 1898, Schafarzik F. 1920, 1928, Pálfy M. 1929). Részletes ismeretet az 1930-as években folytatott vízkutatás nyújtott,(Rudas-fürdői, Döbrentei téri, Rác fürdő menti mélyfúrások, Pávai Vajna F. 1933, 1937, Mazalán P. 1933, Vígh Gy. 1933. Horusitzky F. 1935, Horusitzky H. 1938, 1939, Papp F. 1940, Vendl A. 1944). Az Erzsébet híd újjáépítése a Rudas-fürdő térségéről eredményezett új ismeretet (Horváth J. 1953.KarafiáthL. 1953). 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése Budapest részletes építésföldtani térképezése keretében 13-as számon Gellért-hegy jelzéssel készült el a terület 1: 10.000 méretarányú térképsorozata és magyarázója (Földtani Intézet, 1974). A Főváros gyógyfürdőinek monografikus feldolgozása a Rác flirdő vízföldtani ismereteit is összegezte (Alföldi Let al. 1968, Alföldi L. 1979, CsörnyeiS. 1969). A Rác fürdő rekonstrukciójának és fejlesztésének koncepció tervéhez (fürdőépület újjáépítése, térszín alatti parkoló, szálloda épület létesítése, Gellért-hegyre vezető sikló építése) több szakintézmény készített szakvéleményt: 1999: Bohn Mélyépítő Kft, VFV Terv Betéti Társaság (hidrológiai és talajmechanikai), 2002: FOMTERV (talajmechanikai), 2003: KBFI-TR1ÁSZ Kft (geofizikai), VITUKJ Rt (földtani, hidrogeológiai). 1.1. Rétegtan, kőzettan A terület földtani felépítésében alapkőzet a felső-triász ún. fődolomit, mely a Gellért-hegy fötömegét alkotja, de a Rác fürdő közvetlen környezetében - a Hegyalja úttól É-ra felszínen nem fordul elő. A kőzet Schafarzik F. 1929 leírása szerint fehéres szürke színű, finom szemcsés, tűzkő-mentes, de nagyon rideg, minden irányban erősen repedezett, így padozottsága, rétegzettsége elmosódó. Gyakran breccsás szerkezetű, helyenként a hévizek hatására - porlódó. A dolomit jelentősége, hogy a Gellért-hegy térségének „fökarsztvíz-tároló"-ja. A felső-triász dolomit lepusztult, karsztosodott felszínére nagy üledékhézaggal felső-eocén/alsó-oligocén budai márga (Budai Márga Formáció) települ. A szűkebb térségben a dolomithoz hasonlóan a márga sem jelenik meg közvetlenül a felszínen, de felszín közelben nagy területen általános elterjedésű, így mélyépítési szempontból meghatározó jelentőségű. A Rác fürdőt tápláló két forrás - Mátyás (Kis-)-, illetve Nagy-forrás a márga hasadék rendszeréből fakad felszínre. A Gellérttáró Hegyalja út alatti, a filrdő támfalában felszínre nyíló szakaszát ugyancsak márgában hajtották ki. A filrdő térségi vízkutató mélyfúrások mindegyike jelentős, de erősen változó vastagságban tárta fel. A márga-összletet negyedkori (pleisztocén-holocén) fedőtakaró borítja. A különböző genetikájú és összetételű képződményeket a korábbi fürások 1,5-10,5 m vastagságban tárták fel. A Gellért-hegy lábánál jellemző az agyagos kőtörmelék, áthalmozott agyagos lösz. A fürdő térségétől Éra az Ördög-árok völgyben patak hordalék agyagos iszap, agyagos kavics települ. 1.2. Vízföldtani viszonyok A vizsgált terület domborzati jellegéből, földtani felépítéséből következik, hogy több víztípus is megjelenik. Felszíni víz A térség vízfolyása az Ördög-árok, mely a Hadnagy útca alatt, a Krisztina körút keresztezése után a Döbrentei térnél torkoll a Dunába. Korábbi nagy árvizei miatt 1878-ban tágas boltozott csatornába foglalták, térségét feltöltötték, így felszínen nem látható. Talajvíz A domborzati és kőzettani adottságok alapján az Ördögárok völgy Hadnagy utca menti lapos térszínéhez kötődik. Maga az Ördög-árok zárt csatornája miatt a talajvízállásra nincs hatással. A talajvíz az egykori patak hordalékában; kavicsos agyag, agyagos iszap, valamint több méter a feltöltésben tározódik és mozog, szintjét a Duna vízállása befolyásolja. Alacsony Duna vízállás esetén, a folyó leszívó, árhullám esetén visszaduzzasztó hatása érvényesül Hévíz A Rác fürdő, csak úgy, mint a Rudas- és Szt. Gellért-fürdő a Gellért-hegy tövében fakadó termál is karsztforrások vizeinek hasznosítására létesült. A fürdő története a középkorra nyúlik vissza (királyi fürdő volt), 1897-től hivatalosan is gyógyfürdő. Részére a 45.263/1921 számú földművelésügyi miniszteri rendelettel a Rudas- és Szt. Gellért fürdővel közös védőterületet jelöltek ki.