Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Cselőtei László: Az öntözés története Magyarorszgáon (1935–2005) – Fejlesztés, fejlődés, jövőkép

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 5. SZ. A technológia és benne a résztechnológia végső célja a termés, annak tömege, minősége, ingadozásának csökkentése, éréskezdete, érésdinamikája, szóval mind az, ami végső soron a termés értékét adja, amire az öntözéssel hatni kívánunk. Újabban egyre inkább érték- és eredményalakító tényezőként számolhatunk azzal a termőhelyet és annak környezetét befolyásoló, összefoglalóan jóléti hatással, amelyet a termelés szolgáltatásaként támogatás címén ismer el a társadalom. Végül az egész folyamatrendszer legfontosabb megélője, megítélője és befolyásolója az ember, annak érdekeltsége úgy, mint a föld tulajdonosa, használója, a termelés irányítója és végrehajtója, más oldalról a termelés eredményeinek felhasználója. Az ember, aki az idő során maga is változik, akivel, és akiért ez az egész folyamat létezik. 0 Időjárás. A - csapadék (légnedvesség) - sugárzás) hö - légmozgás hatása A növény és környezete kapcsolatának - jellege, - egymásra hatása (eredője) ( Termőhely, termesztési idő) Öntözés - módja Qj - technikája (Esőszerü, barázdás, csepegtető stb.) Simulás a növényhez - időben - mennyiségben - minőségben A növényfaj (fajta) - növekedése (dinamikája) - fejlődése (dinamikája) - tcnycs/.idcjc - habitusa - ncdvesscgigcnyc A termés - tömegű - minősége - ingadozása - ércs ideje: kezdete, dinamikája A technológiai eleinek - tcnycs/.tcrülctc - szaporításmód - növényvédelem stb. szerepe A (alaj (tipus) vízgazdálkodása. A - tárolt nedvesség, - talajvízszint szerepe. Az öntözővíz forrásai Az öntözési igény megállapításának fontosabb összetevői szabadföldön Az öntözés történetének megí(Cselőtei, 1988. alapján) téléséhez, az időszakonként hala tulajdonos, a használó <- ember értlekcHséie <- az irányító, a végrehajtó mOZÓdÓ tartalmi változások elemS zéséhez emeljünk ki most néhány összetevőt, amelynek megváltozása másokat is mozgásba hozva új és új irányt adott a fejlődésnek. Ez a folyamat egy kutatási program „változás-hatás-válasz" találó kifejezésével az egyes termelési ágazatokban, azon belül üzemi formákban eltérően érvényesül, és befolyásolja a fejlődést. A változások jellemzőinek első csoportjához vehetjük az öntözési célt, a hozzá kapcsolódó öntözési módot, annak anyagi-technikai összetevőit s magát az öntözést végrehajtó embert. A másik ilyen csoport a növények, azok különböző termelési • változatai, a termés értéke, amelyet egyes növényeknél egyre jobban befolyásol az azt kiegészítő (fóként területi) támogatás. Végül ilyen a termelés és vele az öntözés helye, a termőhelyi adottságok, a víz, annak beszerzési lehetősége, végső soron az ára, amely a költségszerkezet változó, esetenként igen jelentős része lehet. 0 Környezeti hatás, stb. ökonómia - beruházás - szervezés - gazdaságosság - vállalati - nemzetgazdasági Mi teszi lehetővé és szükségessé (adott társadalmi-, gazdasági-, ökológiai-, technikai stb. körülmények közöli) az öntözést ,Támogatás" [ITJ 1935-(1945) —• 1948 Időszakunk történetében az első szakasz az 1930-as évek derekától az 1940-es évek derekáig - második feléig terjed. Előzményei a korábbi száraz évek tapasztalatai, az 1930-as évek elején a gazdasági válság és vele a vízépítési földmunkában járatos kubikusok munkához juttatása, valamint a rizs termesztésének lehetősége. Ebben az időszakban valósult meg a Tiszalöki Vízlépcső, a Keleti Főcsatorna és folytatódott a Körös-vidék vízrendezése. Néhány év múlva Kárpátalja visszacsatolásával a hegyvidéki víztározók építésének lehetősége ígért az árvízbiztonság, a vízrendezés és az öntözés tekintetében új lehetőségeket. Jellemző, hogy minderről a MÁVAG (a Magyar Állami Vas- és Gépgyárak) Közleményei adtak hírt. Az új adottságok a korábban területileg máshol kialakult zöldségtermesztést kevésbé érintették. Ennek egy ebben a térségben megjelent új színfoltja mégis említést érdemel. A WM (Weiss Manfréd) gazdasági érdekkörhöz tartozó derekegyházi uradalomban rétegvízre telepített kutakból hajós, esőszerü öntözéssel főként zöldség-szárítmányhoz szükséges nyersanyagot termeltek. Ez a közvetve export célt is szolgált és a 2. világháborúra való felkészülés egyik eleme volt. 1945 (1948) 1958 Az öntözés fejlesztésének következő időszaka az 1940es évek derekával indult, és az 1950-es évek második feléig-végéig tartott. Változásait az 1940-es évek elejének tragikus belvizes időszakát követő 1945-1946-os, sőt részben az 1947-es száraz évek alakították. Másik összetevőjének az 1945-ös földreform utáni helyzetet tekinthetjük, amikor az új földhözjuttatottak százezrei keresték az életlehetőséget a kapott - főként a tiszántúli öntözhető területeken részben gyenge minőségű, de pl. rizstermesztésre alkalmas - területen. Itt a rizsnél, de más növényeknél is a sok élő munkát kívánó árasztó öntözést alkalmazták, amely más szántóföldi növényeknél árasztó-barázdás öntözés formájában valósult meg. Ezzel az eljárással csak nagy öntözővíz-adagot - öntözési normát - lehetett kiadni, amely még kedvező mikro-domborzat esetén sem ment 60-80 mm alá. Az öntözött termelés többnyire a mélyebb fekvésű területeken valósult meg, ahová a vizet is könnyebb volt eljuttatni. Az öntözött zöldségtermesztés zöme már korábban másutt fejlődött ki. Benne nagyrészt az évszázadok során mesteri szintre fejlődött bolgár ágyas árasztó öntözést al-